Csehországba és Szlovákiába költözik apránként a magyarországi édesipar: a Kraft és a Nestlé példáját több kisebb cég is követte. A nagy gyártók közül csak a Stollwerck növelte hazai kapacitását, s tulajdonosa újabb felvásárlási célpontot keres.

Miközben mindenki a Danone-t figyelte, mit tesz a Győri Keksz Kft.-vel, amelynek győri üzemét csak lakossági és kormányzati nyomás mentette meg a bezárástól (HVG, 2001. november 3.), tavaly két másik édesipari multi szüntette meg csendben magyarországi termelését. A pilótakeksznél, úgy tűnik, kevésbé izgatta fel a közvéleményt, hogy a Piros mogyorós, a Sport szelet és a Boci csoki gyártása egyaránt külföldre - Szlovákiába, illetve Csehországba - került. A Kraft Foods - amely korábban még a Stollwerck megszerzésére aspirált (HVG, 2002. szeptember 28.) - ugyanis bezárta budapesti üzemét (HVG, 2004. február 7.), a Nestlé pedig Szerencsen szüntette meg a tábláscsoki-gyártást. Igaz, ez a húzás nem járt a Kraftéhoz hasonló, több mint háromszáz fős elbocsátással, a világ legnagyobb élelmiszer-ipari csoportja ugyanis az instant italpor regionális központjává duzzasztotta az üzemet. Mindazonáltal a Nestlé Magyarországon ma már csak Diósgyőrben foglalkozik csokoládéval, az itt készült figurákkal látja el egész piacát.

"A koncentráció úgyszólván kötelező a gazdaságos üzemméret, a gyártósorok kihasználása miatt" - érvelt a HVG-nek Dankó Zsolt, a Nestlé Hungária Kft. igazgatója. Ez olyannyira igaz, hogy bár a Nestlé-csoport magyarországi leánya, a Nestlé Hungária Kft. a mérlegek tanúsága szerint 2002-2003 során összesen 5,6 milliárd forint osztalékot hozott a tulajdonos Nestlé Nederland B. V.-nek, mégis beáldozta a szerencsi táblásgyártást. A kft egyébként 2003-ban 58 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el, aminek jelentős részét az állateledel-, valamint jégkrémgyártás, illetve a cégcsoporthoz tartozó, a gabonapelyhek piacát vezető Cereal Hungária Kft. adta.

Az édesipari eróziót a globalizáció hatásának tekinti Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének (ÉSZ) elnöke is, aki úgy becsüli, a hazai gyártók tavaly összesen 120-130 ezer tonna csokoládét, cukorkát, illetve lisztesárut termeltek, mintegy 100 milliárd forint értékben. A csokoládépiacot (a szeletes, a táblás és a desszerttermékeket figyelembe véve) 31 százalékkal a Kraft vezeti, 16,5 százalékot mondhat a magáénak a Stollwerck, és 12 százalék a Nestlé részesedése. Utóbbi azonban a csokifigurák piacvezetője, márpedig Dankó szerint azt is beszámítva a három legnagyobb gyártó "valójában fej fej mellett halad". A piaci koncentrációt jellemzi, hogy például a táblás szegmensben ez a három "édesóriás" adja a forgalom több mint négyötödét: a Kraft 40 százalékkal áll az élen, a Stollwerck pedig 22 százalékos részesedésével - az A.C. Nielsen piackutató cég adatai alapján - leszorította a második helyről a Nestlét.

Piacvezető pozíciója megtartása ellenére is romlott az eredménye 2003-ban a Kraft Foods Hungária Kft.-nek. A Kraft Foods Inc. tulajdonolta magyarországi leányvállalat árbevétele 16 milliárd forintra csökkent az előző évi 19 milliárdról, 1,16 milliárd forintos nyeresége pedig 1,6 milliárd forint veszteségbe fordult. Éves üzleti jelentése a betlit részben azzal magyarázta, hogy a kávéexport a második fél évben megszűnt - a Kraft Inc. úgy döntött, hogy a Magyarországról addig Romániába exportált Krönung kávét Bécsben, a Lengyelországban értékesített Meridót pedig Berlinben gyártja -, részben pedig a csokoládéfogyasztás visszaesésével.

E csökkenésnek azonban az ágazati statisztikákban nyoma sincs. A Stollwerck adatai szerint a közel 7300 tonnás tábláscsoki-piac évek óta nő, tavaly mennyiségben 13, értékben 14 százalékkal bővült. A piackutató GfK Hungária Kft. pedig egyenesen arról számolt be, hogy tavaly az első háromnegyed évben a háztartások 8 százalékkal több csokoládét vásároltak, mint egy évvel korábban, értékben pedig még nagyobb, 14 százalékos volt a növekedés. Akárhogy is, a táblás szegmenst a Milkával, a szeletest a Sporttal vezető Kraft tavaly megszüntette a magyarországi gyártást - a gépeket eladta, az ingatlan értékesítése most folyik -, s már csak a kereskedelemre koncentrál.

Éppen szembemegy a trenddel a Stollwerck Budapest Édesipari és Ingatlanhasznosító Kft., hiszen miután a Raiffeisen Private Equity Management (RPEM) által kezelt kockázatitőke-alap nagy viharok közepette megszerezte a budapesti gyárat (HVG, 2002. szeptember 28.), 2003 végén hozzávásárolta a nagykanizsai Bonbonetti Rt. édesipari üzletágát is (HVG, 2004. január 17.). Sőt sajtóhírek szerint az alap további 25 millió euró helyét keresi; Zombory Viktória, az RPEM igazgatója a HVG kérdésére nem zárta ki, hogy az új felvásárlási célpont valamelyik édesipari vállalkozás volna. Bár a kockázatitőke-alapok jellemzően három-öt év után igyekeznek profittal kiszállni szerzeményeikből, Zombory az eladást firtató kérdést azzal hárította el, hogy a hozamtömeg maximalizálása a cél, és ennek érdekében "Magyarország vezető édesipari csoportját" építik fel. A Stollwerck mindenesetre a Bonbonetti felvásárlása óta javított a mérlegen, hiszen tavaly az előzetes adatok szerint 15 milliárd forint körüli árbevételt és közel 400 millió forint nyereséget könyvelhetett el, míg 2002-ben 12,4 milliárd forintos forgalom mellett még 435 millió forint veszteséget mutatott ki. Az RPEM abból indult ki, hogy a konvergenciaelméletnek az édességre is igaznak kell lennie, márpedig a magyar fogyasztás az ÉSZ adatai szerint egyelőre a 19 kilogrammos fejenkénti EU-átlag felét sem éri el, s arra számít, hogy a következő években a GDP növekedésénél gyorsabb tempóban bővül a magyar piac.

Miközben a nagyok a termelés koncentrálásával is a fő - többnyire nemzetközi - márkáikat futtatják, a kisebb cégek a piaci résekbe igyekeznek betörni. A dunakeszi székhelyű Sweet Point Édesipari Kft.-t Horváth Imre egykori nyomdász, majd vattacukor-készítő az 1980-as évek közepe óta 5 milliárd forint forgalmú céggé futtatta fel, amely szerinte ma a legnagyobb hazai cukorka-előállító. Igaz, a termelési szerkezet kicsit borulékonynak látszik, minthogy 7 ezer tonnás éves termeléséből 2800 tonnát tesz ki a szezonhoz kötött szaloncukor. Horváth úgy véli, egyedi utat kell járnia, ebben rejlik a fejlődés lehetősége. Minőségi gyártóvá akar válni, arra a szintre eljutni, ahol a prémium kategóriájú termékeket gyártó nemzetközi cégek tartanak, mivel tapasztalatai szerint a fogyasztóért az importtal kell megmérkőzni. Az elmúlt évek fejleményei alapján Horváth azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy belátható időn belül a legnagyobb hazai termelőkapacitású cég legyen a Sweet Point.

Sajátos játékteret talált magának a koncentrálódó piacon a Fundy Kft.-t 1989-ben alapító és azt tíz év alatt 5 milliárd forint árbevételű céggé felhozó, majd eladó Futó Péter. A Fundy-birodalmat (HVG, 2002. október 5.) egyelőre nem tudta feltámasztani, bár amikor korábbi vevője, az olasz-holland Perfetti Van Melle kivonult, régi üzemei közül kettőt - a kalocsait és a gyomait - visszavásárolt, nem sikerült azonban megszereznie a legnagyobb üzemet, a gyálit, amely végül a cseh Candy Plus s.a. érdekeltségébe került, a Fundy márkanévvel együtt. Futó édesipari cége, a Karamell-Snack Élelmiszergyártó Kft. a nassolnivalók, a macskanyelv, a konyakmeggy és a nápolyik gyártásából mintegy 1,5 milliárd forint árbevételt ér el, és 2002-ben új területre lépett be: 67 millió forint jegyzett tőkével megalapította a diabetikus termékeket előállító Rákóczi Diabette Kft.-t.

Nem időztek sokat Gyálon a csehek sem. Bár Kepe Zoltán marketingmenedzser szerint 2003-ban 2,2 milliárd forint árbevételt és nyereséget termelt, ennek ellenére a gumicukorkában a Haribo után második legnagyobbnak számító, 25 százalékos piaci részt a magáénak tudó cég tavaly nyáron bejelentette: a csehországi Hodininba költözteti a gyártást. A Csehország "Szabolcs megyéjének" számító morvaországbeli helyszínt gazdaságossági megfontolásból választották. A gyáli telepet eladja, Magyarországon csak a kereskedelmi hídfőállást tartja meg a Candy. Ugyancsak a távozás mellett döntött a szegedi székhelyű Candyhill Kft., amely például a Nutti mogyorókrémet készíti. Nagy József ügyvezető-tulajdonos a kivonulás okaként a vámhivatallal történt affért említette, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) ugyanis a kakaóvajpótlékként behozott növényi zsírokat és olajokat a margarinnal egy kalap alá vette (HVG, 2003. december 6.). A vámtarifaszám átsorolása okán a VPOP - mint közölte - hét társaságnál végzett utólagos ellenőrzést, s összesen több mint 300 millió forint vámot, illetve vámigazgatási bírságot szabott ki az importőr édességgyártókra.

VITÉZ F. IBOLYA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megtalálták a Marson a Star Trek logóját

Megtalálták a Marson a Star Trek logóját

Kémia magasfokon: 20 millió anyaggal 42 millió reakciót figyeltek meg 200 év alatt

Kémia magasfokon: 20 millió anyaggal 42 millió reakciót figyeltek meg 200 év alatt

Parkolóőrökre lövöldözött: két év négy hónap

Parkolóőrökre lövöldözött: két év négy hónap

Jó hír: egy parkban üldögéléssel is segíthet az egészségén

Jó hír: egy parkban üldögéléssel is segíthet az egészségén

Július közepén kijöhet a börtönből az olaszliszkai lincselő

Július közepén kijöhet a börtönből az olaszliszkai lincselő

Kombiként is itt a Mondeo hibrid – bemutató

Kombiként is itt a Mondeo hibrid – bemutató