"Azt javasoljuk, a kormány gondolja át még egyszer, ragaszkodik-e ehhez a nagy hiánnyal járó költségvetéshez" - mondta...

"Azt javasoljuk, a kormány gondolja át még egyszer, ragaszkodik-e ehhez a nagy hiánnyal járó költségvetéshez" - mondta a HVG-nek Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese. Ezt a módosítást akár úgy is megtehetné - tette hozzá -, hogy jelképesen megállítja a parlamenti órát. A kutatóintézet kedden ismertetett konjunktúrajelentése szerint a jövő évi költségvetés tervezete ugyanis "nem a hiány csökkenése, hanem a növelése irányába hat", szétfoszlatja az euró 2010-es bevezetésének a reményét, és az eladósodás további gyors növekedését vetíti előre. Mégpedig azzal, hogy három népszerű "csomagot" egyszerre igyekszik belezsúfolni a büdzsébe: szinte valamennyi adónem csökkentését, a családi és szociális juttatások számottevő emelését, valamint az autópálya-építések felgyorsítását. Jóllehet ezek közül egyet sem bírna el az amúgy is rossz helyzetben lévő költségvetés. A szimbolikus óramegállítási javaslatnál a Kopint-Datorg konkrétabb ötlettel is előállt: mivel az adótörvényeket az Országgyűlés hamarosan elfogadja - ami az államháztartás bevételeinek csökkenésével jár -, a kormány tegyen javaslatot a jövő évi állami kiadások befagyasztására az idei szinten. Ekkor az államháztartás hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százaléka lenne, ami a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigálva csupán 3,5 százalékos - uniós módszertan szerinti - deficitet jelentene. Innen el lehetne evickélni a maastrichti követelmények teljesítését jelentő 3 százalék alá.

Alaposan felbolygatta a szakmai közéletet Veres János pénzügyminiszter bejelentése, miszerint az államháztartás hiánya az idén a GDP 3,6 százaléka helyett 6,1, a jövő évi pedig a Brüsszelnek beígért 2,9 százalék helyett 4,7 százalékos lesz (a nyugdíjkorrekció figyelembevételével), holott a kutatók az eredeti előirányzatok teljesülésében már régóta nem reménykedtek. Az idei kisiklást Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a múlt héten tartott sajtótájékoztatón azzal hozta összefüggésbe, hogy a 2004-es kormányzati megszorítások után az idei "a lassú kiengedés évének" bizonyult. A jövő évit a tájékoztatón "moderált választási költségvetésnek" tituláló Antal László ugyanakkor úgy fogalmazott: búcsút kell venni az euró bevezetéséhez vállalt, úgynevezett konvergenciapálya hitelességétől. Az eddigi "fenntartható stabilitás" helyébe a "fenntartható instabilitás" lépett - tette hozzá rezignáltan.

Néhány napos szunyókálás után felriadtak az SZDSZ vezető politikusai is. Kuncze Gábor pártelnök nyílt levélben fordult a vállalkozói és munkaadói szervezetek vezetőihez, hogy támogassák az euró 2010-es bevezetését. A magas labdát Dávid Ibolya csapta le, aki - szintén nyílt levélben - azt tudakolta Kunczétól, pártja bent marad-e a kormányban, vagy a koalíciós nézetkülönbségek miatt netán előrehozott választásokra kell felkészülni. Kuncze - aki az MDF-elnökkel egy kurta mondatban tudatta, hogy az SZDSZ igenis tagja marad a kormánynak - múlt pénteken váratlan szövetségesre bukkant a pénzügyminiszter személyében, aki ismét feltette a régi lemezt, miszerint szigorú gazdaságpolitikával megvalósítható az euró 2010-es bevezetése. "Mi, liberálisok régóta következetesen képviseljük" ezt az álláspontot - üdvözölte az újabb fordulatot az SZDSZ, azt olvasva ki a pénzügyminiszter szavaiból, hogy "a szocialista szakpolitikusok is meggyőzhetők a csatlakozás fontosságáról".

"Végzetes hiba, hogy választási kampánytéma lett az euró átvétele és a gazdasági növekedési pálya" - reagált a politikai pengeváltásra Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a jelek szerint a magyar politikusokat semmiféle belső korlát nem tartja vissza a költségvetési osztogatástól. Szükség volna legalább külső korlátra, olyanra, mint amilyen a nyolcvanas években a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szempontrendszere volt; ezt a szerepet tölthetné be most az EU, de Brüsszel nem bizonyult elég hatásosnak - kommentálta a fejleményeket Lengyel.

Kétségkívül alkuképesebb és némileg rapszodikusabb partner az EU, mint a kőkemény IMF volt. Előbb engedékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseket állami bevételként el lehessen könyvelni, ami a GDP 1 százalékát meghaladó számszaki hiánylefaragással egyenértékű, majd idén július 13-án az Európai Bizottság - ha feltételesen is - elégségesnek minősítette a hiánycél elérése érdekében tett kormányzati intézkedéseket (HVG, 2005. július 23.). Szeptember végén azonban Joaquín Almunia EU-biztos alaposan lerontotta a magyar deficitmutatót azzal, hogy az autópálya-program kiadásait visszaterelte az államháztartásba.

A napokban újabb sajátos fordulat történt. Az EU egyik rendelete és bizottsági határozata alapján - a pénzügyi közvetítők szolgáltatási díjának új módszerrel történő becslésére áttérve - a Központi Statisztikai Hivatal átértékelte a magyar GDP-adatokat. Ennek eredményeképpen a gazdaság 2003-ban 2,9 százalék helyett 3,4, tavaly pedig 4,2 százalék helyett 4,6 százalékkal növekedett. Így az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya ismét zsugorodik valamelyest. Mindeközben az idei pénzforgalmi hiánymutató alakulásával változatlanul elégedett a pénzügyi tárca. A tényadatok immár harmadik hónapja valamelyest jobbnak bizonyulnak a prognózisnál, legutóbb - szeptemberben - a tervezett 93,1 milliárd forint helyett a deficit "csupán" 63 milliárd forint volt. Az év első kilenc hónapjában a hiány összességében 1059,5 milliárd forint volt, ami 3,6 százalékkal meghaladta a törvényben rögzített éves előirányzatot, ám alatta marad a Veres által a minap módosított, 1088,1 milliárd forintos új deficitcélnak.

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Visszajáró sztrádapénzek

A kormánynak a legrosszabb esetben 336 milliárd forintot kell visszafizetnie az idén a sztrádaprogram trükkös elszámolása miatt a Nemzeti Autópálya Rt.-nek, de ebből megpróbál 100 milliárdot visszatartani.

Nem igaz, hogy az EU mindenkit befogad. Nem igaz, hogy mi nem fogadunk be senkit

Nem igaz, hogy az EU mindenkit befogad. Nem igaz, hogy mi nem fogadunk be senkit

BRFK és a Garancsi-ügy: nem bűncselekmény fillérekért bérelni lakást a Várban

BRFK és a Garancsi-ügy: nem bűncselekmény fillérekért bérelni lakást a Várban

Tízéves Brexit-hívő kisfiú írt Nigel Farage-nak, kételkednek a twitterezők

Tízéves Brexit-hívő kisfiú írt Nigel Farage-nak, kételkednek a twitterezők

Meghalt egy érsebész, nem tudják ellátni a baleseti centrum érsérültjeit

Meghalt egy érsebész, nem tudják ellátni a baleseti centrum érsérültjeit

Több mint 68 ezren szavaztak az előválasztáson

Több mint 68 ezren szavaztak az előválasztáson

Kibékülhet az USA és Kína a G20-csúcson?

Kibékülhet az USA és Kína a G20-csúcson?