Több önkormányzat is túlbecsülte anyagi erejét, amikor gyógyfürdőfejlesztésbe kezdett. A hosszú távon megtérülő, költséges beruházásokat feljelentésekbe torkolló politikai csörték kísérik.

Igazán nem panaszkodhatnak a villamosenergia-ipari dolgozók: alkalmazóik a minap kórházat vásároltak a számukra. A munkában megfáradt kollégákat évek óta a harkányi gyógyfürdőben rehabilitáló Paksi Atomerőmű Rt. és Magyar Villamos Művek Zrt. megelégelte ugyanis, hogy nincs elég ágy a fürdőhöz kapcsolódó gyógykórházban, ezért beszállt annak finanszírozásába. A szokatlan fejlemény magyarázata az, hogy a rehabilitációs központ döntéshozatala lassú volt, a tulajdonos Baranya Megyei Önkormányzatnak nem volt pénze a szükséges fejlesztésekre, és e célra külső forrást sem tudott bevonni. "A szezon rég véget ért, a beteg pedig kikúrálta magát valamelyik versenytársunknál, mire a kórház javaslata a férőhelyek bővítésére eljutott a döntésig a helyhatóság bürokratikus útvesztőjében" - magyarázta a váltás kényszerűségét a HVG-nek Kerécz Tamás főigazgató.

A tétlenkedés eredménye az lett, hogy a gyógykórház korábban egyensúlyi költségvetése 2003 után veszteségbe fordult. Ezért nem is volt ellenére a szocialista többségű megyei önkormányzatnak, hogy leadja a kórház fenntartásának terheit. Így amikor felmerült, hogy a kórház vevőkörének egy fontos szereplője, a villamosenergia-ipari cégek által alapított, 18 ezer tagot számláló Vitamin Egészségpénztár szívesen pumpálna pénzt a létesítménybe, a megye örömmel támogatta azt. Időközben azonban kiderült, hogy az egészségpénztárat a tulajdonszerzés anyagilag túlzottan megterhelné (a Magyarországon összesen alig 500 ezer taggal és 20 milliárd forintos vagyonnal gazdálkodó félszáz egészségpénztár közül eddig mindössze kettő vállalkozott egészségügyi intézmény működtetésére). Ezért végül a pénztár fő alapítói, a Paksi Atomerőmű Rt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. szállt be a feltőkésítésbe. Ennek előkészítésére a megyei önkormányzat 2006. március 1-jei hatállyal a Zsigmondy Vilmos Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház Kht.-ba apportálta az egészségügyi intézmény vagyonelemeit, majd pedig a két cég a 20-20 százalékos tulajdonrészért cserébe három ütemben összesen 250 millió forint tőkeemelést vállalt. Ez jelent biztos hátteret ahhoz, hogy - egyebek között - be tudják fejezni a kórház egyik épületszárnyának decemberben elkezdett felújítását, amihez az Európai Unió humánerőforrás-fejlesztési pályázatán 906 millió forintot nyertek el.

Csakhogy a kórház kht-be bevitt ingatlanjai közül a szolgálati lakásra és a nővérszállóra Harkány városának elővásárlási joga volt, így az átalakulást ellenző fideszes polgármester, Bédy István a Baranya Megyei Főügyészségtől kért jogorvoslatot. Az ügyészség azonban a minap úgy foglalt állást, hogy az átalakuláskor nem történt jogsértés, a vagyont ugyanis apportként vitték be a társaságba, míg az elővásárlási jog csak adásvétel esetében illette volna meg az önkormányzatot. "Van, aki nemzetben gondolkozik, van, aki pedig csak többet akar kasszírozni" - fogalmazott sajátosan a HVG-nek a polgármester, aki számára elvi kérdés, hogy a kórház és a fele-fele arányban a megye és a település tulajdonában lévő Harkányi Gyógyfürdő Rt. ne kerüljön magántulajdonba. Bédy félelmeit az sem oszlatta el, hogy az újdonsült befektetők állami mamutcégek. Azt azonban a városvezető sem vitatta, hogy a harkányi gyógyközpont az elmúlt években vesztett jelentőségéből: a település közelében nincs autópálya, így az idegenforgalom visszaesése miatt a munkanélküliség az elmúlt négy évben 3-ról 9 százalékra nőtt. Sőt Bédy annak ellenére ragaszkodott volna az önkormányzati tulajdon megtartásához, hogy két évvel ezelőtt a megyével közösen 100-100 millió forinttal kellett kipótolniuk a Harkányi Gyógyfürdő Rt. alaptőkéjét, nehogy veszteségessé váljon. A Széchenyi-terv keretében elnyert 750 millió forintos állami támogatást ugyanis csaknem 600 millió forintos hitel egészítette ki, amelynek folyamatos törlesztését csak újabb forrásbevonással lehetett megoldani. Ellenkező esetben 2003-ra nem épülhetett volna meg a többmedencés új élményfürdő Harkányban.

Számos más önkormányzat is túlvállalta magát az elmúlt években a rövid távon rendkívül költséges, hosszabb távon azonban előnyökkel kecsegtető egészségturisztikai beruházásokkal. A munkahelyteremtés és az idegenforgalomból származó bevételek reményében több tucat helyhatóság vágott bele ilyen fejlesztésekbe, holott tudhatták, hogy a fürdők önmagukban nem piacképesek, csupán a hozzájuk kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokkal, szállodákkal, éttermekkel együtt válnak gazdaságossá. Az önkormányzatok ráadásul eleve nem dúskálnak az anyagiakban, kötelező feladataik ellátására országos összevetésben már 2001-ben 200 milliárd forint hiányzott, amit 2002-től a közalkalmazotti béremelések éves szinten mintegy 50 milliárd forinttal fejeltek meg. "A települések jelentős része harapófogóba került" - jellemezte a helyzetet a HVG-nek Vigvári András önkormányzati pénzügyi szakértő. Az elmúlt másfél évben a helyhatóságok adósságállománya a duplájára nőtt, és az építőipari körbetartozásoknál - amennyiben az önkormányzatok is adósok maradnak - szintén megmutatkoznak a települések latens fizetésképtelenségének első jelei.

Nem véletlen, hogy a fürdőépítések nem mindig jutnak el a befejezésig. Szigetvárott például eredetileg 2005 őszére tervezték az újjáépülő gyógyfürdő átadását, ám a több mint 800 millió forintba kerülő létesítmény még mindig csak félkész állapotban van. A közbeszerzési eljáráson kiválasztott kivitelező, a 40 millió forint jegyzett tőkéjű Geosaurus Kft. fizetési vitába keveredett alvállalkozóival, de vizsgálódik az ügyészség is, amely márciusban hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el, és iratokat foglalt le az önkormányzatnál.

Politikai viták nehezítik a hányatott sorsú szentgotthárdi termálfürdő fejlesztését is. A Széchenyi-terv keretében a településnek 2001-ben már odaítéltek 825 millió forintot, ám ez a pénz elúszott, mert az önrészt még a póthatáridőre sem tudták előteremteni. A 2002-es választások után felállt új képviselő-testület azonban szintén a turizmus felfuttatására voksolt, mivel a tízezres kisvárosban a könnyűipar összeomlása miatt utcára került háromszáz embernek jól jött volna a fürdő, valamint a 2,7 milliárd forintos magánberuházásból mellé épülő szálloda a maga 180 fős munkaerőigényével. Ezért a város 2003-ban újból pályázott - és újból nyert. Ezúttal azonban csak 300 millió forintot. A mediterrán hangulatot idéző grandiózus terveket azonban nem nyirbálták meg, az önkormányzat inkább 1,5 milliárd forint hitelt vett fel a 2006 végére elkészülő fürdő megépítéséhez. Ennek az évi 100 millió forintos törlesztése azonban a jövő évtől gyakorlatilag felemésztené a General Motors Opel-gyárának köszönhetően amúgy kiemelkedően magas iparűzésiadó-bevételt. A képviselő-testület március eleji ülésén mégis éles vitát váltott ki, amikor a független polgármester, Viniczay Tibor azzal állt elő, hogy megkereste őt egy közvetítőcég, miszerint - egyelőre ismeretlen - befektetők tőkeemeléssel üzletrészt vásárolnának az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Gotthárd Therm Kft.-ben. A tőkebevonás szükségességét a testület többi tagja sem vitatta, ahhoz azonban ragaszkodtak, hogy belelássanak a lapokba, így végül is ezzel a feltétellel bízták meg a város vezetőjét a további tárgyalásokkal. Szentgotthárdon egyébként az sem okoz aggodalmat, hogy az élményfürdőnek nemcsak a hazai gyógyhelyekkel, hanem a tőle néhány kilométerre fekvő osztrák Loipersdorf termálfürdőjével is fel kell vennie a versenyt.

Pedig a gomba módra szaporodó vizes gyógyhelyek forgalma az előző évek dinamikus emelkedése után 2005-ben már stagnált, sőt helyenként vissza is esett. Az Állami Számvevőszék tavaly elkészült vizsgálata azt állapította meg, hogy a Széchenyi-terv pályázatán nyertes fejlesztések előkészítésekor nem várták el, és így nem is tették meg, hogy összehangolják a létrejövő kapacitásokat. Az Országos Területfejlesztési Hivatalban ennek ellenére töretlen a lelkesedés a fürdőkínálat bővítéséért. Bár a 2001-es 21 milliárd forint után idén már csak 3,4 milliárd jut a turisztikai célelőirányzatból a gyógyfürdőkre, az EU-forrásokat felhasználó második nemzeti fejlesztési tervhez most készül a geo-termál program, amelynek keretében 2007 és 2013 között uniós forrásból is támogatnák a felszín alatti vizek egészségturisztikai célú felhasználását.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Dunába esett egy férfi a Szabadság hídról

A Dunába esett egy férfi a Szabadság hídról

A robotoktól rettegünk, miközben a gazdaság már ellenünk dolgozik

A robotoktól rettegünk, miközben a gazdaság már ellenünk dolgozik

A kertben, kisfiával tartott kampányszünetet Dobrev Klára

A kertben, kisfiával tartott kampányszünetet Dobrev Klára

Reuters: A Google lenullázza a Huaweit, elveszi tőle az Androidot

Reuters: A Google lenullázza a Huaweit, elveszi tőle az Androidot

Moszkva befészkelte magát a sarkvidékre és várja a felmelegedést

Moszkva befészkelte magát a sarkvidékre és várja a felmelegedést

Épp szétesik az osztrák kormánykoalíció?

Épp szétesik az osztrák kormánykoalíció?