Az uniós pénzekből modernizált hulladékkezelés összeomlását jósolják a szolgáltatók, ha az önkormányzatok nem hajlandók előbb-utóbb akár a többszörösére emelni a jelenlegi szemétdíjakat. Pedig sokaknak már most is gondot okoz a szolgáltatás megfizetése.

Az elmúlt hetekben kis híján a harkányiak nyakán maradt a szemetük. Január 1-jével ugyanis be kellett volna zárni a város melletti hulladéklerakót, mert a felszín alatti vizek védelméről szóló törvény alapján az elhagyott homokbányában, szigetelés nélkül kialakított létesítmény csak 2005 végéig kapott működési engedélyt. A település vezetői egy ideig nem nyugtalankodtak emiatt, miután 2004-ben csatlakoztak a dél-dunántúli hulladékgazdálkodási projekthez, a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társuláshoz, ám a remélt uniós támogatás egyelőre elmaradt. Így egyszer csak azzal szembesültek, ha nem akarnak belefulladni saját szemetükbe, akkor a hulladékot Kaposvárig kell elszállítani, ami a többszörösére növeli a költségeket. A díjemelés azonban népszerűtlen intézkedés, ezért kézenfekvőbb volt a szabályozást a valósághoz igazítani. Harkány kérvényezte a működési határidő meghosszabbítását, amit a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon elutasított, ám a város azt megfellebbezte, és a frissen elkészült geodéziai felmérések fényében már nem is tűnt annyira veszélyesnek a lerakó, találtak benne szabad kapacitást is, úgyhogy a település lélegzetvételnyi időt kapott. Jövő januártól a közeli Beremend már be tudja fogadni a hulladékot, a harkányi lerakó pedig az év végéig fennmaradhat, hacsak valaki be nem nyújt fellebbezést a 2006. április 12-én meghozott határozat ellen is.

Az önkormányzatok általában az olcsóbb megoldást választják - ez a tapasztalata az Európa egyik legnagyobb hulladékkezelő csoportjához tartozó, idehaza 700 ezer embert kiszolgáló ASA-csoport magyarországi ügyvezető igazgatójának, Martin Attilának is. A Pest, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cég már 1993 óta üzemeltet olyan hulladéklerakókat, amelyek megfelelnek a 2009. január 1-jétől életbe lépő, szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Ennek azonban megvan az ára, így a profitorientált magánvállalkozást érthető módon bosszantja, hogy azokkal a cégekkel kell konkurálnia, amelyek a drága védelmi rendszerek nélkül működtetnek lerakókat. Bár Martin szerint az ASA árai még így is versenyképesek, mégis van, aki ódzkodik azt megfizetni, ezért az éves szinten 5 milliárd forint bevételű és egyébként nyereséges cégcsoport lakossági kintlévősége meghaladja a 100 millió forintot. Ezzel nincs egyedül. A szolgáltatókat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója, Nagy György felméréseik alapján egy önkormányzati szakmai folyóiratban azt közölte, hogy míg 2004-ben a települési szilárd hulladék kezelésében részt vevő cégek árbevételének még csak 10 százalékát tette ki az ingatlantulajdonosok adóssága, addig 2005-ben ez már több mint 17 százalék.

A kintlévőségek behajtásának módja azonban jogilag is tisztázatlan. Nagy szerint ez arra vezethető vissza, hogy amikor 2000-ben a hulladékgazdálkodási törvényben az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává tették a településen keletkező hulladék kezelésének megszervezését, a jogszabály azt is kimondta, hogy a behajthatatlan díjtartozások fedezetére külön rendeletben pénzügyi alapot kell létrehozni. Ez viszont nem történt meg, a mulasztásért 2004-ben az Alkotmánybíróság is elmarasztalta a kormányt. Erre válaszul tavaly novemberben - csaknem egy évvel az alkotmánybírák által szabott határidőn túl - módosították a hulladékgazdálkodási törvényt, amely idén januártól a díjhátralékok beszedését adók módjára behajtható köztartozásként a települési jegyzők feladatául szabja.

A szolgáltatók szerint a rendszer azonban így sem olajozott, mert az 5 ezer forintos eljárási díjat akkor is meg kell fizetniük, ha a jegyző végül mégsem intézkedik, például azért, mert a hátralék az adott ingatlan esetében nem haladja meg az 5 ezer forintot. Pedig a szemétszállítók az aprópénzt sem vetik meg, főleg akkor, ha néhány havonta újabb és újabb rendeletek jelennek meg, amelyek tovább szigorítják működésük feltételeit. Így például idén április 13-ától - lerakás előtt - akkreditált laboratóriumban kell bevizsgáltatni a szemetet. Magyarországon jelenleg egyetlen olyan hulladékkezelő működik, amelynek van saját laboratóriuma, a többiek számára ez újabb néhány százezer forintos beruházási kötelezettséget jelent. Holott a Köztisztasági Egyesülés szerint ezeket a kiadásokat az önkormányzatok által megállapított szemétdíjak nem fedezik, így ha belátható időn belül nem emelik ötszörösére a jelenlegi legalacsonyabb, illetve másfélszeresére a legmagasabb tarifákat, a szolgáltatók jóslata szerint ellehetetlenülnek a tízmilliárdokból kiépített, korszerű hulladékkezelő rendszerek.

A környezetvédelmi tárcánál nem is vitatják, hogy "nem érvényesülnek maradéktalanul" a díjmegállapításról szóló kormányrendelet előírásai, vagyis a tarifa jelenleg nem tartalmaz minden költséget. A tárca hulladékgazdálkodási főosztályvezetője, Hornyák Margit is úgy látja, hogy bár a működőképesség nincs veszélyben, a következő években mindenképpen áremelésekre kell számítaniuk az ingatlantulajdonosoknak. Hornyák ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy az önkormányzatok további normatív támogatást kapjanak, mondván, az ellentétes lenne a "szennyező fizet" elvével, ráadásul a települések az elmúlt években sokmilliárdos "tőkeinjekciót" kaptak a hulladékkezelés fejlesztéséhez. Mi több, a főosztályvezetőnek az a "sanda gyanúja" - és a következő hetekben ezt vizsgálni is fogják -, hogy az önkormányzatok nem minden esetben veszik figyelembe a jogszabályokat. Így például nem adnak lehetőséget a különböző méretű kukák használatára, vagyis tarifáik nem állnak arányban az elszállított szemét mennyiségével.

Távolról sem ilyen egyszerű a helyzet az önkormányzatok szemszögéből. A dabasi kistérség tíz települése hat évvel ezelőtt például úgy döntött, összefognak, és a faluvégi szeméttelepek helyett modern, környezetbarát hulladékkezelési rendszert építenek ki. A részint pályázaton elnyert 345 millió forintból, valamint egy szakmai befektető, a német Remondis csoporthoz tartozó Rethman Recycling Hungária Kft. 55 millió forintjából 2004 nyarára megnyitották az új regionális hulladéklerakót, amelyet az önkormányzatok 51 százalékos részesedése mellett a partner kisebbségi tulajdonában lévő Remondis-OKÖT Kft. működtet. Ehhez azonban a helybélieknek el kellett fogadniuk, hogy a korábbi évi 2 ezer forint helyett jelenleg havi 1181 forint a szemétdíj, amit 2008-ig az infláció mértékével emelnek, akkor pedig a Remondisszal kötött megállapodás alapján az ingatlantulajdonosoknak egy újabb, nagyobb arányú tarifanövekedést kell majd lenyelniük. A kistérség egyik településének, Hernádnak a polgármestere, Zsadányi Lászlóné mindennek ellenére elégedett a szolgáltatással, és az általa elfogadható középárnak minősített tarifa évről évre még hasznot is hajt a közös kft-nek. Az egyezségbe ugyanakkor a dabasi térségben sem fért bele, hogy 120 literes helyett feleakkora kukákat is kitehessenek a lakók - egyelőre csak annyit sikerült elérniük, hogy a szolgáltató a 70 éven felüliek számára 10 százalékos árengedményt adjon.

A szemétdíjak differenciálása egyébként olyannyira politikust próbáló törekvés, hogy Szentendrén részben emiatt mondott le 2005. december 31-ével az addigi polgármester. Miakich Gábor azt szerette volna megoldani, hogy egy 50 négyzetméteres lakótelepi lakásban ne kelljen ugyanannyit fizetni a szemétszállításért, mint egy pismányi 300 négyzetméteres ház lakóinak. Ezért kidolgozták a szemétdíjat is tartalmazó, értékalapú ingatlanadót, ám a végső szavazáskor a kisebbségben kormányzó városvezetőt az ellenzék cserbenhagyta, így maradt az egyenlősdi.

Pedig a spanyolviaszt sem kellene feltalálni, hiszen például Németországban már működik olyan rendszer, amely a tarifát pontosan a hulladék mennyiségéhez igazítja: a kukába beépített csip az ürítéskor rögzíti a szemét mennyiségét, és a számlát annak alapján állítják ki. A Hulladék Munkaszövetség környezetvédője, Rozgonyi Zoltán szerint számos egyéb megoldás mellett a csip sem túl drága, nem beszélve arról, hogy sok pénzt megér, ha a szennyező végre látja, van értelme, ha tudatos vásárlóként olyan terméket vesz, amely nem csak a kukába való.

SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány

Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány

Megkezdődött a fővárosi patkányirtás

Megkezdődött a fővárosi patkányirtás

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

Az Ab sem védte meg a megbüntetett TV2-t

Az Ab sem védte meg a megbüntetett TV2-t

Mi ez a furcsa szerkezet a Google főoldalán? És ki az a Willem Einthoven?

Mi ez a furcsa szerkezet a Google főoldalán? És ki az a Willem Einthoven?

Változás: mostantól ezt a weboldalt lesz jó megnyitnia, ha utazna valahova

Változás: mostantól ezt a weboldalt lesz jó megnyitnia, ha utazna valahova