Hét százalék fölé kúszott a munkanélküliségi ráta tavaly, és az előrejelzések szerint a közeljövőben nem is várható a csökkenése. Egy év alatt alig változott a kedvezőtlen arány: a munkaképes korú népességnek alig több mint a fele dolgozik.

,,Felterjeszteném Nobel-díjra, aki anélkül tudja a népesség korábban dolgozni nem kívánó részét munkakeresésre bírni, hogy közben ideiglenesen ne növekedjen a munkanélküliség" - így kommentálta a HVG-nek Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a hétéves csúcsot megdöntő, 7,2 százalékos tavalyi átlagos munkanélküliségi rátát. Szerinte az egy évvel korábbi statisztikai adathoz viszonyított 1,1 százalékpontos ugrás azzal magyarázható, hogy egyre többen regisztráltatták magukat munkanélküliként a tavaly novemberben álláskeresési járadékká reformált, magasabb segély reményében (HVG, 2005. június 4.).

HVG

Az úgynevezett inaktívak - akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek közé - aránya a 15-74 éves népességen belül 2005-re kétségkívül csökkent valamelyest, a 2004-es 46,2-ről 45,5 százalékra, ám egyáltalán nem biztos, hogy az "aktivizálódó munkanélküliek" találnak is munkát. Egyelőre legalábbis nem ez látszik az adatokból: miközben a munkanélküliek 310 ezres száma tavaly az utolsó negyedévben 47 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, a foglalkoztatottaké gyakorlatilag stagnált.

A tartós munkanélküliek aránya is nő, tavaly év végén már az állástalanok 47,3 százaléka - az egy évvel korábbinál 1,7 százalékponttal nagyobb része - legalább egy éve hiába keresett munkát - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. "A tartós munkanélkülieknek nincsenek meg a készségeik a gyors munkába álláshoz" - adott hangot pesszimizmusának Székely Judit, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára, aki szerint a mai magyar munkaerőpiac nem vevő az alacsony végzettségű munkavállalókra. A tárca statisztikai adatai szerint még az egy százalékot sem éri el a foglalkoztatottak között a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségűek aránya. De még a szakmunkások is mindössze 28,4 százalékot hasítanak ki maguknak, miközben az EU 15 régi tagországában 49,5 százalékos az arányuk. "Nálunk még nem terjedtek el azok a Nyugat-Európában mindennapos szolgáltatások, amelyek az alacsony végzettségűek tömegeinek adnak munkát" - indokolta az elmaradást Székely Judit, példaként a betegápolást, a ház körüli munkákat, a vendéglátóipart és a turizmust - azaz Magyarországon tipikusan feketén foglalkoztató területeket - említve.

Főként a szakmunkásképzés visszaesésében keresendő az oka, hogy mindeközben a munkáltatók 30-35 ezer, többségében szakmunkásvégzettséget igénylő munkahelyet nem tudnak betölteni. Míg ugyanis az 1990-1991-es tanévben még 168 ezer szakmunkás került ki az iskolapadokból, a 2002-2003-asban már csak 130 ezer. Az uniós csatlakozás foglalkoztatási hatásai egyelőre nem számottevőek, a Magyarországon munkavállalási engedélyhez jutott tavaly több mint 53 ezer külföldi közül a legtöbben, közel 34 ezren az EU-n kívüli Romániából érkeztek. Igaz, egyetlen év alatt megduplázódott - 10 ezerről 20 ezerre nőtt - a szlovákiai magyar falvakból a határ menti megyékbe ingázók száma is, akik nem engedéllyel, hanem regisztrációval vállalnak munkát. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felmérése szerint a cégek 14 százaléka alkalmaz - legalábbis törvényesen - külföldi munkavállalót, a 300 fősnél nagyobb cégeknél pedig 30 százalékos ez az arány. A legtöbb külföldi munkavállaló a feldolgozó- és az építőiparban jut kenyérkeresethez.

A tartalékok tartaléka (Oldaltörés)

Érdekes kontraszt, hogy miközben a foglalkoztatottak 77 százaléka szakképzett, ez a kör adja a regisztrált álláskeresők felét is (lásd grafikonunkat). "Pontosabb munkaügyi statisztikára volna szükség ahhoz, hogy az oktatás a valós piaci kereslethez tudjon igazodni, részletesen kellene ismerni az inaktívak összetételét az egyes térségekben" - bírálta a munkaügyi tárcát Pogátsa Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Azt ugyan már kiszámolták a minisztériumban, hogy 2007 és 2013 között legalább 200 ezer szakmunkás fog hiányozni az építőiparból, ha minden, a második nemzeti fejlesztési tervben szereplő beruházás megvalósul, ám egyelőre nem hallani róla, hogy megugrott volna az érintett szakmák képzése.

HVG

Leginkább az oktatási rendszert hibáztatják a szakértők a diplomás pályakezdők növekvő állástalansága miatt is. "A regisztrált diplomás álláskeresők egyharmada pedagógus" - hívta fel a figyelmet a legszembetűnőbb aránytévesztésre Székely Judit, hozzátéve, hogy míg 2000-ben 1900 diplomás munkanélkülit regisztráltak a kirendeltségeken, tavaly több mint 4500-an folyamodtak támogatásért ebből a körből. Igaz, hogy az 1989-es 37 százalékról 2004-re a 15-24 évesek 56 százalékára ugrott a főiskolák és egyetemek nappali tagozatán tanulók aránya. A diplomások közül ma inkább a tapasztaltabbaknak van több esélyük az elhelyezkedésre. "A frissen diplomázott fiatalok álláskeresési ideje megnőtt" - mutatott rá a felsőoktatási képzésből kikerülők helyzetének romlására Berde Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Nem sok jót ígér a minisztérium a munkanélküliségi ráta jövőbeni alakulását illetően. "Egy jó ideig még biztosan 7 százalék fölött marad az arány, hiszen a munkaképes korú népesség csökkenésével csak az inaktívak jelenthetnének tartalékot a munkaerőpiac számára: azok, akik - jelenleg - nem akarnak dolgozni" - vélekedik Csizmár. Tartalék pedig bőven van még a népesség 2,7 milliós inaktív felében, ám kérdés, ez elegendő-e ahhoz, hogy a jelenleg 57 százalékos foglalkoztatási ráta 2010-ig a nemzeti foglalkoztatási akciótervben EU-tagként vállalt 63 százalékra emelkedjen. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a minisztérium közelmúltbeli felmérésének tanúsága szerint a potenciális munkaerőforrásnak számító, semmiféle ellátásban nem részesülő 390 ezer "egyéb inaktív" kétharmada egyáltalán nem szeretne dolgozni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gazdaság

Helyszíni közvetítés

Hosszú a sor, hangosak a várakozók a Fővárosi Munkaügyi Központ Hajléktalan Információs Irodája előtt.

Gazdaság

Fogalomtár

Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttInaktívak: akik nem sorolhatók sem a...

Kásler ellátogatott egy budapesti óvodába, sajtótájékoztatót is tartott – fotók

Kásler ellátogatott egy budapesti óvodába, sajtótájékoztatót is tartott – fotók

Elkötelezetten szolgálta a paksi bővítést, aztán egyszer csak kirúgták

Elkötelezetten szolgálta a paksi bővítést, aztán egyszer csak kirúgták

Miért rángatja mindenki idegesen a fejét a fekete-fehér csíkok láttán?

Miért rángatja mindenki idegesen a fejét a fekete-fehér csíkok láttán?

Április elején megkezdődhet a tereprendezés a debreceni BMW-gyár területén

Április elején megkezdődhet a tereprendezés a debreceni BMW-gyár területén

Péterfalvi: Nem tartozik az adatvédelmi hatóságra, ha a tüntető diáklány tanulmányi eredményeiről ír a pártsajtó

Péterfalvi: Nem tartozik az adatvédelmi hatóságra, ha a tüntető diáklány tanulmányi eredményeiről ír a pártsajtó

Kosárlabda-Eb-t rendezne Magyarország

Kosárlabda-Eb-t rendezne Magyarország