Rövidesen védett történeti kert lesz a Népliget, ha a minisztérium elfogadja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslatát. A műemlékké minősítés azonban önmagában nem garantálja, hogy a főváros egykori szórakoztatóparkja valóban újjáéledjen.

Már csak a kulturális tárca jóváhagyásán múlik, hogy műemlék legyen a Népliget, amelynek igazi értékét nem a többé-kevésbé lepusztult épületek adják, hanem a növényzet - amit azonban nem lehet védett természeti értékké nyilvánítani, mert mesterségesen telepítették. Az eredeti állapot megóvása-megőrzése tehát a műemlékké, azon belül úgynevezett történeti kertté nyilvánítással érhető el, ami már 2003 őszén felmerült a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban (KÖH). Az Óligetet - azaz a park Vajda Péter utca és Kőbányai út közé eső részét - 2003 novemberében ideiglenes védelem alá is helyezték, ami azonban 2004 májusában megszűnt. Akkor kezdeményezte a "kerttörténeti értéket" képviselő 112 hektáros zöld terület végleges védettségét a hivatal, amelyre reményei szerint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma még az idei első negyedévben rá fog bólintani.

Az ideiglenes védettség elrendelésére azért volt szükség, mert attól tartottak, hogy a kerületi önkormányzat módosítja a rendezési tervet, s ezzel a korábbitól eltérő beépítést tesz lehetővé. A hivatal azonban nem volt hajlandó elárulni a HVG-nek, pontosan miféle módosításoktól való félelem késztette gyors közbelépésre. "Talán a jelenleg a klubtagok tulajdonában álló Építők Sport Club (ÉSC) akkori privatizációja állhatott az ügy hátterében" - találgat a X. kerületi önkormányzat főépítésze, Montvai József. Az ÉSC viszont tagadja, hogy bármilyen építkezésbe bele akart volna fogni. "Az egyesület előbb-utóbb valóban szeretne egy több sportágnak helyet adó stadiont felépíteni, de ez összhangban áll a Népliget rendezési tervével" - mondta a HVG-nek Román Ferenc klubelnök, hozzátéve, hogy erre egyelőre nincs pénzük, sőt még a sportközpont tervei sem készültek el teljesen.

A műemlékké nyilvánítás kétségkívül megnehezíti a parkban az építkezéseket, az engedélyezési eljárás pedig elriaszthatja a potenciális befektetőket (a tervezett létesítményeket a kőbányai önkormányzatnak Montvai szerint már most is jóvá kell hagyatnia a KÖH-hel). "A védettség nem változtat az érvényben lévő kerületi építési szabályzaton, és bár az ingatlantulajdonosok kezét erősen megköti, a célszerű fejlesztéseknek nem áll útjában" - nyugtatja meg az esetleges érdeklődőket Varga Kálmán, a KÖH elnöke. Mindenesetre a népligeti ingatlanok gazdái - például Román Ferenc és Juhász Zsolt, az E-Klub Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. társtulajdonosa, valamint a bábszínházát szüneteltető Kemény Henrik - úgy látják, a parkra igazán ráférne a fejlesztés. Erre predesztinálná a múltja is: 1890-es alapításától az 1950-es évekig a Népliget számos szórakozási lehetőségnek adott otthont.

A második világháború előtti években például itt működött Európa egyik legnagyobb vurstlija, céllövöldével, hullámvasúttal, autó-, motor- és ródlipályával. Valamikor még egy, az ejtőernyősök kiképzésére szolgáló torony is állt itt, igaz, ezt utódjával, a mai bungee-jumpinggal ellentétben a köznép nem próbálhatta ki, mert főleg katonák treníroztak rajta. Ezeket az intézményeket a hatóságok azonban nem szívesen telepítenék vissza. "A Népliget legnagyobb értéke ugyanis a betelepített gyűjteményes faállomány, amely megsínylené a nagy forgalmat" - állítja Radnóczi Péter, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi alosztályvezetője. Holott a hársak, juharok, kőrisek, illetve más, ritka és védett fák különböző fajtáiból telepített park értékéről az arra járók aligha tudnak, információs táblákat ugyanis nem nagyon találni.

A dicső múlt nyomai itt-ott még felbukkannak. A mutatványosok tere alapításkori intézménye a Ligetnek, a háború utáni államosítást követően azonban mindössze a Vitéz Lászlót megalkotó Kemény Henrik zöldre festett deszka bábszínháza maradt meg belőle, amelyet részben állami, részben alapítványi pénzből fel is újítottak. Az épületet a 80. születésnapját a napokban ünneplő művész tartja fenn egyedül, ám immár 16 éve, a felújítást követő díszelőadás óta nem nyitotta ki, mert fél. "Az épületet rendszeresen feltörik, még édesapám bábkészítő szerszámait is ellopták, és a nézők sem érzik magukat biztonságban a parkban sötétedés után" - panaszolta a HVG-nek. A másutt ma is aktívan játszó idős művész fejében már az is megfordult, hogy lebontja a színházát, ezt azonban, műemlék lévén, nem teheti meg. "A Népliget közbiztonsága átlagosnak mondható" - vélekedett a HVG-nek Gáborjáni Szabó Attila, a kerület rendőrkapitánya, aki azonban elismeri, hogy a menedéket kereső hajléktalanok gyakran megpróbálnak betörni az üresen álló épületekbe.

A polgárság szórakoztatását szolgálta az 1895-ben épült, egykor híres Ligeti Nagyvendéglő is. A négyszáz embert befogadó hatalmas éttermet a háború után raktárként működtette a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat. A cég felszámolása után az épület a kerületi és a fővárosi önkormányzat tulajdonába került, és ebek harmincadjára jutott. Egy ideig mentőkutyák kiképzésére használták, de rogyadozó falai az arra járók szerint már annyira veszélyessé váltak, hogy a kutyások is kerülik. A kerületi és fővárosi képviselők elvileg egyetértenek abban, hogy jót tenne a parknak, ha a romokban heverő épületet helyreállítanák, és újra megnyílna a vendéglő.

"Akár egy Gundel-színvonalú vendéglátóhelyet is el tudnék képzelni a rom helyén" - ábrándozik a HVG-nek Juhász Zsolt, az E-Klub Kft. egyik tulajdonosa. (Az 1968-ban alapított E-klub egy rektori intézkedés miatt költözött 15 éve az egykori Jurta Színház épületébe.) E tervei megvalósítására az E-Klub Kft. korábban már egy pályázatot is beadott, ám az ügy elakadt, mégpedig azért, mert a Népligetben érvényes parkolási tilalom miatt a főváros szerint a vendéglő alá mélygarázst kellett volna építeni, a befektetők szerint ez azonban nem térült volna meg. "Nem értem, miért ne állhatnának meg a vendéglőt látogatók is azon az aszfaltozott útszakaszon, ahol jelenleg általában a Volán-buszok parkolnak" - értetlenkedik Juhász. E járművek utasterében egyébként a környék ismerői szerint a buszsofőrök nemritkán szerelmi légyottjaikat bonyolítják le.

Másik szégyenfoltja a Népligetnek a Budapesti Elektromos Művek Rt. (Elmű) magas betonfallal körülvett alállomása. Az elosztó központ bővítését a kerületi rendezési terv nem engedélyezi, sőt előírja, hogy ha a transzformátorállomás mérete csökken, a felszabaduló területet parkosítani kell. A X. kerületi önkormányzat szerint ezt meg is lehetne oldani, az alállomást az Elmű áttelepíthetné a Kőbányai erőmű területére. Az áramszolgáltató azonban rövid és középtávon sem tervezi a költözést, ez ugyanis túl drága lenne.

Eredeti közpark funkciójában szeretné üzemeltetni a főváros a Népligetet, amely "ligetes erdő lenne a budapestieknek". A park fenntartására azonban mindössze 76 millió forintot fordítottak tavaly, ami Radnóczi szerint a minimálisan szükséges összegnek alig a fele. Ebből csak a kaszálásra, takarításra, öntözésre, ültetésekre futja. A kellemes erdei sétákhoz azonban szükség volna közvilágításra, ivókutak, padok, információs táblák elhelyezésére, az utak rendben tartására is. Korábban tervezték, hogy ha meg lehetne oldani a tömeg kiszolgálását, esetleg különböző rendezvényeket is lehetne itt tartani, tehermentesítve egyúttal a Városligetet, amely Radnóczi szerint veszélyben van. "Az ottani ökológiai rendszer már nem bírja el a rengeteg programot" - állítja. Nehogy a Népliget is hasonló sorsra jusson, a növényzet és a faállomány védelmében a főváros környezetvédelmi bizottsága nem is támogat színes programpalettával kecsegtető javaslatokat.

HERMAN BERNADETT

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Kamuelvonón járhatott Curtis, és a szcientológusok közé került

Kamuelvonón járhatott Curtis, és a szcientológusok közé került

Venezuela lezárja a Brazíliával közös határát

Venezuela lezárja a Brazíliával közös határát

Az Európai Akadémia közleményben szólítja fel a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az akadémiai szabadságot

Az Európai Akadémia közleményben szólítja fel a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az akadémiai szabadságot

NASA: A Hold felszínén is létrejöhetne víz

NASA: A Hold felszínén is létrejöhetne víz

Fenyő-ügy: Bánáti maradhat Gyárfás ügyvédje

Fenyő-ügy: Bánáti maradhat Gyárfás ügyvédje

Sebestyén Balázséknál vendégeskedett volna Curtis, de elfelejtette

Sebestyén Balázséknál vendégeskedett volna Curtis, de elfelejtette