A Tariceanu-kormány a dél-erdélyi autópálya megépítését előbbre valónak tartja az észak-erdélyinél. Az utóbbi mellett lobbizó magyar képviselők és kormánytagok némelyike az ügyet koalíciós szakítópróbának tartja, holott az amerikai Bechtel által építendő sztrádához az unió sem nyújt támogatást.

A bukaresti kormány hivatalba lépése óta lebegteti a 415 kilométer hosszúságúra tervezett Bors-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó nyomvonalú észak-erdélyi autópálya sorsát, amelyet azonban a szintén kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Erdély fejlődése szempontjából létfontosságúnak tart. "A Brassó-Bors útvonal nem egyik vagy másik párt, hanem Erdély lakóinak érdeke" - áll az RMDSZ minap kiadott nyilatkozatában, amely szerint Erdély Románia uniós csatlakozásának a motorja kíván lenni. "Itt most nem egyszerűen egy autópálya kérdéséről van szó, hanem arról, hogy végre Erdély megkapja-e az őt megillető figyelmet és pénzt. Ha pedig Bukarest ismét nem akar megérteni minket, akkor tényleg el kell gondolkoznunk: hogyan tovább. A román politikusoknak el kell dönteniük: vagy segítik Erdélyt, vagy hagyják, hogy segítsen önmagán. Nincsen más alternatíva!" - fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök, a kormány miniszterelnök-helyettese. Frunda György szenátor pedig egyenesen a koalíció szakítópróbájának minősítette az ügyet. Az RMDSZ támogatja az autópálya építési munkálatainak folytatását és finanszírozását a Bechtel amerikai nagyvállalattal kötött szerződés alapján - szögezi le a már idézett dokumentum.

A határozott kiállást azok az egyre gyakoribb nyilatkozatok váltották ki, amelyek szerint az alig több mint három hónapja hivatalban lévő Tariceanu-kormány inkább az EU által szorgalmazott, a 4-es európai "korridor" részét képező Nagylak-Nagyszeben-Bukarest nyomvonalat, az úgynevezett dél-erdélyi autópályát részesíti előnyben. Legutóbb a kormányfő tett ilyen kijelentést, de hasonlóra ragadtatta magát - rögtön a megválasztása után - a kormányzó liberális-demokrata pártszövetség színeiben az államfői széket elnyert Traian Basescu is. Az új koalíció hatalomra kerülése után szinte azonnal kifogásolni kezdte az előző - szociáldemokrata - kormány hosszú távú kötelezettségvállalásait, beleértve a Bors-Brassó nyomvonal prioritásként való kezelését. Ezzel egyúttal megerősítette azokat az uniós kételyeket is, amelyek főleg a sztrádaépítés Bechtelnek történt lepasszolása miatt fogalmazódtak meg.

Már korábban sem nézték jó szemmel Brüsszelben, hogy az észak-erdélyi autópálya a tervek szerint hamarabb elkészülne, mint az EU által támogatott, részben uniós pénzekből megvalósuló dél-erdélyi, amelyről már 2001-ben döntés született. Bírálták azt is, hogy a jelenleg világszerte hatszáz projektben érdekelt Bechtel közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a megrendelést, továbbá azt, hogy a bukaresti kormány még az EU által szorgalmazott, a versenytárgyalások kikerülésére kiskapuként szolgáló ppp (public-private partnership) típusú szerződéses rendszert sem alkalmazta. A 2003. december 19-én aláírt megállapodás az uniós javaslatok ellenére fővállalkozói megbízás, amelyben az autópálya finanszírozását a román állam vállalja (HVG, 2004. július 24.). Sokallták a szerződésben rögzített árat is a kritikusok, és vizsgálatot követeltek. Ám a Hyder Consulting értékbecslő cég - amelynek vizsgálódását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozta - megállapította: a 2,2 milliárd eurós építési ár reális, és megfelel a piaci viszonyoknak.

A számháború ennek ellenére tovább folyik, mivel a járulékos költségek a végleges számlát igencsak megduzzasztják. A román közlekedési szaktárca elismerte, hogy az eredetileg 3,4 milliárd eurós teljes költségvetést biztosan át fogják lépni - csupán a nyomvonal mentén folyó régészeti ásatások százmillió eurós tétellel növelhetik a kiadásokat. Ehhez adódik, hogy a sztrádához kapcsolódó nagyvárosi körgyűrűk még nem épültek meg. Korábban volt rá remény, hogy ezekre az EU a PHARE előcsatlakozási alapból támogatást nyújt, ám Jonathan Scheele EU-biztos februári romániai körútján nyíltan az érintettek tudomására hozta: Brüsszel nem fogja finanszírozni az amerikai elnök holdudvarához tartozó Bechtel által építendő autópályához kapcsolódó gyűrűket. Így elmarad a nagyváradi és kolozsvári terelőutak létesítése, de a brassóiból is csak 6 kilométernyi szakasz épül meg.

Bár a kormányon belüli feszültségek látszólag az RMDSZ, illetve koalíciós partnerei között keletkeztek, a valóságban a területi lobbik harca folyik. Már a Nastase-kormány idején kiderült, hogy az akkori közlekedési miniszter, Miron Mitrea csak ímmel-ámmal támogatja az észak-erdélyi projektet, amelyet igazából a párt kolozsvári erős embere, a belügyminiszteri tisztséget betöltő Ioan Rus szorgalmazott. Most is hasonló a helyzet: egyértelműen a Brassó-Bors nyomvonalért száll síkra az államfővé előlépett Traian Basescu helyét a Demokrata Párt elnöki székében ideiglenesen elfoglaló Emil Boc kolozsvári polgármester, valamint Vasile Blaga belügyminiszter, aki Nagyváradról került Bukarestbe.

A román kormány a tavalyi, első Bechtel-számlák kifizetését bankhitelből finanszírozta, ám egy 90 millió dollárt meghaladó tételt átpasszolt a Tariceanu-kabinetnek. A szerződés szerint az idén 300 millió dollárt kellene átutalni az amerikai fővállalkozónak, amely január 15-én ki is állította az első - 112 millió dolláros - számlát. Csakhogy ebből a Romániai Autópálya- és Országút-felügyeleti Társaságtól származó információk szerint csupán 74 millió dollárt fizettek ki. A sztrádaépítő cég illetékese elismerte: a pénzügyi források hiánya miatt az idén a költségvetést át kell csoportosítani, a munkálatokat pedig átütemezni, azok jelentős részét 2006-2007-re halasztják. Ez azonban nem befolyásolja a korábban rögzített átadási határidőket - vélekedik Annamaria Sava, a Bechtel közösségi kapcsolatokért felelős menedzsere.

A bukaresti kormány a projekt finanszírozására februárban hitelt próbált felvenni az Európai Beruházási Banktól, amely azonban osztja az uniós aggályokat. Az amerikai bankok viszont sokkal készségesebbek. Emil Boc épp a napokban jelentette be, hogy az Eximbank hajlandó volna hitelt nyújtani, és más, tengerentúli pénzintézetek is beszállnának. Gondot jelent azonban, hogy a román kormány nehezen vállalhat magára újabb kötelezettséget, mivel az idén takarékos gazdálkodásra - a központi költségvetés hiányának a bruttó hazai termék (GDP) 1,2 százalékáról 0,7 százalékára való csökkentésére - kényszerül. Meg kell kurtítania a folyó fizetési mérleg hiányát is, amely tavaly a GDP 7,6 százaléka körül alakult. Ezt a Nemzetközi Valutaalap a GDP 6,5 százaléka alá kívánja leszoríttatni.

Az autópályák körüli feszültségeket Bukarestben másként érzékelik, mint Erdélyben. A Cotidianul című napilap a sztrádaépítési projektet a "sok hűhó semmiért" címkével látta el, megjegyezve, hogy míg a Nagylaknál Romániába érkező 4-es korridorral az ország valóban csatlakozhat az európai gyorsforgalmiút-hálózathoz, addig az észak-erdélyi autópálya legfeljebb belterjes közlekedési főútvonal lesz, amelynek Bors felőli vége, megfelelő csatlakozás híján, a magyar oldalon a bokrok közé fut majd be.

Ami egyébként csak részben igaz. 2003 márciusában a magyar kormány határozatot hozott a gyorsforgalmi utak fejlesztéséről, amelyet decemberben a parlament által elfogadott autópálya-törvénybe is beemeltek. E szerint legkésőbb 2015-ig át kell adni azokat a sztrádaszakaszokat, amelyek megteremtik az összeköttetést az észak-erdélyi autópályával. A román fél eredetileg 2010-re jelölte meg a "találkozó" idejét - a csatlakoztatásra a magyar fél is hajlandó, feltéve, hogy román oldalon addigra valóban elkészül az út.

A román határ az elképzelések szerint két irányból is megközelíthető lenne. Ennek érdekében az első ütemben Budapest és Szolnok között négysávossá fejlesztik a mostani 4-es autóutat, majd az országhatárig Abonyt, Fegyverneket, Berettyóújfalut érintve az immár M4-es sztráda Biharkeresztesnél vagy Nagykerekinél érne össze az erdélyi pályával (az még nem dőlt el, hogy pontosan hol). A másik irány északról indulna: az M35-ös Debrecen felé kanyarodva szintén érintené Berettyóújfalut, ami egy bekötőút építésével megteremtené a kapcsolatot az M4-essel. A finanszírozási formát a kormány még nem döntötte el, a sztrádaberuházás szervezésével idén márciusig megbízott Nemzeti Autópálya Rt. ugyanis egyelőre csupán a környezetvédelmi hatástanulmányokat és a nyomvonalterveket rendelte meg.

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD, MINK MÁRIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Felállósáv

"Úgy tűnik, majdnem mindenki ért a sporthoz, a nőkhöz és az észak-erdélyi autópályához" - érzékeltette Borbély László...

Kína tiltakozik az importvámok emelése miatt

Kína tiltakozik az importvámok emelése miatt

Bőséges a választék: új processzorokat dob piacra az Intel, itt a Comet Lake

Bőséges a választék: új processzorokat dob piacra az Intel, itt a Comet Lake

Cápa a javából: egy makulátlan BMW M635 CSi keresi új gazdáját

Cápa a javából: egy makulátlan BMW M635 CSi keresi új gazdáját

És akkor Trump megsértődött, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

És akkor Trump megsértődött, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

Donald Trump ígért egy nagyot a brit kormányfőnek

Donald Trump ígért egy nagyot a brit kormányfőnek

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban