Gőzerővel lobbiznak a balatoni önkormányzatok azért, hogy a Balatoni Hajózási Rt. 51 százalékának megszerzése után a többi részvényt is megkaparintsák. Egy ideig ingyenes állami vagyonjuttatásban reménykedtek, de már készek fizetni is az üdülőövezet stratégiai cégének egyben tartásáért.

Mindig is egy csónakban eveztek a balatoni térség különböző pártállású politikusai, polgármesterei, ha a Balatoni Hajózási Rt. sorsa volt napirenden. Attól tartottak ugyanis, hogy a privatizáció után az új tulajdonos kimazsolázza a cég eredményesebb üzletágait, vagy nem a "közérdek" szellemében működteti tovább az önmagában veszteséges menetrend szerinti hajózást. Aggodalmuk nem volt teljesen alaptalan, mert a társaság a Mahart Magyar Hajózási Rt. leányvállalataként működött, és a racionalizálásra kényszerülő anyacég bevételcentrikus tervei közt szerepelt, hogy egyes üzletágait akár külön-külön is privatizálhatja.

Csakhogy a balatoni régió önkormányzatai heves lobbizásba kezdtek, hogy elérjék a hajózást, a kompátkelőt és vitorláskikötőket működtető társaság egyben tartását. Nem is eredménytelenül, mert 2002-ben az Orbán-kormány egyik utolsó intézkedésével úgy döntött, hogy ingyenes vagyonjuttatással 22 tóparti önkormányzatot 51 százalékos tulajdoni hányadhoz juttat - mégpedig azokat, amelyek partjain a cégnek kikötője van. Az "ingyenesség" az érintett településeknek összességében két éven belül megfizetendő 600 millió forintos kötelezettséget jelentett; közel ekkora összeggel erősítette meg a társaságot az akkori kisebbségi tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) is. A cég stabilizációja és versenyképessége érdekében végrehajtott művelettel annak jegyzett tőkéje 3,5 milliárd forintra nőtt.

A hajózási társaságban lévő állami vagyon kezelője tulajdonképpen az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) volt, és a 2002-es kormányváltást követően ismét az is lett. A cégadatok szerint a részvények a privatizáció napjaiban, 2002 februárjában kerültek kormányhatározattal az MFB-hez térítésmentesen, és az MFB a reá kirótt tőkeemelésnek eleget is tett. Egy évre rá az ÁPV "visszavásárolta" a megmaradt részvényeket; az erről szóló kormányhatározat arról is említést tesz, hogy a vagyont értékesítenie kell, ami ismét akcióra késztette a balatoni önkormányzatokat. "Nem szerencsés, ha a profitérdekelt magántőke jelentősebb befolyáshoz jut a balatoni turizmus szempontjából stratégiai jelentőségű, közcélú feladatokat is ellátó cégben" - érvelt Bóka István, Balatonfüred polgármestere, egyúttal a tóparti és tóközeli önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője. Az önkormányzatok rástartoltak a 49 százalékos állami részvénycsomagra, törekvéseiket pedig a Balaton-fejlesztési Tanács elnökeként Kolber István is támogatta.

Az akkori egyeztetések és szóbeli ígéretek alapján az önkormányzatok ingyenesen megkaphatták volna a hajózási társaság teljes tulajdonjogát, amennyiben olyan fejlesztési, működtetési tervvel állnak elő 2004 augusztusáig, amely élvezi valamennyi képviselő-testület támogatását, és amelyet az ÁPV, valamint a kormány is megfelelőnek talál. Az önkormányzatok a tervet időben le is tették az asztalra. Ám időközben Kolber István a Gyurcsány-kormány regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős minisztere lett, az ÁPV pedig egy évig nem válaszolt a helyhatóságok ingyenes vagyonjuttatás iránti igénybejelentésére. Ezzel az ügy egy időre megfeneklett.

Tavaly ősszel Suchmann Tamás, a balatoni régióhoz tartozó marcali térség szocialista politikusa is bekapcsolódott az aktív lobbizásba. Kezdeményezésére az önkormányzatok egy nemzetközi pénzügyi tanácsadót bíztak meg a cég átvilágításával, majd az elkészült tanulmányra hivatkozva erősítették meg igényüket - még mindig ingyenesen - a társaság közcélú üzletágaira, de ekkor már bizonyos térítési kötelezettséget is magukra vállaltak a vitorláskikötői üzletág megszerzése fejében. Az érintettek egyelőre üzleti tikokként kezelik a szakértői cég nevét, valamint az önkormányzati árajánlatot is. Az újabb megkeresésre Veres János pénzügyminiszter az idei év elején reagált, támogatandónak ítélve az önkormányzati törekvést. Válaszlevelében jelezte, hogy az ÁPV-t megbízta a feladattal, dolgozza ki a 49 százalékos részvényvagyon átadásának vagy eladásának részleteit.

Erről a megbízatásról az ÁPV a HVG megkeresésére nem adott számot. "A kormány részéről ez idáig a teljes 49 százalékos részvénycsomag térítésmentes átadására vonatkozó támogatási szándék nem fogalmazódott meg" - közölte a privatizációs szervezet kommunikációs igazgatósága. Befektetői érdeklődés a teljes önkormányzati tulajdonlás mellett kardoskodó Balatoni Hajózási Rt. cégvezetésének tapasztalatai szerint van, az ÁPV meglátása szerint pedig egy privatizációs pályázat kiírása esetén "minden bizonnyal lenne", annak ellenére, hogy kisebbségi részvénycsomagról van szó. Az önkormányzati tulajdonosi körről pedig a privatizációs szervezet (amelynek delegáltja, Kercza Imre - a Somogyi Hírlap közelmúltban nyugdíjazott főszerkesztője - a hajózási társaság felügyelőbizottsági elnöke) úgy nyilatkozott: "A szerződésben vállalt tőkeemelést végrehajtotta, valamint a tulajdonosi joggyakorlás során előzetesen mindig egyeztet, és egységes álláspontot képvisel." A térítésmentes átadáshoz kormánydöntés szükséges - hangsúlyozta az ÁPV, hozzátéve, ez ügyben még folynak az egyeztetések, és érdemi döntés csak az új kormány hivatalba lépése után várható.

Egyelőre nem vált kárára a Balatoni Hajózási Rt.-nek az egyedülálló, három dunántúli régiót érintő önkormányzati többségi tulajdonlás. Sőt Horváth Gyula vezérigazgató szerint - aki immár egy évtizede vezeti a céget - a 22 önkormányzattal könnyebb és gyorsabb a terveket egyeztetni, mint az államapparátussal, ami a piaci igényekre való reagálást rugalmasabbá tette. Holott a Balatoni Hajózási Rt. sem úszta meg a balatoni vendégforgalom folyamatos visszaesését. A korábbi években átlagosan 5-10, két éve 21, míg tavaly csupán 5 százalékkal csökkent az utasforgalom. A személyhajózási üzletágban további érvágást jelentett, mintegy 120 millió forintos bevételkiesést okozva, hogy két éve megszűnt a belvízi hajózás - az egyebek közt gyermekek, diákok, nyugdíjasok, fogyatékkal élők számára biztosított - kedvezményes árú jegyei után az állami fogyasztóiár-kiegészítés. A kieséseket a nyereséges üzletágakkal sikerült valamelyest ellensúlyozni (lásd Friss szelek című írásunkat), így a cég tavaly sem vált veszteségessé. Az elmúlt év gazdálkodása után az 1,7 milliárd forintos árbevételhez képest nem jelentős, közel 40 millió forintos eredményre számítanak, amely a május 5-én esedékes közgyűléssel válik véglegessé.

TÖRÖK TÜNDE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Friss szelek

Az önmagában veszteséges menetrend szerinti hajózást a társaság tulajdonosai közcélú feladatnak tekintik, ezért a...

APA: szinte biztos, hogy előrehozott választást írnak ki Ausztriában

APA: szinte biztos, hogy előrehozott választást írnak ki Ausztriában

Pont azzal az üzletemberrel tárgyalt Orbán, akit Strache ajánlott a médiabirodalom felépítéséhez

Pont azzal az üzletemberrel tárgyalt Orbán, akit Strache ajánlott a médiabirodalom felépítéséhez

Gulyás Gergely azt kérte a kormánypárttal nem szimpatizálóktól, tegyék a szívükre a kezüket

Gulyás Gergely azt kérte a kormánypárttal nem szimpatizálóktól, tegyék a szívükre a kezüket

Úgy volt, hogy Orbán Viktornak osztrák látogatója lesz hétfőn, de közbeszólt a botrány

Úgy volt, hogy Orbán Viktornak osztrák látogatója lesz hétfőn, de közbeszólt a botrány

Szétválasztottak egy sziámi ikerpárt Zágrábban

Szétválasztottak egy sziámi ikerpárt Zágrábban

Nyomoz a rendőrség a Jobbik ajánlásain talált hamis aláírások miatt

Nyomoz a rendőrség a Jobbik ajánlásain talált hamis aláírások miatt