Osztogattak vagy fosztogattak - erre keresett választ két elemzés is, amely az irányított betegellátás modellkísérlete öt évének anyagi és elvi hozadékát igyekezett felmérni. A rendszer kiterjesztéséről vagy leállításáról azonban a politikusoknak kellene dönteniük - ha tudnak.

Jelentős erők mozdultak meg a tavaly októberi kormányátalakítást megelőző hetekben, hogy meggyőzzék az új miniszterelnököt, az egészségügyi reform útja az irányított betegellátási rendszer (ibr) továbbfejlesztése lehet. Más csoportosulások ezzel szemben a sötét maffiaharcok és hatalmas lenyúlások terepeként igyekeztek megjeleníteni Gyurcsány Ferencnek az 1999 óta folyó modellkísérletet. Ennek lényege, hogy az egészségügyi ellátás megszervezésére vállalkozó intézmények a többieknél szabadabb kezet kapnak a gyógyításhoz folyósított közpénz felhasználására és a keletkezett megtakarítás felosztására. Az egészségügyi tárca a múlt nyáron már készen állt a törvénytervezettel, amely az egész országra kiterjesztette volna - 15 évre vállalkozók kezébe adva - az ellátásszervezést (HVG, 2004. augusztus 21.). Az SZDSZ a folytatásért lobbizott, az MSZP keményvonalas szárnya pedig az azonnali leállításért - amiből a kompromisszum a reformbizottság feloszlatása, az egészségügyi miniszter leváltása és a törvénytervezet süllyesztőbe tétele lett, ugyanakkor a már működő, az ország lakosságának ötödét ellátó szervezőknek nem kellett lehúzniuk a rolót.

A hezitálás a 2005-ös költségvetés országgyűlési vitája során is folyt: a képviselői módosító indítványok "nullás" - azaz a bővítést leállító -, illetve 5 millió fős változatot is tartalmaztak. Végül a kormánypárti frakciók úgy döntöttek, hogy az ibr-be tartozók száma 500 ezer fővel bővülhet - de nem új pályázók, hanem kizárólag a már meglévő ellátásszervezők révén.

Március elején csaknem egy időben készült el az ibr elmúlt öt évét áttekintő minisztériumi szakértői elemzés és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amelyek hasonló megállapításokat tartalmaznak. Az 1999 közepén politikai konszenzussal elkezdődött modellkísérletben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az ellátásszervezőket fejkvóta alapján finanszírozza, lényegében ugyanannyi pénzt szánva a gyógyító ellátásokra, mint az ibr-en kívül. Ha ezzel a szervező jól gazdálkodik - hatékonyabban gyógyít, például kiküszöböli a felesleges párhuzamosságokat -, ebből az összegből megtakarít, amit a belátása szerint használhat fel. A fejkvótán kívül szervezési, valamint a szűrések és a betegségmegelőzés költségeit fedező, úgynevezett prevenciós díjat is kap. A rendszer az 1998-as költségvetési törvény értelmében 200 ezer főre kiterjedő modellként indult, kilenc szervezővel. A kör évente bővült, 2004 végére már 18 ellátásszervező közreműködésével közel 2 millió, háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottra terjedt ki.

"Az Állami Számvevőszéknek az a véleménye, bármi legyen is az egészségügyi modellkísérlet sorsa - ami azért eddig 50 milliárd forint körüli pénzösszeget emésztett fel -, ebben a formában, ilyen megoldásokkal, ilyen megalapozottsággal nem haladhat tovább" - összegezte vizsgálatuk tanulságait egy rádióinterjúban Kovács Árpád ÁSZ-elnök. Nem tudni, az elnöknek mi volt a célja a megrendítően nagy összeg bemondásával, de tény, hogy annak közel 90 százaléka a betegek háziorvosi, szakorvosi, kórházi ellátását és gyógyszertámogatását fedezte. Az 1999 közepétől 2004 végéig tartó időszakban az ellátásszervezők megtakarítása 5,5 milliárdra, a szervezési és a prevenciós díj összesen 2,1 milliárd forintra rúgott - olvasható a minisztérium szakértői jelentésében. S csak az utóbbi 2,1 milliárdos tétel volt az Egészségbiztosítási Alap többletkiadása. Összehasonlításképpen: 2002 és 2004 között a kórház-konszolidációs programra 3,1 milliárd forintot költött az egészségügyi tárca, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban most folyó rekonstrukció 10 milliárd forintba kerül, otthoni szakápolásra pedig 2003-ban 2,2 milliárd forint jutott.

Más kérdés, hogy az ellátásszervezők mire fordították a megtakarításokat. Az ÁSZ szerint a pénz 30-40 százalékát a háziorvosoknak fizették ki, 2003-ig összesen 1,6 milliárd forintot. Ebből a doktorok a legtöbbet gépkocsivásárlásokra költöttek, de futotta belőle rendelőfelújításra, orvosiműszer-beszerzésre, informatikai fejlesztésre, továbbképzésre és szakkönyvekre is. Nem mindenütt követhető nyomon a szervezőknél maradt 1,9 milliárd forint sorsa, ami nem szabálytalan ugyan, ám vitathatatlanul szabályozatlan - mutatott rá az ÁSZ-jelentés. Egyébként épp ez a fő kifogás az ibr működésével kapcsolatban, mármint hogy jogszabályi megalapozottsága nem történt meg; két kormányzati ciklus egészségügyi miniszterei tartották távol magukat mind az ellenőrzéstől, mind pedig az ibr szabályainak megalkotásától. Így a szolgáltatók az OEP-pályázatokban meghatározott feltételek betartásával működtek.

A modell további sorsára nézve döntő jelentőségű kérdésre is hiába kereste a választ az ÁSZ és a minisztérium szakértői csapata: megfelelő adatok híján nem tudni, a megtakarítás pontosan mely tényezőknek köszönhető. Nagy valószínűséggel a többletjövedelemhez önmagában már az is elegendő, ha a szervező olyan régióban működik, ahol egy-egy beteg ellátására az átlagos fejpénznél kevesebbet költenek - ilyen egyebek mellett Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Győr-Moson-Sopron. Az egy tajszámra jutó átlagos gyógyító-megelőző kiadás 2003-ban 83 ezer forint volt (a fővárosban 84,6 ezer forintot, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 88,7 ezret költöttek egy ellátottra). Az adatokból annyi azért kiolvasható, hogy az ellátásszervezők a legkevesebbet a háziorvosi ellátás költségéből tudták lefaragni, a legtöbbet pedig a fekvőbeteg-ellátás és a járóbeteg-szakellátás kiadásaiból - 2003-ban 427 millió, illetve 198 millió forintot. Az egy főre jutó gyógyszertámogatási összeg országosan 25,6 ezer forintos átlagát pedig 15,5 ezerre vitték le az ibr-ben.

A rendszer adós maradt a szakmai elvárások pontos megfogalmazásával csakúgy, mint a teljesítmények mérésével. Az ibr-ről évek óta folyó szakmai viták kulcskérdése, vajon mi a biztosítéka, hogy nem a betegen spórolnak, vagy hogy a prevencióra szánt OEP-pluszpénzeket hatékonyan költik-e el a szervezők. Széles szakmai körben elterjedt vélekedés szerint az ibr egyszerű adminisztratív megoldással adott túl a különösen drága kezelést igénylő betegeken - rendszeren kívüli háziorvosokhoz jelentve át őket -, ezt azonban az ÁSZ-vizsgálat nem bizonyította. A minisztériumi elemzésből is csupán annyi derült ki, hogy az ibr-en belül a háziorvosok körében körülbelül feleakkora - 3,3 százalék - a bejelentkezettek ki- és átlépési aránya, mint országos átlagban.

A modellkísérletről régóta hiányzó elemzések megszületésével még nem dőlt el semmi. Rácz Jenő egészségügyi miniszter az ibr-tapasztalatok fontosságát hangsúlyozta, soron következő feladatnak pedig a jogszabályalkotást, az ellenőrzés szigorítását nevezte. Ezek a teendők egészen biztosan kitöltik az időt a választásokig - hiszen a Gyurcsány-kormány ebben a ciklusban már nem készül reformlépésekre az egészségügyben.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Stagnálástól tart a német iparszövetség

Stagnálástól tart a német iparszövetség

Halálos baleset percekkel az esküvő után

Halálos baleset percekkel az esküvő után

A megkínzott állatokért tüntettek országszerte

A megkínzott állatokért tüntettek országszerte

Hogyan segíthetjük szülőként a gyerekek tudatos internetezését?

Hogyan segíthetjük szülőként a gyerekek tudatos internetezését?

Aranyérem a kajak-kenu világbajnokságon

Aranyérem a kajak-kenu világbajnokságon

Futó záporok enyhítik ma a meleget

Futó záporok enyhítik ma a meleget