Bár az elvileg korszerű és környezetbarát távhő Magyarországon drága, felhasználása pedig pazarló, a gazdasági tárca által kidolgozott új törvényjavaslat inkább a szolgáltatóknak, semmint a fűtést igénybe vevő, közel 2 millió fogyasztónak kedvez.

Évente 1,5 milliárd forint körüli összeggel maradtak adósak a tavaly közel 35 milliárd forint árbevételt elért Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) ügyfelei. A cég e követelésállományt 400 millió forintért adta tovább leányvállalatának, a Díjhátralék Kezelő Rt.-nek, amelynek közreműködésével további 400 millió forint körüli bevételre számíthat; a többit időlegesen vagy végleg elbukja. De nem is csoda, hiszen a javarészt panellakásban élő fogyasztók némelyike képtelen kifizetni fűtésszámláját. Ebben némi szerepe annak is lehet, hogy a Főtáv tarifái 20-25 százalékkal meghaladják az országos átlagot.

HVG
A rendesen fizetők helyzetét azonban megkönnyíti az április elejére várt új távhőtörvény, mert várhatóan megszűnik a jelenlegi főszabály, a közös mérőhellyel rendelkező fogyasztók egyetemleges felelőssége - vagyis az a gyakorlat, hogy a lakóközösség egésze felel a fogyasztásért. A módosítással megkülönböztetnék ugyanis a fogyasztót - a hőközpontból kiszolgált épület egészét - a díjfizetőktől, vagyis az egyes lakások tulajdonosaitól. Bár a szolgáltató a társasházak, lakásszövetkezetek fogyasztását változatlanul csak egyetlen ponton fogja mérni, de a törvényjavaslat szerint a díjat - kérésre - lakásonként számlázza. Ez előrelépés a víz- és csatornadíjak beszedéséhez képest, mert ott is készülhet a mellékvízmérők alapján külön számla, de a tartozást a közös, úgynevezett fővízmérő alapján a szolgáltató a lakóközösségen hajtja be.

A távhőszolgáltatás követelményeit 1998 óta határozta meg magas szintű jogszabály. E törvénnyel már az is előrelépés volt, hogy egyáltalán kötelező megmérni az egyes épületek hőfogyasztását (2003-ra véget kellett vetni az átalánydíjas számlázásnak). A díjak alapja azóta a tényleges hőközponti fogyasztás. A lakásonkénti mérést azonban - vagy akár csak az úgynevezett költségmegosztó eszközök felszerelését - a mostani tervezet sem írja elő. Pedig szakmai becslések szerint a hőveszteség legnagyobb része - mintegy harmada - a lakások rossz szigetelése miatt keletkezik. Ennek rendbetételében viszont csak akkor válik érdekeltté a fogyasztó, ha közvetlenül érzékelheti a szigetelés, valamint a több tízezer forintos mérő és hőfokszabályozó beépítésének a hasznát (a lakásonkénti szabályozáshoz az úgynevezett egycsöves rendszert is át kell alakítani, ami így 100 ezer forint körüli egyszeri költséget jelent). Egy százlakásos házban ez egyénileg senkinek sem éri meg, amíg egy családra a fűtésszámla csökkenésének csak a töredéke jut.

A törvényt előterjesztő gazdasági tárca még attól is elzárkózott, hogy - Balla György és Lázár Mózes fideszes képviselők javaslatára - tegyék kötelezővé a szolgáltatók számára: legalább ott olvassák le és számlázzák ki a tényleges fogyasztást a lakásonként felszerelt, úgynevezett költségmegosztók alapján, ahol ilyen már van. Szakértők szerint e körbe legfeljebb a lakásállomány 20 százaléka sorolható. A mérés a módosítás után változatlanul a hőközpontban lesz kötelező, a további költségmegosztás elszámolását a törvényjavaslat a felek megállapodására bízza. "A szolgáltatónak többe kerülne a radiátoronkénti leolvasás, ennek többletköltségét beépítené az árba, így ezt az is megfizetné, aki nem használ saját mérőeszközt" - utasította el a javaslatot a parlament gazdasági bizottságának múlt heti ülésén Tarján Róbert, a szaktárca törvény-előkészítő munkatársa.

"Szolnokon a lakások felét - a szolgáltató költségén - már ellátták mérő- és szabályozóberendezésekkel, ami nagyban növelte a hatékonyságot" - vágott vissza Balla. Való igaz, a szolnoki távhődíj (lásd táblázatunkat) jelenleg az alacsonyabbak közé tartozik. Pedig ha netán a lakásonkénti mérő- és szabályozóegységek felszerelését a szolgáltató a tarifába építené is, a drágulást a fogyasztó talán észre sem venné. Azzal ugyanis, hogy nem ablaknyitogatással "szabályozza" a fűtést, mérséklődnének a költségei. A szaktárca ellenállása így valójában a pazarlást segíti elő.

Az önkormányzati árakat alkalmazó, többnyire önkormányzati tulajdonú szolgáltatók nagyobb része a fogyasztók által igen magasnak érzett tarifák ellenére is csak vegetál. A 94 településen 640 ezer lakást ellátó hazai távhőszolgáltatók legnagyobbika, a közel 240 ezer lakásban mintegy 600 ezer főt ellátó Főtáv például részvénytársasággá alakítása, azaz 1995 óta átlagosan nulla körüli eredménnyel működik, igaz, tavaly szerény, 350 millió forint körüli nyereséget ért el.

Mindeközben a minden más fűtési módnál drágább távfűtéstől, aki csak teheti, igyekszik menekülni. Kivételként legfeljebb a közületi körbe tartozó új fogyasztók szolgálnak, akik nemritkán egyedi ármegállapodásban részesülnek. Az elpártolók viszont maguk is drágítják a "rendszerhű" fogyasztók ellátását, hiszen a gond ma is az, hogy a szolgáltatók a mainál jóval több hő továbbítására lennének képesek. Ezt mutatja, hogy a távhőfogyasztás - hőegységben mérve - az 1990. évihez viszonyítva 30 százalékkal csökkent. A szolgáltatói kapacitás felét másfél évtizede még lekötötték az ipari fogyasztók, azóta a cégek megszűnése, átalakulása miatt ez az arány 37 százalékra mérséklődött, s helyükre nem léptek új vevők - miközben a lakossági fogyasztók száma alig változott.

A leválás csak akkor volna lehetséges a törvényjavaslat szerint, ha az épület tulajdonosainak a négyötöde erre rábólint. A ma hatályos törvény nem határoz meg ilyen arányt, ezért úgy is értelmezhető, hogy kizárólag 100 százalékos egyetértéssel lehet elszakadni. Furcsa módon épp ez utóbbi kifejezett előírását javasolta módosító indítványában a szocialista Kovács Tibor, míg az MDF-ből kivált, jelenleg független Lezsák Sándor 50 százalék plusz egy fős többséggel is beérné, hiszen ebben a kérdésben szinte lehetetlen a lakóközösségek teljes egyetértését elérni. A kormányzat - és a gazdasági bizottság - azonban egyik módosítást sem támogatja, így alighanem marad a négyötödös arány. Ez viszont ellentmond a tavaly óta hatályos új társasházi törvény szellemének, amely kizárólag a "rendes gazdálkodás körét meghaladó" kiadások elfogadására írja elő a négyötödös egyetértést, vagyis például olyan esetre, ha bővítik az épületet. A társasházi törvény szerint "a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással összefüggő átalakítása" a közgyűlésen megjelentek egyszerű többségének - azaz szélső esetben az összes tulajdonos több mint 25 százalékának - az egyetértésével is eldönthető.

A törvényjavaslat abból indul ki, hogy - mint Szanyi Tibor, a szaktárca politikai államtitkára a parlamentben fejtegette - "a korszerű és hatékony távhőszolgáltatás versenyképes az egyéb hőellátási módokkal", ráadásul az átállás drága. Csakhogy Magyarországon ez a "gazdaságos" szolgáltatás a legdrágább - ismerte el a paradoxont egy múlt heti szakmai fórumon Tarján. Ennek egyik oka a hatósági ármegállapítás ellentmondásossága, az energiahordozók árarányait ugyanis a kormányzat mesterségesen eltéríti a piaciaktól. Európa nyugati felén példátlan az az Orbán-kabinet idején bevezetett és lényegében azóta is alkalmazott gyakorlat, miszerint a hatósági energiaár-szabályozás szociális szempontokat is érvényesít. A gazdasági ésszerűség azt diktálná, hogy a költségesebben ellátható lakosság mintegy 20-30 százalékkal drágábban kapja a földgázt, mint a nagyfogyasztók, s csak a rászorulók részesüljenek támogatásban. Itthon azonban mindössze 3 százalék körüli az árdifferencia. "Hogyan lehetne versenyképes a távhő a lakossági gázzal, ha az az erőmű, amely gőzt fejleszt vele, szinte ugyannyiért kapja a gázt, mint az azt közvetlenül felhasználó lakossági fogyasztók?" - berzenkedett Drucker György, a Hőtermelők és Szolgáltatók Országos Szövetségének a titkára. Ebből szakmai körökben arra következtetnek, hogy "a lakossági gáz aránytalanul olcsó", a politikusok pedig azt hangoztatják, hogy "csökkenteni kell az erőművek által használt gáz árát" (lásd Árnyomás alatt című írásunkat a 85. oldalon).

Egy 50-60 négyzetméteres panellakásban évi 110-140 ezer forintot költenek távfűtésre és meleg vízre. Ezért 2500-2800 köbméter gázt lehet kapni, ami bőven - nagyjából másfélszeresen - fedezi egy ilyen méretű lakás fűtését. A gázfűtés összességében azért is olcsóbb, mivel az 1500 köbméternél kevesebbet fogyasztók kompenzációban részesülnek, mondván, alacsony jövedelműek - érvelt a panelben élők hasonló elvű távfűtési támogatása mellett a parlamenti általános vitában Balla. Az ugyancsak fideszes Lázár Mózessel közös módosító javaslatát azonban - miszerint a távfűtött lakások hő- és melegvíz-díja ne legyen több a földgázt használókénál - a gazdasági bizottságban is csak az ellenzék támogatta, a lakosság "megajándékozására" szintén hajlamos szocialisták ezúttal ellenálltak a kísértésnek. Ettől persze még fennmarad az az ellentmondás, hogy a távfűtés ára a gázéhoz képest aránytalanul magas - ami a némi leegyszerűsítéssel az MSZP szavazóbázisának tekintett panelházi lakókat sújtja.

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Árnyomás alatt

Budapesten a jövő nyártól átlagosan 3 százalékkal lesz olcsóbb a távfűtés, ami a korszerűsítés eredménye - jelentette...

A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

A Belvárosban elkezdték komolyan venni a kutyák kitiltását parkokból, játszóterekről

Marad a jó idő

Marad a jó idő

Baleset volt az M5-ösön - egy sávon halad a forgalom

Baleset volt az M5-ösön - egy sávon halad a forgalom

Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Mit keresett Sarkozy egy korrupcióval vádolt izraeli milliárdos oldalán Guineában?

Mit keresett Sarkozy egy korrupcióval vádolt izraeli milliárdos oldalán Guineában?

Kunetz a Honvédkórházban meghalt betegről: Komoly rendszerhibák vannak

Kunetz a Honvédkórházban meghalt betegről: Komoly rendszerhibák vannak