A tavalyihoz viszonyítva több mint 2 százalékpontos inflációcsökkenést prognosztizál 2005-re a kormány és a jegybank, jóllehet januárban menetrendszerűen drágulnak az állami-önkormányzati árszabályozás körébe tartozó termékek és szolgáltatások.

Merész, 4,5 százalékos inflációs célt jelölt meg az idei évre a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amit három év alatt 3 százalék közelébe kellene leszorítani ahhoz, hogy remény legyen az euró 2010-es bevezetésére. Az ambiciózus antiinflációs pálya mellett érvelők szerint ez nem teljesíthetetlen feladat, mivel a "piaci" infláció tavaly sem volt nagyobb 5 százaléknál. Egy évvel ezelőtt ugyanis nem a bővülő kereslet húzta, hanem az általánosforgalmiadó-kulcsok, illetve a jövedéki adó emelése lökte fölfelé az árakat. Az egyszeri dózis következtében beindult árhullám tavaly májusban 7,6 százalékon tetőzött, azóta folyamatosan csillapodik, s novemberre 5,8 százalékra mérséklődött. 2004 első 11 hónapjában átlagosan 6,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban (lásd grafikonunkat), s az árszintemelkedés durván egyharmada a tavalyi adóemeléseknek tulajdonítható. Mivel 2005 januárjában hasonló hatással nem kell számolni, az év első hónapjaiban nem várható erőteljes inflációs kilengés.

Változatlanul működik viszont az a kormányzati - és önkormányzati - politika, amely a szabályozott árak körében esedékes áremeléseket az év első hónapjára koncentrálja. Mivel a "hatósági" árak a termékek és szolgáltatások nagyjából 20 százalékát fedik le, korántsem mellékes, hogy ezek korrekcióját a hatóságok a kormány inflációs előrejelzéseihez illesztik-e - amit egyébként a piac is jelzésértékűnek tart -, vagy annál nagyobb drágításra szánják rá magukat; amit viszont az állami-önkormányzati szektor deficitje vagy épp a világpiaci trendek kényszeríthetnek ki.

Köztes megoldást választott a kormány a lakossági gázárak esetében (HVG, 2004. december 18.). Az idén január közepétől érvényes tarifák meghatározásánál - amelyeket Draskovics Tibor pénzügy- és Kóka János gazdasági miniszter együtt ismertetett - ugyanis a korábbiakkal ellentétben már nem csupán egy szűk lakossági kör, hanem valamennyi fogyasztó fölé kinyitotta a védőernyőt. Az irányadónak tekintett, a londoni tőzsdén jegyzett, Brent típusú kőolaj ára - amelyhez a földgáz világpiaci árát igazítják - tavaly hordónként átlagosan több mint 40 dollárba került (azaz 10 dollárral többe, mint 2003-ban), és ez a GKI Energiakutató Kft. számításai szerint 2005-ben, a dollár gyengülését is figyelembe véve, 16-18 százalékos drágítást tett volna szükségessé. Ezzel szemben a kabinet átlagosan 11,5 százalékos áremelésről döntött tavaly december közepén. Az összesen mintegy 13,5 milliárd köbméter földgázt felhasználó fogyasztók tekintélyes hányadát azonban még ez sem érinti. A 2003 őszén bevezetett tömbtarifarendszer alapján a háztartások felét kitevő kisfogyasztók (az évi 1500 köbméter gáznál kevesebbet felhasználók) az idén 4,5 százalékra belőtt inflációval megegyezően dráguló árat fizetnek. Az évi 1500-3000 köbméter gázt felhasználóknál az áremelés mértéke 6 százalékos lesz, míg a legtöbbet - 8 százalékos vagy annál is nagyobb drágulást - az évi 3 ezer köbméter feletti fogyasztók könyvelhetik el. Az idén bekerültek a pikszisbe az önkormányzati, a költségvetési és az egyházi kulturális, valamint egészségügyi és szociális intézmények is, amelyeknek a büdzsé szintén megadja az átlagos lakossági támogatásnak megfelelő kedvezményt.

A kompenzáció tavaly csak tompította, de nem fogta le a gázáremelést: a kedvezmények ellenére a novemberi statisztika egy év alatt 11 százalékot meghaladó átlagos drágulást regisztrált. Az idei állami támogatás fedezetének kiötléséhez már némi kreativitásra is szüksége volt a kabinetnek, hogy megkímélje a büdzsét a pluszkiadásoktól. Az idén az intézményekkel kibővített lakossági kör támogatása ugyanis a tavalyi 40 milliárd forinttal szemben 68 milliárd forintba kerül, amihez mélyen bele kell nyúlni a cechet álló Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. pénztárcájába. A bányatörvény 2003. évi módosítása lehetővé tette, hogy a Mol a hazai kitermelésű, olcsóbb - tavaly 2,9 milliárd köbméter - földgázt is világpiaci áron számolja el, ám az ebből származó profit egy részét 12 százalékról 40 százalékra növelt bányajáradék formájában elvonja a kormány.

A tavalyi év első felében, amikor az olajárak még 30 dollár körül mozogtak, a Mol az elvonás mellett is mintegy 100 milliárd forint haszonra tett szert, amit céltartalékként elkülönített. Az összeg nagyját az elmúlt év második felében meglódult olajárak azonban elvitték, és csupán a dollár erőteljes gyengülésének volt köszönhető, hogy - a HVG információi szerint - mintegy 10-15 milliárd forint mégis megmaradt. Ehhez az idén várhatóan további 40 milliárd forintot fizet be a cég, a hiányzó összeget pedig egy újabb állami sarc révén pengeti ki. A 2005. évi költségvetési törvénnyel ugyanis ismét módosították a bányatörvényt, és e szerint az olajkutakban és -tárolókban lévő, összesen 2,5-3 milliárd köbméterre becsült "párnagázra" is kivetnek 12 százalékos bányajáradékot (a kutakban egy bizonyos mennyiségű földgázt mindig meghagynak, hogy biztosítsák a kitermeléshez szükséges nyomást). Az így besöpört összeggel együtt a kompenzációs alap vélhetően elegendő lesz a dotációra - feltéve, hogy a hordónkénti olajárak idei átlaga nem haladja meg a 40 dollárt, és a dollár sem erősödik drasztikusan.

© KSH

Rohamtempóban kell előrukkolnia Kóka János gazdasági miniszternek az áramáremelés új lakossági kompenzációjával is, amire szintén megérkezett a miniszterelnöki verdikt. A kormány január második felében jelenti be a tarifaemelés mértékét: az előzetes információk szerint a végfelhasználói ár 11-11,5 százalékkal nő, legalábbis a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata erről szól. Varró László, a MEH vezető közgazdásza szerint ebből csupán 2-3 százalékot tesz ki a földgáz drágulása - az erőművek évente összesen mintegy 2,3 milliárd köbméter gázt égetnek el -, a többi az idei évre tervezett 4,5 százalékos inflációból, valamint a villamosenergia-szektor eszközeinek átértékeléséből adódik. Erre többéves késedelem után azért került sor, mert a 2003-tól érvényes árszabályozás alapján a tulajdonosok nyereségüket eszközarányosan számolják el, szemben a korábbi években alkalmazott módszerrel, amikor a befektetett tőkére vetítették. A vállalatok könyveiben szereplő eszközök értéke így 370 milliárd forintról összesen több mint 500 milliárdra nőtt. Ha a kormány rendbe szeretné tenni az állami tulajdonú energetikai cégek - a Magyar Villamos Művek Rt., a Paksi Atomerőmű Rt. és a Vértesi Erőmű Rt. - szénáját, vagyis számukra is lehetővé tenné a nyereséges gazdálkodást, az áramárat további 4-5 százalékkal kellene megfejelni, vélik a szakértők, ám erre az idén aligha vállalkozik a kabinet. Egyelőre inkább amiatt fő a feje, honnan teremtse elő az áramárra beígért kompenzáció forrását. A gazdasági tárca szóvivője, Merényi Miklós szerint a központi költségvetés tartalékából kanyarítják ki a pontosabban meg nem határozott fogyasztói kör támogatására szánt 20-22 milliárd forintot.

Veszteségei ellenére sem növelheti 4,5 százaléknál nagyobb mértékben személyszállítási tarifáit a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV), és a kormány az idén sem téríti meg teljes egészében a MÁV-ra rótt közszolgáltatói feladatokból - kedvezményes jegyek, bérletek támogatása - adódó költségeket (lásd interjúnkat a 41. oldalon).

Hasonló gondokkal küzd a 24 Volán-társaság is. Noha a cégek 7,3 százalékos tarifanövelést tartottak volna indokoltnak, a kormány 4,5 százaléknál húzta meg a határt, és a közszolgáltatói feladatok teljesítéséből származó deficit kigazdálkodását rájuk testálta. Engedékenyebb volt viszont a fővárosi önkormányzat: a mintegy 50 milliárd forintos adósággal küzdő BKV Budapesti Közlekedési Rt. januárban 15 százalékkal, majd nyáron további 5 százalékkal emelheti a tarifákat. A csatornahasználat díja pedig 14,8 százalékkal nő, az indoklás szerint azért, mert a fővárosnak a szennyvízberuházásokhoz, valamint az azokhoz kapcsolódó uniós támogatások elnyeréséhez több forrásra van szüksége.

Kontroll alatt tartja egyelőre a kormány a gyógyszerárakat is. Januárban elsősorban a vény nélkül kaphatók ára nő: a háromezerféle készítmény közül mintegy hatszázért kell többet fizetni, közülük minden harmadikért 15 százalékot is meghaladó mértékben. A recept nélkül kapható gyógyszerek átlagos árszintje még így sem haladja meg a 2004-est, amikor a kormány 15 százalékkal csökkentve fagyasztotta be e medicinák termelői árát. Az orvosi rendelvényre, társadalombiztosítási támogatással megvásárolható gyógyszerek térítési díja egyelőre csupán minimálisan emelkedik. A hatezerféle orvosságból 1115-ért - amelyek termelői ára dobozonként nem haladja meg az ezer forintot - a gyártók a kormánnyal kötött hosszú távú megállapodás alapján 40, illetve 70 forinttal számolhatnak többet, amiből a betegekre 20-30 forintos pluszkiadás hárul. A többi medicina ára egyelőre változatlan marad, ám a tavaly áprilisban 15 százalékkal megnövelt támogatást - amelyet a költségvetés és a gyártók együttesen álltak -, úgy tudni, fokozatosan leépítik, és a térítési díjak visszaállnak a 2004. januári szintre.

Míg a gyógyszerek ára tavaly novemberben alig 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a szeszes italok és dohányáruk cikkcsoportja több mint 10 százalékos áremelkedést mutatott. Ennek oka, hogy a pénzügyi tárca az elmúlt két évben radikális, összesen 94,5 százalékos adóemeléssel próbált nagyobb bevételt kivasalni a dohánycégektől. Ám a jövedékiadó-emelést követő drágulás hatására a legális cigarettapiac drasztikusan visszaesett, így a büdzsé hozzávetőleg 60-70 milliárd forint bevételtől esett el. A PM a Magyar Dohányipari Szövetséggel kötött tavalyi megállapodás alapján az idén már nem emeli a jövedéki adót, így hasonló árrobbanás sem várható. Csakhogy a felek önmegtartóztatása aligha lehet tartós: az uniós csatlakozási tárgyalásokon Magyarország vállalta, hogy 2008 végéig ezerszálanként 64 euróra emeli a cigaretta extra adóját, ami most mintegy 42 eurónak felel meg. A jövedéki adó mértékének változatlansága következtében a szeszes italok idei árpályája sem ismétli meg a tavalyit. Sőt a hazai készítésű italok ára az élesedő versenyben akár csökkenhet is, miután a vámok eltörlése az import élénkülését eredményezte.

Az EU-csatlakozással eltűnt például az égetett szeszes italok és a sörök 40,8 százalékos, illetve a pezsgők és a borok 62,9 százalékos vámterhe. A cikkcsoport éves áremelkedése már tavaly is folyamatosan mérséklődött: novemberben már csak 6-7 százalékos volt a májusi 8-9 százalék után. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács tagjai 2000-ben még 11,5 millió hektoliterfokos forgalomról adtak számot, tavaly viszont már alig több mint 9 millióról, az import pedig ez idő alatt 93 ezer hektoliterfokról 230 ezer fölé ugrott. Így még a nagyok sem mernek radikálisan árat emelni. A Zwack Rt. január 1-jétől mindössze 2 százalékkal drágította például az Unicumot, átlagosan pedig még ennél is kisebb mértékben emelte termékeinek listaárát.

Az alapvetően importált tartós fogyasztási cikkek árszintje az erős forint következtében immár két éve mínuszban van, a ruházati termékeké is alig emelkedik (lásd Alkalmi vételek című cikkünket a 81. oldalon). A szolgáltatások tarifái az átlagos inflációval tartanak lépést, ám nagy kérdés, hogy e trendhez igazodva az idei, 7 százalékot valamelyest meghaladó drágulás után beállnak-e 4,5-5 százalékra. Minden évben bizonytalan az élelmiszerek áralakulása, amit azonban az élesedő verseny - amelybe az import is beleértendő - egyre nyilvánvalóbban visszafog. Legfrissebb előrejelzésében az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet már májusra 4,6 százalékos átlagos inflációt vár - ami pedig azt jelentené, hogy a hatósági áremeléseket a gazdaság gyorsan fel tudta dolgozni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Alkalmi vételek

Hektikusan változik a ruházati termékek fogyasztói ára: a nyár, illetve a tél végi kiárusítás idején az egyhavi...

Gazdaság

Óvatos kormányok

A tavalyi év végére várt 6,2 százalék után az idén legfeljebb 3,5 százalékos inflációra számít a Szlovák Nemzeti Bank.

Azzal az egészségügyi béremeléssel büszkélkedik a kormány, amit 2016-ban jelentettek be

Azzal az egészségügyi béremeléssel büszkélkedik a kormány, amit 2016-ban jelentettek be

Esélyesként indult az ausztrál választáson az ellenzék, de pórul járt, aki rá fogadott

Esélyesként indult az ausztrál választáson az ellenzék, de pórul járt, aki rá fogadott

Értekezlet közben fejbe lőtte a főnökét, majd magával is végzett egy férfi Máriatölgyesen

Értekezlet közben fejbe lőtte a főnökét, majd magával is végzett egy férfi Máriatölgyesen

Egyre kevesebb a bankfiók

Egyre kevesebb a bankfiók

Megszökött egy rab egy budapesti kórházból

Megszökött egy rab egy budapesti kórházból

Videó: már utasfülkéje sincs a Volvo önvezető elektromos vontatójának

Videó: már utasfülkéje sincs a Volvo önvezető elektromos vontatójának