Uniós forrásból tervezi felgyorsítani a főváros a budapesti városrehabilitációt, miután a kerületek többsége az elmúlt évtizedben elmulasztotta befizetni a lakásprivatizációból származó bevételek előírt részét a tömbfelújításokat szolgáló kasszába.

"Két véglet működik Budapesten: vagy azt nevezik rehabilitációnak, ha több ezer épületet lebontanak, és újakat húznak fel helyettük, vagy azt, ha egy társasháznak kimázolják a homlokzatát" - bírálta a jelenlegi gyakorlatot Merker Viktor, a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht. programvezetője. A fővárosi kerületek közt fehér hollónak számít az, amely jelentősebb összegeket szán komplett épület- vagy tömbfelújításra. Holott szakértői becslések szerint csak a Duna és a Nagykörút közti épületállomány rekonstrukciója 300-400 milliárd forintba kerülne. A főváros rehabilitációs keretéből is mindössze pár milliárd forint jut évente a kerületeknek, ám még ezt sem tudják elkölteni, hiszen a legtöbb leromlott állapotú lakást rég magántulajdonba adták.

Az 1993-as lakástörvénnyel a csaknem 850 ezer fővárosi lakóingatlan közül 750 ezer került magántulajdonba, és zuhant ezzel a tulajdonosok nyakába több évtizedes amortizáció. A régi rendszer állami hanyagságát az új is tetézte: a jogszabályi előírások ellenére ugyanis a kerületek nagy része nem fizette be a fővárosi rehabilitációs keretbe a lakásprivatizációból származó bevételeinek 50 százalékát, amiből a főváros a tömbfelújításokat támogatja. Nem véletlen, hogy elsőként a IX. kerület volt képes jelentősebb akciókra, amely a lakástörvény nyújtotta lehetőség ellenére nem adta el az összes önkormányzati lakást, hanem felmérette a teljes épületállományt, és az előbb-utóbb bontandó vagy rossz állapotú, de felújítható, döntően komfort nélküli lakásokat helyhatósági tulajdonban tartotta. "Ezzel sikerült elérni, hogy nem stabilizálódott a kerületben a száz évvel ezelőtti életszínvonal" - mondta a HVG-nek Gegesy Ferenc polgármester, hozzátéve, a kerület soha nem végzett tűzoltó jellegű felújításokat, hanem azonnal a teljes rehabilitációba fogott bele, évi 1,5-2 milliárd forintos saját forrásból. Számításai szerint az elmúlt mintegy másfél évtizedben befektetett 20 milliárd forintnyi önkormányzati forrás 100 milliárd forint értékű magánberuházást generált.

Igaz, Ferencvárosnak viszonylag könynyű dolga volt. "A kevésbé sűrű beépítés miatt jóval alacsonyabb költséggel tudták üressé tenni a telkeket, mint például a VI. vagy a VII. kerület" - mutatott rá Korompay Katalin, a Budapest Világörökségért Alapítvány főépítésze. Ám az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújításához elnyerhető 70 százalékos fővárosi hozzájárulás általában még így sem érte el az összes felmerült költség felét sem. "Nagyrészt saját forrásból helyeztük el a lakókat, számukra piaci áron lakást vásárolunk, de a bontáshoz és a közterület-rendezéshez sem kapunk külön forrást" - vont mérleget Gegesy. A Terézvárosban ez még nehezebb ügy, ezért ott a "tömbrehabilitáció legfeljebb karitatív alapon működhetne" - véli Mihályfi László kerületi főépítész. "Házanként negyven-ötven különálló tulajdonnal kell számolni, ráadásul egy tömbhöz körülbelül húsz ház tartozik, így nyolcszáz-ezer bérlő elhelyezését kellene megoldani, miközben a nyolcszáz régi lakás helyén maximum négyszáz korszerű épülhetne fel" - magyarázta.

A renitens önkormányzatok még a fővárosi keretre sem számíthatnak, abból ugyanis - büntetésből - nem kaphatnak forrást a tömbfelújításra. Bár e téren már tett engedményt a főváros, rehabilitációs pályázatán a legutóbbi években már azok a kerületek is indulhatnak, amelyek részletekben befizetik a lakástörvényben meghatározott hozzájárulást. Mégis mindössze két kerület, a XIII. és a XIX. kötött ilyen tartalmú megállapodást a fővárossal. Tizenkét év alatt összesen 7,2 milliárd forint folyt be a fővárosi kasszába, miközben becslések szerint az önkormányzatok tartozásai 40-45 milliárd forintra rúgnak. A kamatoztatott keretből tavaly év végéig 9,1 milliárd forintot nyertek el a rendben fizetők, az idei pályázatokat pedig két hét múlva értékelik, a 2006-os keret a megmaradt 3,9 milliárd forint. Bár a Városházán most formálódó előterjesztés is megpróbálkozik "a kintlévőségek" behajtásával, azt Ikvai-Szabó Imre városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes is elismerte, a fővárosi források megsokszorozása illúzió. Így most az a fő cél, hogy a rehabilitáció a "projektesítés" irányába mozduljon el, hogy könnyebben lehessen magántőkét bevonni és EU-támogatásra pályázni.

Nem mintha eddig nem kaphattak volna uniós forrást a kerületek városrehabilitációra - ha nem is lakásfelújításra, de például közterek megújítására. Csakhogy az erre szánt keret java részét pillanatok alatt elvitték Budapest elől a felújított kisvárosi főterek. "A 2004 áprilisában, év végi határidővel kiírt pályázatra szeptember közepén készültünk el a pályamunkával, ám a beadás előtt váratlanul bejelentették: a közép-magyarországi régióra szánt keret betelt" - számolt be projektjének balsorsáról a HVG-nek Alföldi György, a közép-józsefvárosi Magdolna-negyed rehabilitációját végző Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Rt. vezérigazgatója. A fővárosban mindössze a XVI. kerületi volt szovjet laktanya, valamint a IX. kerületi Ferenc tér és környékének megújítására sikerült a regionális operatív program pályázatán 890 millió, illetve 450 millió forintot elnyerni.

A Magdolna-negyedet végül a főváros karolta fel: a VIII. kerület 10 százalékos önrésszel három év alatt 800 millió forintot költhet a közép-józsefvárosi lakóterület megszépítésére. Egy másik modellkísérletként pedig a kőbányai Bihari út száz szükséglakását építi át a X. kerület, nagyrészt fővárosi pénzből. Tíz év alatt 3,2 milliárd forinttal járul hozzá a főpolgármesteri hivatal a mai legnagyobb budapesti városrehabilitációs projekthez, a szintén józsefvárosi Corvin sétány építéséhez. Ebből a forrásból több mint ezer lakást bont le és költözteti el a lakókat a Rév8 Rt. Némileg megdobja a költségeket, hogy az önkormányzat a kijelölt területen több tucat lakást eladott (az eredeti tervek szerint a Corvin sétány még csak egy szűk, kanyargós útvonal lett volna). Molnár György VIII. kerületi városfejlesztési tanácsnok szerint most már tudják, rég le kellett volna állítani a privatizációt, hiszen a bontásra ítélt házak bérlőinek sincs elegendő bérlakás a kerületben. A kerület fejlődése szempontjából mindenesetre pozitív fejlemény, hogy már a projekt puszta híre is elegendő volt a környékbeli telkek felértékelődéséhez, így az utóbbi egy-két évben magánbefektetők több ezer új lakást építettek a környéken.

Szakértők azonban attól tartanak, a mai városmegújítási akciókkal a kerületek harminc-negyven év alatt újratermelik azt a problémát, amit orvosolni volnának hivatottak. "A magánbefektetők toldozzák-foldozzák a várost, ám a sűrű beépítéssel nem jön létre koherens építészeti minőség" - hívta fel a figyelmet Sütő András Balázs építészkritikus. A forráshiányos kerületek hatalmas terheket akarnak a magántőke nyakába tenni - például közterület- és infrastruktúra-fejlesztéseket -, és ezekért cserébe masszív túlépítést engedélyeznek a befektetőknek. Holott Sütő szerint a rehabilitáció volna az egyetlen terület, amelyen keresztül a főváros érdemben beavatkozhatna a város építészeti megújulásába. A tét nem is kicsi: a Városháza már ígéretet kapott a kormánytól, hogy a második nemzeti fejlesztési tervben önálló pályázati kiírás lesz a lepusztult városi területek felújítására.

G. TÓTH ILDA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
15 évesen olimpiát nyert, 22 évesen visszavonul az úszó

15 évesen olimpiát nyert, 22 évesen visszavonul az úszó

Elnézte a bank az árfolyamot, véletlenül 70 millió forintot talált egy férfi a számláján

Elnézte a bank az árfolyamot, véletlenül 70 millió forintot talált egy férfi a számláján

Kocsis Györgyi: Tessék választani!

Kocsis Györgyi: Tessék választani!

Bejegyezték a Népszavát tulajdonló energetikai céget

Bejegyezték a Népszavát tulajdonló energetikai céget

Nagy leleplezésre készül a MediaTek: jön az első 5G-s chipjük

Nagy leleplezésre készül a MediaTek: jön az első 5G-s chipjük

A Fidesz nem megy el az antirasszista minimumról szóló összpárti beszélgetésre

A Fidesz nem megy el az antirasszista minimumról szóló összpárti beszélgetésre