A magyar agrártermelők jövedelme támogatásokból származik, sőt költségeik egy részét is a brüsszeli kasszából érkező apanázsból fedezik. Bár ez nem csupán magyar sajátosság, arra azért következtetni lehet belőle, hogy piaci alkalmazkodásuk két évvel az uniós csatlakozás után sem túl sikeres.

Mértékek nélkül hirdette meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az úgynevezett top up rendeletét, azaz csupán azokat a jogcímeket közölte, amelyek után az EU-s területalapú támogatást kiegészítő magyar költségvetési hozzájárulást igényelhetik az agrárgazdálkodók, de a konkrét összegeket nem jelezte. A 2007. évi büdzsé terhére fizetendő pénz összességében a régi tagállamok gazdáinak járó közösségi támogatás 30 százalékának megfelelő összeggel egészíti ki az EU-tól érkező egyszerűsített területalapú támogatást (angol nevének kezdőbetűiből alkotott szóval: a SAPS-ot). Míg a SAPS-ban a szántóföldek után, a kertészeti kultúrákra, a legelőkre és az erdőkre igényelhető támogatás, a magyar kiegészítés a szántóföldi növényeken kívül a tejtermelés, a szarvasmarha- és juhtartás, valamint a dohány, az energetikai célú növények és a csonthéjas gyümölcsűek - mandula, dió, mogyoró - termesztése után is jár, így ezek mértékét illett volna az agrártárca említett rendeletében az érintettek tudomására hozni.

A minisztériumi titkolózás mögött vélhetően az áll, hogy az agrártárca az állattenyésztők számára csoportosítana át a támogatási kereten belül. Az uniós pénzekből ugyanis főleg a növénytermesztők részesednek, ráadásul számukra a jó termésű években - amilyen a legutóbbi kettő volt - a búza, a kukorica és az árpa Brüsszel által garantált, tonnánként 101,31 eurós áron történő intervenciós felvásárlása is jövedelmet hoz. A 2005. évi egységes területalapú támogatás brüsszeli kasszából fedezett részéből - amelyet tavaly decemberben kezdtek kifizetni - 4,957 millió hektárra kaptak hektáronként 18 904 forintot, azaz összesen 93,7 milliárd forintot, az agrártárca rendelete alapján adott magyar kiegészítés pedig összesen 68,6 milliárdot, a 3,58 millió hektárra hektáronként 19 142 forintot hozott a konyhára. Ez összesen közel 5 ezer forinttal több hektáronként, mint a 2004-es év után kapott területalapú támogatás.

Ráadásul ez most időben érkezett, a kormány ugyanis - vélhetően a választási évre való tekintettel - nagyon ügyelt arra, hogy a kifizető ügynökség szerepét betöltő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az előző évivel ellentétben ne essen késedelembe. Az uniós részt decemberben, a magyar kiegészítést pedig januárban kezdte el kifizetni, és a jogvitás eseteket kivéve a termelők az év első hónapjaiban meg is kapták a pénzt, noha az uniós szabályok szerint elegendő lett volna június 30-áig átutalni a támogatást. Jutott figyelem a két választási forduló között is a gazdákra: április 14-én jelent meg Gráf József földművelésügyi miniszter rendelete, amely az elöntött területeken termelők számára is lehetővé teszi, hogy akkor is megkapják a teljes területalapú támogatást, ha az ár- vagy belvíz miatt nem tudták megművelni földjüket, ami egyébként feltétele volna a dotáció igénybevételének.

Mindkét pénzügyi keret, tehát a SAPS és a hazai kiegészítés is az EU-15-ök gazdálkodóinak járó közvetlen támogatás 30-30 százalékára rúg az idén. Az uniós csatlakozást megelőző koppenhágai megállapodás rögzítette ugyanis, hogy a 2004-ben belépett tíz új tagnak a brüsszeli kasszából az első évben a „régi" uniós országok agrártermelőinek járó területalapú támogatás 25 százalékát folyósították, ami évente 5 százalékponttal növekszik, és amit a kormányok a nemzeti költségvetésből ugyancsak közösségi előírások szerint kiegészíthetnek. Az idei év után tehát a két forrásból összesen az EU-15-öknek járó pénz 65 százaléka kerül a magyar agrártermelőköz, mivel a 30 százalékos nemzeti kiegészítést országgyűlési határozat garantálja.

A nagy pénzeső fényében elsikkad, hogy a SAPS-nál az eredetileg kalkulált 4,355 millió hektár helyett 4,957 millió hektárra fizették ki a támogatást, ami azt jelenti, hogy egy hektárra a várt összeg 87,85 százaléka jutott csupán. „Ez csak úgy lehetséges, ha a támogatásra valóban jogosult területek nőttek, vagy a szabályokat alkalmazták lazábban a hivatalok" - mondta erre a HVG-nek Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára, érzékeltetve azt is, hogy szerinte a 2004-es felmérés óta szerinte ennyivel nem nőhetett a támogatásra jogosult terület.

Ha az eredetileg kalkulálthoz képest kevesebb pénz jutott is egy-egy hektárra, a tavalyi össztámogatást a csatlakozást megelőző év hektáronként 7 ezer forintos földalapú támogatásával összevetve nem csoda, ha a növénytermesztőket az uniós tagság nyerteseinek tekintik. Ráadásul az intervenciós felvásárlás is jó üzletet jelentett a növénytermesztőknek: jellemző, hogy az EU intervenciós gabonakészleteinek több mint a felét a magyar termelők ajánlották fel. „Tonnánként legalább 8 ezer forinttal lett volna kevesebb a gabonaeladásból származó bevételünk, ha nincs intervenció" - végzett rövid kalkulációt a HVG számára Wéber Péter, a 2600 hektáron termelő Agro-Harta Rt. igazgatója. Saját tárolójukban - amelynek kapacitását uniós támogatással bővítették - raktároznak 6-6 ezer tonna intervencióra felajánlott búzát és kukoricát, így csak ezen közel 100 millió forinttal többet kasszírozhattak, mint a brüsszeli ártámasz nélkül tehették volna. Wéber szerint e nélkül az 1,4 milliárd forint árbevételű cég veszteséges lett volna. Ugyanez igaz a területalapú támogatásokra is, amelyek fele a költségekre megy el.

A hartai cég tapasztalatai egybevágnak az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) tesztüzemi vizsgálatainak eredményeivel. Ez nem is csoda: Gráf József agrárminiszter márciusban arról beszélt, hogy a magyar agrárcégek 60 milliárd forint eredményt számoltak el 2005-ben, miközben csak a területalapú támogatásból ennek mintegy háromszorosa folyt be. A 92 ezer mezőgazdasági vállalkozást reprezentáló, 1483 egyéni és 434 társas vállalkozásból begyűjtött és feldolgozott 2004-es AKI-adatok is azt mutatják, hogy az agrárgazdálkodók a támogatások nélkül nem sokra mennének (lásd táblázatunkat a 101. oldalon). Az AKI a társas vállalkozásoknál számolt hektáronkénti 23,3 ezer forintos, illetve az egyéni gazdaságoknál mért 29,6 ezer forintos adózás előtti eredmény megállapításakor figyelembe vette a 2004. év után járó, de 2005-ben befolyt támogatásokat. E pénzek nélkül a társas gazdaságoknál 2 ezer forint lenne a hektáronkénti eredmény, ami nem túl fényes, mindössze 2,3 százalékos tőkearányos jövedelmet jelent. A napszámosokat, feketemunkásokat jócskán foglalkoztató egyéni gazdaságok jövedelmezőségéről pedig azzal lehet lerántani a szépségtapaszt, ha az adatokat korrigálják a társas gazdaságoknál elszámolt személyi jellegű ráfordításokkal, ami már hektáronként 16,2 ezer forintos veszteségbe fordítja e kör gazdálkodását. Az AKI az agrártámogatások között nem számol a beruházásokhoz kapott dotációkkal, illetve a gabonaintervenció - legalábbis a bő termésű években - támogatásként is felfogható bevételnövelő hatásával, de így is feltűnő a magyar mezőgazdaság függősége a támogatásoktól.

„Ez nem magyar sajátosság, az EU más tagállamaiban is megfigyelhető, és alapvetően a nyomott árakból következik. Utóbbi még akkor is igaz, ha az intervenciós árak viszont magasan vannak meghúzva" - mondta a HVG-nek Udovecz Gábor, az AKI főigazgatója. A magyar helyzet ettől függetlenül rosszabb az uniós átlagnál, ami a főigazgató szerint részben abból adódik, hogy a közvetlen támogatásokból a régi tagállamok termelőinek járó pénznek csak 65 százalékát kapják a magyar agrárgazdálkodók.

Persze vannak egyéb okok is. A magyar gabona például a telephelyen még versenyképes lenne, a kikötőktől való távolság és a logisztikai infrastruktúra elmaradottsága miatt azonban a piacon nem képes érvényesülni. A csatlakozás győztesének beharangozott kertészeti ágazatban pedig az export stagnált, az import viszont több mint tizedével nőtt, amit a kutató a szervezettség és a kereskedelmi igényekhez való alkalmazkodás hiányának tulajdonít. A sertés- és a tejszektorban viszont már egyértelműen a hatékonysági és az ebből adódó árproblémák jelentik a legnagyobb gondot, a baromfiágazatot pedig ezenfelül a madárinfluenza miatt keresletszűkülés is sújtja. „Az állattenyésztési technológiák 30-40 évesek, ezek felújítása nélkül folyamatos lesz a piacvesztés" - állítja Horváth Gábor. Volt persze látványos fejlesztés a mezőgazdaságban az elmúlt években: a növénytermesztés gépparkja jelentősen megújult. Csakhogy arra is érdemes lenne figyelni, mennyivel romlott a kapacitáskihasználtság, mivel sokan a tábla- és az üzemméreteikkel indokoltnál nagyobb teljesítményű gépek beszerzésére használták fel a beruházási támogatásokat - véli a MOSZ-főtitkár.

Az uniós pénzesővel elfedett agrárbajokat már a közeljövőben a felszínre hozhatja az EU néhány, mezőgazdaságot érintő reformja. „Legkésőbb 2009-től új, úgynevezett egységes farmtámogatási rendszerre kell áttérnünk, amely a támogatásokat a termeléstől függetlenné teszi, miközben a támogatások igénybevételéhez számos más kritériumnak meg kell majd felelni" - emlékeztet Halmai Péter, a Szent István Egyetem professzora. Ebben a rendszerben pedig a támogatás már nem lesz „ingyenebéd". Az úgynevezett „keresztmegfelelőség" jegyében ugyanis 19 állatjóléti, higiéniai és környezetvédelmi feltételnek kell eleget tenni, aminek pontos tartalmát a magyar termelők egyelőre nem ismerik, de az biztos, hogy ezek teljesítése súlyos pénzekbe kerül.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Pofontűrő képesség

Tej-, tejtermék-, liszt- és cukorimport-dömpinggel indult két évvel ezelőtt a magyar agrárgazdaság uniós csatlakozása.

Több mint egy órás késések a pusztaszabolcsi vasútvonalon

Több mint egy órás késések a pusztaszabolcsi vasútvonalon

Sokkal több adót fizettek be idén, mint 2018-ban

Sokkal több adót fizettek be idén, mint 2018-ban

Gyengül Putyin hatalma, győzelmeket aratnak a helyi lázadók

Gyengül Putyin hatalma, győzelmeket aratnak a helyi lázadók

Palik László több mint meglepő feladatot kapott

Palik László több mint meglepő feladatot kapott

Amekkora nyereményt ígér, pont akkora kamu a magyarul terjedő Facebook-levél

Amekkora nyereményt ígér, pont akkora kamu a magyarul terjedő Facebook-levél

Több posta is hamarabb zár jövő szombaton

Több posta is hamarabb zár jövő szombaton