A legtöbb magyar színház elsősorban a könnyebb megélhetésért, s nem a dicsőségért turnézik külföldön. Közpénzt, állami támogatást jobbára csak a fesztiválokon való fellépésre kapnak.

A színházigazgatók, ha csak tehetik, igyekeznek külföldön gyarapítani társulatuk bevételeit, holott a vendégjátékok segítésére - noha alkalmi pályázatokon kisebb-nagyobb összegeket ki lehet érdemelni - nincs külön állami forrás Magyarországon. Főleg a fesztiválokon való megjelenést támogatják közpénzből, az üzleti alapú vendégszereplést szinte soha. Bár Lőrinczy György, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség Kft. ügyvezető igazgatója a Magyarországi Művészeti Ügynökségek Szövetségének elnökségi tagjaként jelenleg például épp azért lobbizik, hogy járjon támogatás azoknak is, akik színvonalas produkciókkal vendégszerepelnek világszerte. "Végül is Magyarországot népszerűsítik" - érvel a szakember, aki biztató jelnek tekinti, hogy az utóbbi időben a Magyar Turizmus Rt. több turnét is "patronált", felismerve azok országimázs-javító szerepét.

Az idén mintegy ötven estét játszott külföldön a Magyarországon saját színházépület nélkül működő Krétakör. A társulat előadásainak negyedét így nem magyar közönség látja, viszont ezzel és a kéttucatnyi vidéki fellépéssel majdnem annyit keresnek, mint amennyi az éves állami apanázsuk: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM) 2004-re kapott 100 millió forintot közel 80 millió forinttal toldják meg. "Hosszú évek alatt építettük ki a kapcsolatrendszert, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy sikerült beépülnünk ebbe a sajátos piaci közegbe" - mondta a HVG-nek Gáspár Máté, a Krétakör Színház ügyvezetője, hozzátéve, "a több lábon állással" igyekeznek alternatívát mutatni a közel 90 százalékban állami pénzből működő színházi intézményrendszerrel szemben. A jövőre tízéves Krétakör esetében az életben maradás a tét. "Az új produkciók létrehozására és a régiek műsoron tartására csak a vendégjátékok nyújtanak fedezetet" - érvel Gáspár, aki szerint e gyakorlattal a színészek sem járnak rosszul, mivel a külföldi fellépésekért mindenkinek pluszpénz jár. Büszke arra, hogy a Krétakör munkatársai ma már egész évben fix fizetést kapnak, szerződéseikben pedig a vendégszereplésekért járó összegeket is rögzítik. A társulat rendszeresen fellép Franciaországban, ahol a színházak nem saját repertoárral működnek, hanem produkciók meghívásával, így állni tudják a Krétakör tarifáját, amely - az előadás színész- és díszletigényeitől függően - esténként 4-8 ezer euró. A társulat az idei szezonban valamennyi, határon túli magyar évadra is meghívást kapott - s vele közel 5 millió forintos hozzájárulást az NKÖM-től.

Hagyományosan nagy a kereslet a magyar balett-társulatok iránt is. "Kereskedelmi alapon utazunk" - ismeri el Kiss János, a Győri Balett igazgatója. E gyakorlat mellett azzal érvelt az olaszországi, majd amerikai fellépéseiről nemrég hazatért társulat vezetője a HVG-nek, hogy bevételük közel 10 százalékát így termelik ki; évente egy-másfél hónapot töltenek külföldön. Mivel az együttes ragaszkodik saját műszaki csapatához és a legalább háromcsillagos szálláshoz, nem utazik olcsón: naponta és fejenként 50-80 eurót kér művészeinek, s ehhez hozzájön még az előadás ára, amely az igazgató szerint "több millió forint" is lehet.

Külföldi turnézással kevesen keresnek ilyen jól. A Magyar Nemzeti Balett idén szeptemberben például közel százfős társulatával Kínában vendégszerepelt, ahol a Spartacust adták elő, három városban, összesen ötször. Jezerniczky Sándor, a társulat ügyvezetője a HVG-nek elmondta: egyre nehezebb nyereségesre kihozni egy-egy külföldi kiruccanást, ezért jól meg kell becsülniük azokat a felkéréseket, amikor a meghívó vállalja az előadásonkénti 8-10 ezer eurós árat, valamint a résztvevők 40-80 eurós napidíját. A kiutazó társulatnak a díszletekért esetenként 2-3 millió forintos bérleti díjat kell fizetnie anyaszínházának, a Magyar Állami Operaháznak, ami csökkenti a turné hasznát.

Egy-egy turné csak minimális profittal zárulhat a legendásan sokat utazó Budapesti Operettszínháznál is - mondta a HVG-nek a társulat külföldi fellépéseit intéző, 1989 óta rendezvény- és turnészervezéssel foglalkozó, tavaly nettó 216 millió forint árbevételt elkönyvelt Pentaton Kft. ügyvezetője, Lőrinczy György. "A turnék során keresett pénz többnyire csupán arra elég, hogy az utazás végén minden költséget ki tudjunk fizetni" - ismeri el, s ezt azzal egészíti ki, hogy nem is a pénzért, sokkal inkább presztízsből járják a világot. Az Operett a legtöbbször Németországban és Japánban lép fel, de az utóbbi időben egyre gyakrabban érkezik meghívásuk Hollandiából, Olaszországból, Angliából és az Egyesült Államokból. A külföldi előadások költségét mindig a meghívó állja. A Marica grófnővel vagy éppen a Csárdáskirálynővel fellépő társulatért 50-75 eurót kell fizetnie a meghívónak naponta és fejenként, amihez hozzájön a szólisták előadásonként 100-500 eurós gázsija, valamint természetesen az utazás és a szállás költsége. "Mindez együtt ma már nem sokkal kevesebb, mint egy helyi társulat meghívása, nem úgy, mint a rendszerváltás előtt, amikor gyakran azért invitáltak meg magyar produkciókat, mert nagyon olcsónak számítottak" - teszi hozzá Lőrinczy, aki szerint az áraik ma már nyugat-európai szintűek, így csak magas színvonal és profi szervezés esetén maradhatnak versenyben. Ez utóbbinak meg is kérik az árát: az ügynökség jutalékos rendszerben működik, egy-egy turné után 5-10 százalék üti a markát.

Operettel üzletel a nagyvilágban Szolnoki Tibor is, aki 1992-ben feleségével, Zsadon Andreával alapította meg az Operettvilág Kft.-t. Eleinte inkább Magyarországon szerepeltek német nyelvű, turistacsalogató előadásokkal, később rájöttek, Németországban és Ausztriában is van kereslet produkcióikra. "Akiknek túl költségesek a Budapesti Operett előadásai, örömmel hívnak minket a közel azonos művészi színvonal miatt" - büszkélkedik Szolnoki, aki mindig az adott műsorra szerződteti a művészeket. Az új produkciókat alapvetően banki hitelekből finanszírozzák, az évi hetven-nyolcvan előadásból ma már negyven-ötvenet külföldön tartanak. "Nem mondom, hogy nyereségesek vagyunk, de a felvett kölcsönöket rendben törlesztjük" - teszi hozzá a szervezési munkát is magára vállaló társulatvezető, aki legutóbb 18 millió forintból állította színpadra Johann Strauss Egy éj Velencében című nagyoperettjét. A turnékra összeálló társulatnak jelenleg kilenc, utazásra kész produkciója van.

Néhány magyar színházi szakember azonban társulat nélkül is kelendő, s nem csupán a nemzetközi hírű rendezők - mint Ascher Tamás, Gothár Péter, Székely Gábor vagy Zsámbéki Gábor -, hanem a fiatalok is, például Eszenyi Enikő. "Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy keresik az új, egyéni hangot - mondja a lassan három évtizede külföldön is gyakran rendező Marton László, a Vígszínház igazgatója. - A külföldi rendezésért járó honorárium nagyjából megegyezik az itthonival" - állítja, hozzáfűzve, hogy az őt meghívó művészszínházakat külföldön sem veti fel a pénz. (Egy rendező Magyarországon - elismertségétől függően - nagyjából 500 ezer és 1 millió forint körüli összeget kap egy darab színreviteléért.) Ráadásul a meghívások gyakran ütköznek szakszervezeti tiltakozásba. "Legutóbb nem vihettem magammal Írországba a jelmeztervezőmet, mert az erős helyi lobbi nem engedte meg, hogy a rendező mellett őt is külföldről hívják meg." Csak nagy harcok árán dolgozhatott együtt az Egyesült Államokban saját koreográfusával, Király Attilával Alföldi Róbert is, pedig "nélküle nem volt hajlandó utazni" - toldotta meg Marton tapasztalatait Török Flóra, a színész-rendező ügyeit (több mint nyolcvan további művészéi mellett) intéző Kék Művészügynökség Kft. munkatársa. Alföldi legutóbbi, portlandi vendégrendezéséért, Shakespeare A velencei kalmár című darabjának színre állításáért az átlagos magyar gázsija dupláját kapta. "Ha azonban levonjuk az utazás, a szállás és a tolmács költségét, a rendezői honorárium nem sokkal haladta meg az itthon szokásosat" - árnyalta a képet Török.

HERMANN IRÉN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fernardo Alonso ismét világbajnok, de nem a Forma-1-ben

Fernardo Alonso ismét világbajnok, de nem a Forma-1-ben

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz

Hülyéskedő Jean-Paul Belmondo és Alain Delon fotóival ünnepel egy 70 éves francia hetilap

Hülyéskedő Jean-Paul Belmondo és Alain Delon fotóival ünnepel egy 70 éves francia hetilap

Animációs film készül a Spice Girlsről

Animációs film készül a Spice Girlsről

Kigyulladt kamion miatt zárták le az M7-es autópályát

Kigyulladt kamion miatt zárták le az M7-es autópályát

Úgy tűnik, a NAV-nál nem éri el az ingerküszöböt a ferencvárosi parkolási botrány

Úgy tűnik, a NAV-nál nem éri el az ingerküszöböt a ferencvárosi parkolási botrány