Patikamérlegre lesz szükségük a jogalkotóknak, hogy egyensúlyban tartsák a gazdasági érdekeket és a környezetvédelmi szempontokat a Balatonon. Egy alkotmánybírósági döntés nyomán az év végéig módosítani kell a Balaton-törvényt.

Frissen felújított, takaros strand húzódik meg a pálkövei öbölben, a vasútvonaltól a Balaton vizéig húzódó, mindössze 15-20 méter széles és néhány száz méter hosszú partszakaszon. Mivel itt az önkormányzat egy teherszállításra is alkalmas kikötő létrehozását tervezi, amire augusztus elején ki is írták a pályázatot, a környék üdülőtulajdonosainak érdekeit képviselő Védegylet Pálkövéért Közhasznú Egyesület azonnal aktivizálta magát a nádasok védelmében. Egyetlen kikötő létesítéséhez legalább 2 hektárnyi nádast kell kivágni, márpedig ha eltűnik a nádas, meghal a Balaton - mutat körbe az őstölgyessel övezett öblön a szervezet szóvivője, Zsigovits Edit. A balatoni vitorláskikötőkben hatalmas idegenforgalmi potenciál van - hangzik a másik oldal érve. A Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, Galla Gábor nem az egyetlen a szakmában, aki arra hivatkozik, hogy Európa más tavainak 1 négyzetméterére tízszer annyi hajó jut, mint a magyar tengeren.

Nádas vagy kikötő, környezetvédelem vagy turizmusfejlesztés? Egyre többen gondolják úgy, hogy a dilemma feloldása érdekében megérett az idő az immár ötéves Balaton-törvény módosítására. Csakhogy míg a zöldek a jogszabály szigorítását várják el, a fejlesztésekben érdekelt gazdasági és politikai erők az enyhítéséért lobbiznak. Keszthely polgármestere, Mohácsi József például a minap a XIII. Zalai Borfesztivál megnyitóját használta fel arra, hogy nyomást gyakoroljon a regionális fejlesztésért s így a Balaton-törvényért is felelős tárca nélküli miniszterre, Kolber Istvánra, aki korábban a Balaton-fejlesztési Tanács (BFT) elnöki tisztét is betöltötte. Mohácsi több hazai és külföldi befektetővel tárgyal egy 10,4 hektáros terület ingatlanfejlesztéséről, ám a megegyezést nehezíti az a jogszabályi korlát, miszerint a területnek mindössze 10 százaléka építhető be; holott a gazdaságos kihasználtsághoz Mohácsi szerint 30-40 százalékos beépíthetőségre lenne szükség.

A polgármester nem is tétlenkedett: már másnap reggel a BFT jogászának, Hatvani Miklósnak az asztalán volt a levél, amely az idegenforgalom fejlesztésére és a munkahelyteremtésre hivatkozva indítványozta a Balaton-törvény módosítását. Hatvaninál landolt a keszthelyivel szinte egy időben Nagyberény polgármestere, Szentpéteri László hasonló kérése; a déli parthoz közeli, 1500 lelkes falu szintén a beépíthetőségi korlát feloldásában lát megoldást az elvándorlás mérséklésére. Az épülő M7-es egyik lehajtóját ugyanis a településnél tervezik, ami esélyt ad arra, hogy olyan ipari létesítményt csábítsanak oda, amely munkát ad a helybélieknek. A siófoki polgármester, Balázs Árpád szerint a törvény az egyik legfontosabb térségi fejlesztést is korlátozza. A jogszabály ugyanis tájvédelmi területté nyilvánította a kiliti repülőtér siófoki részét, ami megakadályozza, hogy a légikikötőt bővíteni lehessen. Pedig a város éppen most szerezhetné meg a repülőteret, mivel az eddigi tulajdonostól, a privatizáció alatt álló Budapest Airport Rt.-től átkerült a kincstárhoz.

A vállalkozók közvetlenül a BFT-nél is kopogtatnak engedélyekért. A 3 millió forint jegyzett tőkéjű, tihanyi székhelyű Pelsoland Kft. a polgármester és a jegyző támogató nyilatkozatát csatolta beadványához, amelyben ahhoz kér segítséget, hogy Tihany egyik elhanyagolt, ősbozótos területén tematikus bemutatóparkot hozhasson létre. A 600 millió forintra becsült beruházás Hatvani szerint ugyancsak a Balaton-törvény egyes előírásaiba ütközik. A kft ügyvezetője, a Tihanyban 15 éve utazási irodát működtető Horváth János azonban úgy látja, ez az üzlete már sínen van. Ellenben egy másik, csaknem 1 milliárd forintos konferenciaközpont engedélyeztetési folyamata még legalább egy évet vesz igénybe, mert a kiszemelt terület belterületi erdő, amihez a Balaton-törvény szerint nem szabad hozzányúlni.

A jelenlegi alacsony ingatlanárak mellett nemcsak a helyi vállalkozók, hanem a mamutok is rákapcsoltak. Svéd befektetők hatalmas golfpályák létrehozásának a feltételei iránt érdeklődtek a hetekben a Magyar Turizmus Rt.-nél. Az angol SCD UK Ltd. pénzügyi csoport tulajdonában lévő SCD Holding CE Rt. pedig 100 milliárd forintosra becsüli tervezett fejlesztéseit (HVG, 2005. július 23.). A Siotour és a Balatontourist kempingjeit felvásárló cég vezérigazgatója, Tomcsányi Gábor nem is titkolja, hogy már lobbiznak a jogszabály megváltoztatásáért. Erre egyes politikusok is hajlanak. A BFT elnöke - egyúttal Marcali polgármestere -, a szocialista Sütő László például azt állítja, nem biztos, hogy a kempingek többhektáros területén indokolt a 10 százalékos beépíthetőségi korlát, ez szerinte akár 22 százalékra is emelhető. A Fidesz-MPSZ országgyűlési és siófoki önkormányzati képviselője, Gruber Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ötcsillagos szálloda csak megfelelő szobaszám - vagyis kellően magas épület - esetén üzemeltethető nyereségesen, miközben ma a 10 méternél magasabb létesítmények engedélyezéséhez külön tájesztétikai elbírálás szükséges.

Ráadásul az év végén lejár a csatornaépítésre a törvényben adott haladék, ami azt jelenti, hogy januártól teljes építési tilalom léphet életbe a Balaton régióhoz tartozó települések mintegy egynegyedén. A törvény szerint ugyanis jövőre már nem adható ki építési engedély, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű nem terhelhető tovább. Mivel - pénz híján - 42 településen még nem sikerült megoldani a szennyvízelvezetést, a régió több érintett képviselője most azt szeretné elérni, hogy a Balaton-törvény módosításával 2006. január 1-jétől átmeneti szabályozás lépjen életbe. Bár a környezetvédelmi tárca nem akar biankó haladékot adni azoknak a településeknek, amelyek még nem fogtak hozzá a csatornaépítéshez, az érintett települések nagy száma miatt erre valószínűleg rákényszerül.

A Balaton-törvény módosítása korántsem a korlátozások enyhítését jelenti - hűti le a vérmes befektetői reményeket a tárca nélküli miniszter munkatársa, Gerzanics Annamária. A hivatalban egyelőre nem átfogó korrekción dolgoznak, hanem csupán annak a törvénymódosításnak a szövegén, amely az Alkotmánybíróság tavaszi határozatának megfelelően (lásd Hatályátlépés című cikkünket a 90. oldalon) a mulasztásos alkotmánysértést szeretné kiküszöbölni. S bár a minisztériumok tisztségviselői egyelőre tartják magukat ahhoz, hogy holmi befektetői érdekek miatt nem enyhítik a szigort, a lobbistákat ez nem riasztja el. Keszthely például olyannyira bízik a törvénymódosításban, hogy szeptember 30-ai határidővel már ki is írta a befektetői pályázatot az egyelőre beépítési korlátokkal terhelt területre.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Hatályátlépés

A Balaton-törvény nem tartalmazza azokat a garanciákat, amelyek a szabályozott környezethez való alkotmányos jog...

Tovább csökken a benzin ára

Tovább csökken a benzin ára

Rendőrök vigyáznak a tiszavirágzásra

Rendőrök vigyáznak a tiszavirágzásra

A Hableány tragédiája után újra járnak a BKV dunai hajói

A Hableány tragédiája után újra járnak a BKV dunai hajói

Fontos részlet derült ki arról, hogyan melegszik az óceán vize

Fontos részlet derült ki arról, hogyan melegszik az óceán vize

"Némi kreativitással bármeddig fenntartható ez a politika"

"Némi kreativitással bármeddig fenntartható ez a politika"

Önnél is zuhog az eső? Nincs egyedül

Önnél is zuhog az eső? Nincs egyedül