Mindenki mindenki ellen - így jellemezhető a Dunakanyar tucatnyi településének konfliktusa, amely az M0-s továbbépítése ürügyén robbant ki. Az érintett önkormányzatok építési és egyéb engedélyeiket extra állami támogatáshoz kötik, hadviselésükkel blokkolják az egész térség ingatlanfejlesztéseit.

Hitelből, saját beruházásban építtette Tahitótfalu 1914-ben azt a hidat, amelyet 1947-ben közpénzből állítottak helyre, majd 1978-ban kétszer egysávosra szélesítettek. Máig ez a Szentendrei-sziget egyetlen szárazföldi közúti összeköttetése. A Tahitótfalutól 8 kilométerre levő Szigetmonostoron azonban saját hídról álmodoznak, hogy ne kényszerüljenek kerülőre azok, aki a hídon át Szentendre vagy a főváros felé hajtanak. Az 1800 lelkes település azt a sanszot kívánja megragadni, hogy az M0-s autópálya 3,4 kilométeres szakasza a falu külterülete fölött ível át a Dunán; ennek a hídnak az elkészítését jövő októberre 61,9 milliárd forintért vállalta a Strabag Rt. és a Hídépítő Rt. Középső pillére a falu közigazgatási határán belül - a központtól több mint 10 kilométerre -, a szigetcsúcson lesz, ám az M0-s hídról környezetvédelmi okok miatt nem lehet letérni a szigetre. Másik hídra is szükség volna - vélik a szigetmonostoriak, s hozzájárulásuk nélkül az M0-s híd építési engedélye nem adható ki.

A környezetvédelmi engedélyt kiadó hatóságnak az önkormányzat nyomására be kellett vennie határozatába, hogy az autópálya "megépítésével egyidejűleg közúti híd építésével kell biztosítani" a kapcsolatot a falu és a 11-es főút között. Ennek ellenére egyelőre mégsem lesz "kishíd", vesztésre áll ugyanis Szigetmonostor abban a perben, amelyet a híd kikényszerítésére indított. Történt ugyanis, hogy az önkormányzat - pontosabban a jegyzőt helyettesítő műszaki előadó - 2004-ben megtagadta szakhatósági hozzájárulását az M0-s építési engedélyéhez. Ezt a Közlekedési Főfelügyelet figyelmen kívül hagyta, határozata ellen pedig Szigetmonostor keresetet adott be. A felperes hivatal, illetve a képviselő-testület persze nem a sztrádahidat akarja megfúrni, hanem abban bízott, a jogerős engedély bírói megsemmisítésével elérheti, hogy "saját" hídja is elkészüljön. A bíróság feltehetően helyt ad a főfelügyelet érvelésének, miszerint szabálytalan volt a jegyzői hatáskör átruházása. A bíróság kedden másodszor kényszerült az ítélethirdetés elhalasztására. A Horányért Egyesület ugyanis az utolsó pillanatban beavatkozott az önkormányzat oldalán, noha egyik tagjának hasonló kísérletét már elutasította a táblabíróság.

Szigetmonostor pozícióit a várható ítéletnél is jobban rontja, hogy nem sikerült szövetségest találnia. A kishíd ugyanis jelenleg megtervezhetetlen: a szigetre vagy a védett ivóvízbázis fölött kellene vezetni, ami tilos, ahol pedig mehetne, ott Szentendre, illetve Leányfalu nem engedi. Szentendre jobboldali többségű képviselő-testülete - leszavazva a márciusban leköszönt szocialista Miakich Gábor helyére választott fideszes Dietz Ferenc polgármester előterjesztését - két héttel ezelőtt egyetlen hídváltozatot sem volt hajlandó elfogadni, még azt sem, ami amúgy saját rendezési tervében szerepel. "A városnak nem érdeke a kishíd" - jelentette ki a HVG-nek nem nyilatkozó Dietz helyett Wachsler Tamás, a város fejlesztési és beruházási tanácsnoka, aki attól tart, Szigetmonostorról is Szentendrére járnának át a lakosok például az orvosi rendelőbe, az iskolába és más túlterhelt közintézményekbe. "Szigetmonostor rendezési tervén hatalmas rózsaszín foltok jelzik a beépítésre szánt részeket, a falu mai beépített területének kétszeresét. Ha a kishíd megépülne, robbanásszerűen beindulna ott is a fejlesztés" - érvel Wachsler. Márpedig Szentendre éppúgy megtagadhatja a területfelhasználási engedély kiadását, mint Szigetmonostor, ráadásul a kishíd nem is szerepel az országos területrendezési tervről szóló törvényben. Ha kell, tüntetéssel kíván nyomást gyakorolni Szentendrére a Horányért Egyesület - határozta el a civil szervezet múlt szombati rendezvényén. A KRESZ szabályainak szigorú betartásával vonulnának traktorokkal és személyautókkal Szentendrére és vissza, ezzel kívánják jelezni: a híd a 11-es utat is tehermentesítené a sziget forgalmától.

A zöld szervezetek viszont épp ettől tartanak. A szigeti településeket összekötő gerincút a zsúfolt dunakanyari út elkerülőjévé válna Szentendre és Tahitótfalu között, ráadásul a könnyű megközelítés vonzó lakhellyé tenné a szigetet, amely - lévén a főváros vízbázisa - szerintük inkább védendő volna a túlzott beépítéstől. Jellemző, hogy az utóbbi másfél évtizedben egyes szigeti települések lakossága 50-100 százalékkal nőtt, az ingázók aránya a munkavállalók 58-69 százalékára tehető - mindkét mutató meghaladja a kistérségi átlagot. A mobilitás tehát a második híd nélkül is nagy: két év alatt a tahitótfalui híd és Szentendre között 40 százalékkal bővült a forgalom a 11-es úton. Ennek a Deloitte Zrt. tanulmánya szerint az az oka, hogy a szigetre az átlagosnál tehetősebbek költöznek ki. Ezt a folyamatot például Szigetmonostoron azzal is erősítené az önkormányzat, hogy egyes övezetekben az építési engedélyt az eddiginél nagyobb telekmérethez köti.

A szigetmonostori képviselő-testület két éve abba is belement volna, hogy ha mégsem épülne meg az M0-sal egy időben a kishíd, akkor a község mindhárom kompjáratán finanszírozzon ingyenes használatot és 24 órás szolgálatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Ezt persze nem ígérte meg a szaktárca, amely legfeljebb pályázati támogatást adna az éjszakai és a ködben való közlekedésre alkalmas kompok beszerzéséhez, de azok fenntartása már az önkormányzatot terhelné. Az ódzkodás annak fényében érthető, hogy a község kompüzemeltetési gyakorlata elég sajátos. Pályázat nélkül kötött szerződést a dunakeszi és a gödi járatok üzemeltetőjével, amelyek tarifái és menetrendjük gyakorlatilag kizárólag a vállalkozó döntésén múlnak. Így ott mintegy háromszor annyit kérnek a személy- és teherautók átszállításáért, mint a másik oldalon, a Szentendre felé közlekedő határcsárdai kompon, ekkora különbséget pedig a két Duna-ág kétségtelenül nagy szélességkülönbsége nem magyaráz. Így meglehetősen nehéz lenne megítélnie a GKM-nek, milyen mértékű árkiegészítés indokolt.

Ügyesebben aknázta ki pozícióit Budakalász, amelynek önkormányzata arra hivatkozott, hogy az M0-s egyelőre a 11-es útnál ér véget, s innen a 10-es útig a településen át közlekednének az autósok. Az önkormányzat által kívánt budakalászi elkerülő utat meg is ígérte a GKM, sőt tavaly októberben szerződésben vállalta: ha az út nem készülne el a sztrádahíddal egyszerre, évente 200 millió forintot utal át a településnek közlekedésfejlesztési célra. A 3-4 milliárd forintos elkerülő út engedélyeztetése azonban nem ígérkezik könnyűnek. Egyrészt akadályokat gördíthet elé Üröm, amely már ma is határérték fölötti zajterhelésre panaszkodik, másrészt egy másik elkerülő is csatlakozna hozzá, amelynek megépítését - noha nyomvonala az országos területrendezési tervben is szerepel - nem szívesen finanszírozná a tárca, mondván, ez a tehermentesítés az M0-s kiépülésével feleslegessé válik.

"Rajtunk keresztül, a Pilisen át érhető el a legrövidebb úton az esztergom-párkányi híd, elkerülhető a mindig zsúfolt 10-es út, holott az átmenő forgalom már ma is elviselhetetlen, az általunk rendelt számlálás szerint napi 10-12 ezer jármű, feleannyi, mint egy sztrádáé" - érvelt a budakalászi elkerülőhöz csatlakozó út mellett Golub Athanász. Pomáz polgármestere attól is tart, hogy még sokáig a 11-es út lesz az M0-s budai végpontja, s addig a tehermentesítő út afféle sztrádapótlékként szolgálna. A település ezért tavaly már megtagadta tulajdonosi hozzájárulását a budakalászi elkerülő úthoz, márpedig az nagyrészt pomázi külterületen haladna, mivel a túlépített budakalászi határban már nincs rá hely.

Budakalász tehát eleshet a százmillióktól, mert a GKM-mel kötött megállapodása szerint szomszédjai megnyerése az ő dolga. A települést vigasztalhatja, hogy - az M0-s építési engedélye elleni keresetének visszavonása fejében - egy eddig nem publikált megállapodás szerint a főváros hozzájárul útjainak felújításához. Ugyanennek az elkerülő útnak egyébként az országos területrendezési terv szerint van egy harmadik ága is Szentendre tehermentesítésére, ezt azonban a város eddig nem erőltette, egyelőre nem kívánja ugyanis a pismányi településrész amúgy is viharos tempójú beépítését a közlekedés aránytalan javításával még tovább gyorsítani.

Évtizedekig is eltarthat az M0-s továbbépítése a budai oldalon. A pomázi és budakalászi aggodalmak megalapozottságát jelzi ugyanis, hogy Tarlós István, Óbuda polgármestere - immár a Fidesz főpolgármester-jelöltje (lásd interjúnkat a 44. oldalon) a múlt hónapban az SOS Békásmegyerért Egyesület több száz fős fórumán megerősítette: változatlanul érvényes az a képviselő-testületi döntés, amely az egyesület óhajára a sztráda nyomvonalának a főváros közigazgatási határán kívülre helyezését kéri. Oda, ahol a fentiek szerint már egy-egy elkerülő utat is nehéz engedélyeztetni. Richwalsky Tibor, az egyesület elnöke szerint módosítani kell az országos területrendezési tervről szóló törvényt, "amely 40 ezer ember egészséghez fűződő, alkotmányos jogait sértő sávban jelöli ki az M0-s lehetséges nyomvonalát". A rendezvényen még szórólapokat is osztogattak az ingatlanok majdani leértékelődése miatt indítandó kártérítési perekhez, jóllehet egy el nem készült útnak aligha lehet ilyen hatása. A demagógiától sem mentes óbudai tiltakozásnak annyi racionális magva kétségkívül van, hogy a sztrádahíd elkészülte után a járműforgalom további növekedése prognosztizálható, jórészt azért, mert a kelet-nyugati országos tranzitforgalom egy része nem az M0-s gyűrű közel 30 kilométerrel hosszabb pesti ívén, hanem Budán átvágva halad majd, döntően az M1-es és M3-as sztráda között. Ennek tilalmi táblákkal aligha lehet elejét venni - mint arról a budai alsó rakparton az onnan magassági korlátozással kitiltott kamionok által nap mint nap megrongált Margit híd nyílása tanúskodik.

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Számlája van az Államkincstárnál? Ha nem végzi el az adategyeztetést, azt is zárolhatják

Számlája van az Államkincstárnál? Ha nem végzi el az adategyeztetést, azt is zárolhatják

Paul Lendvai szerint a Strache-ügy egy gyógyító válság

Paul Lendvai szerint a Strache-ügy egy gyógyító válság

Miközben szavazgatunk, több tízmillió értékű marihuánát foglaltak le a rendőrök

Miközben szavazgatunk, több tízmillió értékű marihuánát foglaltak le a rendőrök

Elfogadták az új EU-s drónszabályokat, 2020-tól mindenkire vonatkoznak

Elfogadták az új EU-s drónszabályokat, 2020-tól mindenkire vonatkoznak

Charlotte hercegnő szeptemberben iskolába megy, és már azt is lehet tudni, hogy melyikbe

Charlotte hercegnő szeptemberben iskolába megy, és már azt is lehet tudni, hogy melyikbe

Ennél kedvesebben nem lehetett volna újragondolni az Aladdint

Ennél kedvesebben nem lehetett volna újragondolni az Aladdint