Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, amelyben 2008-ig számszerűen is rögzítené az euróbevezetéshez szükséges pénzügyi pálya mérföldköveit. Ha a Fidesz nem szavazza meg a törvényt, az elveszíti politikai konszenzusteremtő értelmét, csakhogy a nagyobbik ellenzéki párt eurótervei máig ismeretlenek.

Első pillantásra nem könnyű eldönteni, hogy a politikai provokáció vagy az önkritika kategóriájába sorolandó-e a pénzügyi tárca törvényjavaslata "a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról", amely 2008-ig előre rögzítené az államháztartás hiány- és adósságmutatóit; azokat a számokat, amelyeket az euró bevezetését szolgáló úgynevezett konvergenciaprogram tavaly decemberben Brüsszelnek elküldött legutóbbi változata tartalmaz.

A provokatív szándék az lehet, hogy az országgyűlési választások előtti hetekre eső végszavazáskor az ellenzék is foglaljon állást: vállalja-e ezt a későbbi megszorításokat feltételező pályát, az államháztartási hiány évi 1,4 százalékpontos lefaragását. Pontosabban ennél is többet, mert az idei esztendőre a hazai össztermék (GDP) 4,7 százalékára tervezett hiánycél elérését valamennyi komolyan vehető külföldi és hazai kutatóintézet kétségbe vonja (lásd A rontás virágai című írásunkat a 91. oldalon).

Az önkritika pedig - némi jóhiszeműséget feltételezve - abban áll, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége nem éppen sikeres előzmények után kívánja kőbe vésni az euróhoz vezető út minden egyes állomását: 2002 óta egyetlen alkalommal sem sikerült teljesíteni a korábbi programokban foglalt hiánymutatókra tett vállalásait. Átírná a mostani törvényjavaslat az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2004-es törvényt is, amely 2005-re 2,8 százalékos, 2006-ra pedig csupán 2,5 százalékos deficitet fixált; a tavalyi azonban 6,1 százalék körül alakult. Az idei hiánycél túllépésének megakadályozására egyébként már tavaly decemberben, a 2006-os költségvetés parlamenti vitájában is történt kísérlet: a szabaddemokrata Kuncze Gábor és Kóródi Mária azt javasolták, amennyiben a költségvetés a törvényben meghatározott összegnél többet költene, azt az Országgyűlés csak külön törvényben fogadhassa el. Ezt azonban a szocialista frakció és az ellenzék elsöprő többséggel elvetette. Lepattant eddig a kormánypártokról az Állami Számvevőszék kritikája is, miszerint az államháztartási törvény túl laza; a bírált passzus szerint pótköltségvetést csak akkor kell benyújtani, ha az államháztartás kiadási főösszegénél 5 százalékkal nagyobb eltérés mutatkozik (2006-ban ez a határ 560 milliárd forintnál van).

Ilyen előzmények után kérdéses, hogy a javaslat eléri-e a célját, amit a beterjesztő Veres János pénzügyminiszter úgy summáz, hogy növelni kell a gazdaságpolitika hitelességét és kiszámíthatóságát. Ehhez azonban egyrészt valódi eltökéltségre és többpárti konszenzusra, másrészt garanciákra volna szükség, ám az előbbi a választások előtti utolsó hetekben kilátástalannak tűnik, az utóbbiakat pedig a javaslat teljességgel mellőzi. Előírja ugyan, hogy a kormánynak minden év április 30-áig - az idén legkésőbb július 31-éig - be kell mutatnia az Országgyűlésnek, miként alakul az adott év költségvetése, és a tervezett hiánycéltól való eltérés esetén azt korrigálnia kell, csakhogy a magyar államháztartás hagyományosan aszimmetrikus: az első félévben a kiadások az időarányosnál jóval nagyobbak, az év végén pedig "dőlnek" a bevételek. Mi több, akkor adódik lehetőség némi kincstári trükközésre is. Tavaly például már június végén 988 milliárd forint volt a deficit, az év végén pedig ennél kevesebb, 984,4 milliárd - igaz, ehhez tavaly decemberben apait-anyait be kellett számítani, így a bevételek közt megjelenítve a Budapest Airport Rt. értékesítésének ellentételéből 404 milliárd forintot, illetve a Mol Rt. extra befizetéseként további 80 milliárdot. A szépészeti manőverre szükség is volt, mert a költségvetés adóbevételei 300 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási (tb) járulékbevételek 35 milliárddal elmaradtak a tervezettől, miközben az államháztartás kiadásai bő 500 milliárd forinttal meghaladták azt.

Kozmetikázni amúgy is csak a konkrét kiadásokat-bevételeket összegző, pénzforgalmi szemléletű mérleget lehet - bár ez sem illendő. Az uniós hiánymutató meghatározása ennél sokkal szigorúbb, és kikalkulálására az idén is még heteket, talán hónapokat kell várni. Ebben a több évre áthúzódó tételek - mint amilyenek tipikusan az állam és a magánszféra együttműködésén alapuló beruházások (például az autópályák, kollégiumok építése) vagy éppen a katonai beszerzések - elszámolása a kritikus, tavaly például a sztrádaberuházásokén bukott el a költségvetés. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján április 30-áig még megtippelni sem lehet, mekkora lesz az adott év végén az uniós hiánymutató; 2002 óta szertartásosan szeptember a céltól való eltérés beismerésének hónapja.

Nyilván a beterjesztőknek sem ez volt a céljuk, mégis feltűnő, hogy egyetlen tervezett kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő intézkedéssel sincs alátámasztva az egyensúlyőrző törvényjavaslat, holott az Európai Bizottság, majd az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a minap éppen ezt kifogásolta, szeptember végéig adva haladékot a részletek kidolgozásához. Még a központi költségvetés és a tb-alapok különválasztása sem látható benne. Ez egyébként annak fényében érthető is, hogy utóbbiakat irdatlan összeggel, 777 milliárd forinttal egészíti ki a büdzsé az idén, ami különös színezetet ad az egymásra licitáló pártok járulékcsökkentési szólamainak.

Ha csak a kormánypártok szavaznák meg az "egyensúlyőrző" törvényjavaslatot, annak semmi súlya nem volna, mert esetleges választási győzelme után a Fidesz - elődje heves túlköltekezésére hivatkozva - bármikor kiszabadíthatja magát a pénzügyi kalodából, mint a mostani kormány tette. A Fidesz színvallásának azonban nyilván az lesz a legfőbb akadálya, hogy a kormányzásra aspiráló ellenzéki párt felső köreiben még sosem nyilatkoztak egyértelműen arról, milyen konvergenciapályát képzelnének el, illetve megtennének-e mindent az euró 2010-es bevezetése érdekében, holott a jelenlegi kormányzat eladósító politikáját vég nélkül bírálják. Arra pedig momentán esély sincs, hogy a két túlsúlyos politikai erő vezető szakértői bármely alapvető gazdasági-pénzügyi szakpolitikai kérdésben egyetértsenek.

Ékes példája volt ennek az Este című televíziós műsorban Veres János és Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere múlt heti szópárbaja, amelyben az utóbbi azt kérte számon, miért nem volt képes a Medgyessy-Gyurcsány-kormány egyetlen költségvetési tervszámot sem teljesíteni. S bár a kérdés nyilvánvalóan az uniós előírások szerint kalkulált hiánymutatóra vonatkozott, Veres a számára kétségkívül előnyösebb "hazai" pénzforgalmi deficittel büszkélkedve vágott vissza, amely tavaly a tervezett 1022 milliárd forint helyett csupán 985 milliárd forintos lett. "De csak év közben végrehajtott zárolásokkal és rendkívüli bevételekkel", kontrázott Varga, mondván, utóbbiak nélkül 600 milliárddal nagyobb lett volna a hiány. Veres pedig a Fidesz járulékcsökkentési elképzeléseit minősítette úgy, hogy aki most ezt, valamint 14. havi nyugdíjat ígér, az "félre akarja vezetni az embereket".

Talán nem véletlen, hogy megfigyelők szerint sem az MSZP, sem a Fidesz választási győzelme esetén nem látnak reményt az euró 2010-es bevezetésére, az ahhoz szükséges - és Brüsszel által is sürgetett - államigazgatási, oktatási és egészségügyi reformok konszenzussal történő megvalósítására. Pedig, korántsem mellesleg, az EU-hoz Magyarországgal egy időben csatlakozott Szlovénia 2007-ben már tagja lehet az eurózónának.

FARKAS ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Tiszta homály

A fő teendőket Budapest jól határozta meg, de az eszköztár nem kellően világos és konkrét - röviden így summázható az...

Kiengedték a kórházból Niki Laudát

Kiengedték a kórházból Niki Laudát

Kizárhatják a Barcelonát a Király Kupából

Kizárhatják a Barcelonát a Király Kupából

Változik a YouTube, máshogy fogják ajánlani a videókat

Változik a YouTube, máshogy fogják ajánlani a videókat

Ilyen, amikor telibe talál egy vonat egy kamiont

Ilyen, amikor telibe talál egy vonat egy kamiont

Megvan, mikor szavaznak az új Brexit-javaslatról

Megvan, mikor szavaznak az új Brexit-javaslatról

Szétverték az ország gazdaságát, most visszaengedik az oroszokat

Szétverték az ország gazdaságát, most visszaengedik az oroszokat