Több patak betonmedrét elbontaná, természetesebb állapotba állítaná vissza néhány zöld szervezet. Kezdeményezéseik eddig kevés sikerrel jártak, a kormányzat ugyanis inkább a patakok további mesterséges átalakítását, valamint árvízi tározók építését tervezi.

Merész ötlettel állt elő a kismarosi Mátyásfa Környezetvédő Egyesület: többéves felmérő munka után újra természetes állapotba kívánja hozni a helyi Morgó-patak alsó, a településen átvezető, kibetonozott medrét, hogy hasonlóvá tegye a fák közt csörgedező, védett halfajoknak is otthont adó felső szakaszhoz. Az ott fickándozó kövi csík, a fürge cselle, a Petényi-márna, a sujtásos küsz azonban még jó ideig ritka vendég lesz errefelé, pedig hosszas huzavona után még a patak érintett szakaszának a tulajdonosa, a kismarosi önkormányzat is áldását adta az elképzelésre. Eszerint beton helyett a vízi élőlények számára kedvezőbb, alkalmi búvóhelyet adó kővel stabilizálnák a medret, megszüntetve a halak számára alig leküzdhető bukókat, s a meder szélére újra fákat ültetnének. Az egyesület két éve már elnyert 3 millió forintot a környezetvédelmi tárca Zöld Forrás pályázatán, amelyből az engedélyezési tervre is futotta - ám a vízügyi hatóság másfél év alatt sem döntött az ügyről. De ha lenne is engedély, a 10-15 millió forintos átalakításra sem a kis létszámú egyesületnek, sem az önkormányzatnak nincs elég pénze, az ilyen célra fordítható zöldpályázati források pedig a tavalyi töredékére csökkentek.

"Megvalósítható az egyesület, illetve az általa megbízott tervező elképzelése, ezt a véleményemet jegyzőkönyvben is rögzítettük. A patakot, 37 önkormányzat 23 vízfolyásához hasonlóan, mi kezeljük - mondta a HVG-nek Óvári László, a Göd-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. - Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a vízszállító képességet fenn kell tartani. A kő érdesebb a betonnál, lassítja a vízáramlást, ráadásul a fák elállják a nagy hozamokkal lesodródó uszadék útját. A kisebb mederkapacitásból következő árvízveszélyt csak úgy lehet elhárítani, ha följebb vésztározó épül" - magyarázta álláspontját.

"Felesleges pénzkidobás a tározó, mivel a meder annyival szélesíthető, hogy levezesse az árvízi hozamot is" - vitatta Óvári nézetét Dukay Igor, a "visszavadítás" tervezője, aki civil szervezetek felkérésére a Sződrákosi- és a Mogyoródi-patak újjáélesztésére is kidolgozott javaslatot. "Szokolya fölött, az egyik legszebb helyen építenének völgyzáró gátat, s számomra az is nyilvánvaló, hogy az érdekeltek kiharcolnák: állandóan legyen benne víz, holott az rontja az árhullámok tárolási képességét, de a kialakuló halastó körül parcellázni lehetne, újabb üdülőfaluval rontva a helyenként már ma is a meder széléig beépített patak biológiai állapotát" - tiltakozott Dukay. Szerinte felesleges volt a patak 1999-es kiöntése után a társulat és az önkormányzat által erőltetett fairtási akció is, még akkor is, ha a Mátyásfa nyomására végül a tervezettnél kevesebbet vágattak ki, s az egyesület lehetőséget kapott rá, hogy a patak nem éppen környezetkímélő kotrása előtt kimentse, áttelepítse a halakat.

A patakokat a kormány is inkább olyan tényezőnek tekinti, amelyek veszélyeztetik a településeket, a biológiai változatosságot szolgáló, úgynevezett "jó állapot" - amit az EU keretirányelvében meghatároz, egyúttal 2015-re elő is ír - megóvása újabban háttérbe került. Pedig a természetes állapotban tartandó, mintegy hatvan állami tulajdonú vízfolyásról már 1994-ben listát készített a vízügyi tárca - ezen szerepel például a Morgó alsó szakasza, a veszprémi Séd-, a bakonyi Gaja- és Gerence-patak, a Velencei-tóba ömlő Császár-víz -, de ezek "visszavadításához" nem volt elegendő kormányzati forrás. Ezt megelőzően már 1989-ben szakmai útmutatót készített az azóta kht-vá alakult Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, amelyben a szerzők - többek között Hajós Béla későbbi vízügyi helyettes államtitkár - éppen a civil szervezet által pártolt módszereket javasoltak: fákkal szegélyezett, árnyas, kanyargós, betonmentes medreket, fából készült terelőműveket, valamint azt, hogy a most általános nagygépes karbantartás helyett az élővilág fennmaradását lehetővé tevő finomabb beavatkozásokat alkalmazzák. Bár néhány vízgazdálkodási társulat meg is kezdte a fokozatos átállást a kisebb gépi eszközökre, az utóbbi néhány év árvizei miatt - 2003-ban a Cserehát és Dél-Borsod patakjai, 1998-ban és 1999-ben a Börzsöny kis vizei öntöttek el házakat, mostak el hidakat - inkább az árvízi tározók építését helyezték előtérbe. "Öt év alatt 12 tározót építettünk" - újságolta Sógor László, az egyébként a természetbarát karbantartási módszereket is alkalmazó Ipoly menti Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója.

A vízügyi tárca árvízvédelmi célú tározóépítési programja mindazonáltal másfél év óta nem került a kormányülések napirendjére. Ebben a minisztérium tíz év alatt 42 állami és 67 vízgazdálkodási társulati kezelésű tározó kialakítására tesz javaslatot, ezeken kívül - elsősorban "jóléti", azaz például üdülési célra - önkormányzati és magántározók is épülhetnének. Ez utóbbiak költségét nem számítva az árvízi hozamok egy részének befogadását szolgáló létesítmények árát 2003-ban 25 milliárd forintra becsülték, a program halogatásában feltehetően a pénzhiány játszott szerepet. A szaktárcánál egyébként úgy látják, nincs kibékíthetetlen ellentét a tározók és a patakok természetes állapotának megőrzése között, a tározóból aszálykor is pótolható az élővilág vízigénye, de ugyanekkora hangsúllyal szerepel a turizmushoz kapcsolódó fejlesztés is. Kérdés, hogyan fér össze a halastavak, szörfparadicsomok és a természeti értékek megóvása a többnyire kis vízhozamú patakok átépítésével.

A pénzszűke más típusú patakvédő akciókat is hátráltat. "A környezetvédelmi tárcától 3 millió forint támogatást kértünk, hogy emberibb körülményeket teremtsünk a jórészt egy tömbben, a pilisi Dera-patak mellett lakó cigányságnak: fedett buszvárót, járdát, hulladékszállítást tervezünk, s kitisztítjuk a szemetes patakpartot - mondta a HVG-nek Rehoc Zsuzsanna, a csobánkai Pharo Drom Cigány Közhasznú Egyesület elnöke. - A múlt évben, karácsony és szilveszter között a környezetvédelmi és a munkaügyi miniszter is eljött, hogy átadja a támogatást, de később kiderült, az ünnepélyesen elhangzottakkal ellentétben nem a kért összeget, hanem a harmadát kapjuk. Némi csüggedés után úgy döntöttünk, legalább a szemétszedést és a buszvárót megcsináljuk." Hasonló pataktisztogatásra, illetve -rehabilitációra egyébként a romák környezetének javítására hivatott pályázati keretből az encsieknek 1,7 millió forintot és a jászteleki cigány kisebbségi önkormányzatnak ugyanennyit ítélt oda a tárca 2003-2004-ben. Emellett egy külön "patakkeretből" 42 - főleg önkormányzati - pályázónak tavaly 44,6 milliós támogatást ígért a minisztérium. A tehetősebb önkormányzatok nem is várnak a támogatásra: a múlt szombaton, Szentendrén a Mókus-hídnál a városi főkertész által hozatott negyven éger ültetésével egybekötve a Bükkös-partiak Baráti Köre - mint immár három éve szokása - csendben rendbe tette a patak mintegy ezer méteres szakaszát.

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elhunyt a Jysk alapítója

Elhunyt a Jysk alapítója

Négy autóval ütközött egy medve Romániában

Négy autóval ütközött egy medve Romániában

András herceget lencsevégre kapták Epstein házában

András herceget lencsevégre kapták Epstein házában

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást

Videón, ahogy két kamion frontálisan ütközik Kecskemétnél

Videón, ahogy két kamion frontálisan ütközik Kecskemétnél

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában