A munka törvénykönyvébe foglaltatná a kormány, hogy 2006-tól legalább a létminimum összegét el kell érnie a minimálbérnek. A kabinet által jövőre javasolt havi 63 ezer forintot a szakszervezetek "saját erőből" aligha tudnák kisajtolni a munkaadókból.

Nem bízza a véletlenre a kormány a minimálbér-megállapodások kimenetelét: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt keddi ülését megelőzően a miniszterelnök a parlamentben gyakorlatilag a legnagyobb szakszervezeti szövetség mintegy tízéves javaslatát dobta be saját bérfejlesztési elképzeléseként. Gyurcsány Ferenc azt indítványozta, hogy a legkisebb bér összege haladja meg a megélhetéshez szükséges létminimumot, a közép-, illetve felsőfokú végzettséghez kötött munkakört betöltők pedig többet kapjanak a "minimálbér minimumánál" (HVG, 2005. október 1.). Ehhez azonban a munka törvénykönyvét (mt) kellene módosítani. A munkaadók és a munkavállalók képviselői első reakcióként tárgyalni sem voltak hajlandók az OÉT legfontosabb jogosultságát, a béralkut korlátozó felvetésről. Október 7-ei találkozójukon azonban valószínűleg "jobb híján" rábólintanak majd a javasolt elvekre. Bár valójában nem is tehetnek mást, hiszen az mt módosításához - amelyet a következő hetekben terjeszt a kormány a parlament elé - nincs szükség az egyetértésükre. A költségvetés pedig 50-60 milliárd forintnyi többletbevételt nyerhet a tervezett emelésből.

HVG
"Kísértetiesen emlékeztet a javaslat az Orbán-kormány lépésére, amikor az 2000-ben saját hatáskörébe vonta a minimálbér meghatározását" - mondta a HVG-nek Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Csupán annyi a különbség, hogy a Gyurcsány-kabinet most kevésbé látványosan teszi ezt. A munka törvénykönyvébe ugyanis a tervek szerint egy olyan passzus kerül majd be, amely a "minimálbér minimumát" a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által legutóbb közzétett, egy keresőből álló, egyszemélyes háztartás létminimumához köti. Így - a 2004. évi 53 307 forintos adatot felbruttósítva - a legkisebb minimálbér jövőre nem lehetne alacsonyabb 61 700 forintnál. "Erre alapozva mondjuk azt, hogy 2006-ban legyen 63 ezer forint a bérminimum" - ismertette a HVG-vel a kormány gáláns ajánlatát Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai államtitkára. A tervezett jogszabály-módosítás pedig azt is tartalmazná, hogy a közép- és felsőfokú végzettséghez kötött munkakörökben a garantált bérminimum legalább az alapminimálbér 110, illetve 120 százalékát - a javaslat szerint jövőre 70 ezer, illetve 77 ezer forintot - érje el. "Az egyes ágazatok ettől csak pozitív irányban eltérő minimálbért és tarifarendszert szabhatnának meg" - részletezi a további terveket Kordás. Az intézkedések csaknem 800 ezer embert érintenek, 350-400 ezer munkavállalót és körülbelül ugyanennyi vállalkozót.

A hivatalból lázadó szakszervezetek persze - hogy eltereljék a figyelmet presztízsveszteségükről - azonnal rálicitáltak a kormány ajánlatára, és azt hangoztatják: nem életszerű, hogy a 2006-os minimálbér meghatározásánál a kormány a 2004-es létminimumot veszi alapul. "A tavalyi létminimumot az inflációval korrigálva jövőre legalább 65 ezer forintnak kellene lennie a minimálbérnek" - számol Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője, hozzátéve, hogy eredeti ötletgazdaként ők maguk az alapnál 25, illetve 50 százalékkal magasabb bérminimumot javasoltak a közép-, illetve felsőfokú végzettségűeknek. Az MSZOSZ vezetői tiltakoznak ugyan az ellen, hogy a kormány elvegye az OÉT-től a minimálbér meghatározásának jogosultságát, ám a korábbi évek tapasztalatai alapján elismerik: a munkáltatók valószínűleg az idén sem fogadnák el, hogy a minimálbér az átlagkeresetet meghaladó mértékben növekedjen. Így - bármennyire tiltakoznak is a jogszabály-módosítás ellen - a szakszervezeteknek és az általuk képviselt munkavállalóknak valószínűleg az az egyedüli esélyük a jelentősebb emelésre, ha elfogadják a kormány ajánlatát. Ráadásul a magasabb minimálbér után a költségvetésbe befolyó nagyobb járulékokon csak nyerni tudó kormány - vélhetően a választásokra kacsintva - sebtében megígérte azt is, hogy az alapminimálbért 2006-ban a várhatóan növekvő mértékű adójóváírás hatására személyi jövedelemadó nem terheli majd, mértéke pedig 2010-re a 100 ezer forintot is eléri. A 2005-re várható, akár 3 százalékot is meghaladó reálkereset-emelkedésre hivatkozva pedig jövőre 3,5-4 százalék közötti bruttó keresetnövekedésre tesz javaslatot a munkaügyi tárca.

"A demagógia határát súrolja, hogy a kormány 2010-re tervez" - véli ugyanakkor Borsik, aki szerint nem lehet tudni, milyen lesz öt év múlva a gazdaság helyzete és a foglalkoztatottság. Bár különös, hogy a szakszervezetek ágálnak annak törvénybe foglalása ellen, hogy a minimálbérből meg is lehessen élni, tény, hogy amikor az előző kormány két év alatt csaknem a duplájára emelte a minimálbért, a foglalkoztatottság másfél százalékkal romlott. "Attól tartunk, a munkáltatók agya ismét megindul, és mindent megtesznek, hogy ne kelljen kifizetniük a magasabb minimálbért" - fogalmazta meg aggályait több szakszervezeti vezető.

A kormány ajánlatát papírforma szerint most is sokalló munkáltatók eközben amiatt aggódnak, hogy a javasolt emeléssel - amellyel a minimálbér nettó értékének növekedése 2002 és 2006 között 21 ezer forint lesz, nagyobb, mint a Fidesz-kormány idején elért 20 ezer forintos növekmény - padlóra kerülhetnek azok az ágazatok, amelyek még "utóvédharcokat vívtak" a legutóbbi drasztikus mértékű emelés nyomán. Ilyen lehet például a textil- és a cipőipar. "Teljesen elhibázott a kormány koncepciója" - jegyezte meg a HVG-nek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, hozzátéve, hogy a minimálbér megállapításánál azt sem árt figyelembe venni, mit engedhetnek meg maguknak a vállalkozók.

Tény, hogy a 63 ezer forintos alaphoz - ha a kormány szándékai szerint a közszférához hasonló, a végzettségtől függő és a munkaviszonyban töltött idővel arányos tarifarendszert vezetnének be a versenyszférában is - csaknem 70 ezer forintos átlagos minimálbér társulna. Így a munkavállalók lényegesen jobban, a munkáltatók viszont rosszabbul járnak, mint ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően egységes, akár 63 ezer forintnál magasabb minimálbér mellett döntene az OÉT.

Szakértők szerint ugyanakkor félő, hogy a felsőfokú végzettségűeknek járó magasabb minimálbér okán a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak majd diplomásokat. "A kormány hamis látszatot kelt azzal, hogy végzettséghez kapcsolja a minimálbér nagyságát, hiszen azt inkább a piac határozza meg" - véli Borsik. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke pedig arra hívja fel a figyelmet: alkotmánysértést vethet fel, ha a közszférában alkalmazott, az idén 112 ezer forintos diplomás minimálbérnél jóval alacsonyabban, 77 ezer forintban akarják megszabni a versenyszférában dolgozó felsőfokú végzettségűek legkisebb bérét. "Valamit nyilván elszámoltak a munkaügyi tárcánál" - élcelődött Sáling.

G. TÓTH ILDA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Nyugdíjas extra

Nyolc lépés a nyugdíjasoknak is jut a százból, derült ki múlt pénteken, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a...

Kempingező apa és lánya aludt a nyékládházi tóba gurult autóban

Kempingező apa és lánya aludt a nyékládházi tóba gurult autóban

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz

Fél nap kimaradás után tért vissza az áram 50 millió dél-amerikaihoz

Totti szakít a Romával

Totti szakít a Romával

Fotók: Egy autós letarolta a benzinkutat Martonvásárnál

Fotók: Egy autós letarolta a benzinkutat Martonvásárnál

Bevenné a gyomra, ha tízezreket kéne fizetnie, hogy a saját háza előtt parkoljon?

Bevenné a gyomra, ha tízezreket kéne fizetnie, hogy a saját háza előtt parkoljon?

Elnézték a boltban a csomagolást, véletlenül igazolták, hogy a kávé működik egy ritka betegség ellen

Elnézték a boltban a csomagolást, véletlenül igazolták, hogy a kávé működik egy ritka betegség ellen