Vízügyi szakemberek szerint elkerülhető lett volna a miskolci ivóvíz szennyeződése, ha két évvel ezelőtt nem lassul le a környezetvédelmi tárca vízbázisvédelmi programja.

HVG
Dögkútként használt barlang Répáshután, temető és kerti szikkasztók Bükkszentlászlón és Bükkszentkereszten - csak idő kérdése volt, hogy valahonnan szennyező anyag jusson a miskolctapolcai karsztvízbe. A hidrogeológusok ugyanis már 1987-ben kimutatták, hogy ha jelzőanyaggal megfestik a vízgyűjtő területen átfutó Tatár-patakot vagy a barlangot, akkor a színezék előbb-utóbb megjelenik a tapolcai forrásokban. Ennek ellenére pénzhiányra hivatkozva máig nem tettek semmit a vízbázis védelmében, így a június eleji heves esőzésektől megemelkedett karsztvíz "gátlástalanul" magával vitt mindent, amit csak talált. A szennyezett ivóvíz miatt a calici vírustól június 8-a óta lapzártáig 3614-en betegedtek meg Miskolcon és néhány környező településen.

A költségvetési megszorítás következményeit legutóbb két évvel ezelőtt szenvedte meg a bükki karsztvíz: az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság már éppen jóváhagyta a vízvédelmi beruházási alapokmányt, amikor megérkezett a minisztériumi ukáz, hogy le kell állítani a munkálatokat. Holott két évvel korábban, 2002-ben a kormány papíron még gyorsította a kilencvenes években indult ivóvízbázis-védelmi programot, hogy az Európai Unió által elvárt határidőig, vagyis 2009-ig felmérjék az 580 sérülékeny, köztük a karsztvízre telepített 150 vízbázis állapotát, és intézkedjenek a megóvásukról. A kormányhatározat szerint 2003 óta évi 2,74 milliárd forintot kellett volna erre a célra fordítani, ám ennyi egyetlen évben sem jutott rá (lásd táblázatunkat), sőt 2004-ben Miskolchoz hasonlóan másutt is leállították a beruházásokat. Így 2004-ig mindössze 318 vízbázison indult meg az úgynevezett diagnosztika, amelynek során feltérképezték a vízbázisok hidrogeológiai tulajdonságait, valamint légi fotók és műholdas felvételek segítségével feltárták a veszélyeztető tevékenységeket. Ezek közül 243 esetében megkezdték a kijelölt területek védelem alá helyezését is, ami részint az illegális szennyezések felszámolását, részint pedig a vízminőség szempontjából nemkívánatos tevékenységek korlátozását, illetve az érintett területek kisajátítását jelenti.

Ha 2004-ben nem állították volna le a vízbázisvédelmi programot, megelőzhették volna a miskolci szennyezést - véli a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, Ányos József. A HVG által megkérdezett hidrogeológusok egybehangzó véleménye, hogy a június eleji nagy esőzések annyira megemelték a karsztvíz szintjét, hogy az kimosta a közeli Bükkszentlászló szennyvíztározóit. Vagyis az egyébként csatornázott településen már rég meg kellett volna szüntetni azoknak a portáknak a derítőit, amelyek még nem csatlakoztak a hálózatra. Ányos ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az üzemeltetőnek tisztában kell lennie a vízbázist veszélyeztető objektumokkal, és erejéhez mérten a Mivíz Miskolci Vízművek Kft. is többet tehetett volna a biztonságért. "Szolid nyereségből csak ennyire telik" - reagált a HVG-nek a cég igazgatója, Vojtilla László, aki az elpuskázott pályázati lehetőségeket is felvillantotta, mondván, "a város bízott az állam ígéretében".

A vizsgálati eredményeknek (lásd Ha nem tiszta, vedd vissza című írásunkat) nem akar elébe menni a Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter által a szennyezés után egy héttel, június 15-én elrendelt vizsgálat irányítója, Varga Miklós helyettes államtitkár, azt azonban állítja, nincs késésben a vízbázisvédelmi program. "Az pedig már más kérdés - utal a Miskolcon történtekre -, ki mit ért védelem alá helyezésen." Szerinte az első, diagnosztikai rész a legtöbb vízbázis esetében befejeződött, de a védelem alá helyezés, vagyis a területmegváltás és a területhasználat korlátozása már a szolgáltatók tulajdonosainak, vagyis a helyi önkormányzatoknak a feladata. Azt azonban már nem tette hozzá a helyettes államtitkár, hogy öt regionális vízmű az állam tulajdonában van, márpedig a költséges kisajátítások náluk is akadoznak. Leányfalun például az egyik kút védőterülete értékes Duna-parti ingatlanokat érint, amelyeknek a megváltásáról már odáig fajult a vita, hogy a Dunamenti Regionális Vízmű Rt. perre ment, és immár bírósági végzése van arról, hogy a mintegy 200 millió forintos kártalanítást nem neki, hanem az államnak kell állnia.

Bár azt Varga is elismeri, hogy a karsztforrások adják a legjobb minőségű ivóvizet, ám a mészkőhegységek természetes szűrőrétegei ellenére a karsztvíz sérülékenyebb, mint a folyók mentén az úgynevezett parti szűrésű, vagy a 400-500 méter mély kutakon keresztül a rétegvizekből nyert víz. Ezért állítása szerint a minisztérium már korábban azt javasolta a szolgáltatóknak, köztük a miskolciaknak, hogy térjenek át a karsztvízről más vízforrásra. A Mivíz igazgatója ugyanakkor soha nem találkozott a minisztériumi ajánlással. "Látnom kellett volna, ha kapunk ilyet" - mondja, de így utólag érdekesnek tartja a tartalmát, annál is inkább, mert az esetükben tartalékvíz-szállítóként szóba jöhető Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) vizének egy része ugyancsak karsztforrásokból származik.

"Hazabeszél a szaktárca" - erősítette meg a kolléga véleményét a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, hiszen az alternatív vízforrást történetesen éppen az állami tulajdonú és kihasználatlan kapacitásokkal rendelkező ÉRV szolgáltathatná, amelynél több százmillió forintból éppen a közelmúltban alakították ki a legmodernebb víztisztító technológiát. Más kérdés, hogy a szennyezéskor az ÉRV-hez tartozó vízművek közül azon nyomban egyik sem tudott a miskolciak segítségére sietni: a sajóládit gazdaságossági okok miatt öt évvel ezelőtt leállították, a keleti csúcsvízműnél műszaki problémák voltak, a sajóecseginél pedig éppúgy rossz volt a víz, mint Miskolcon.

Hidrológusok szerint azonban a valóban környezetvédő álláspont az lenne, ha a hangsúlyt a természeti kincs védelmére és ezzel a megelőzésre helyeznék, ahelyett hogy a sok pénzt a rossz minőségű vizek technológiai szűrésére költenék, ami leginkább a gyártóknak éri meg. Az ország vízfogyasztásának egyharmadát adó karsztvizeket ugyanis nem kell tisztítani, és az így nyert nedű akár 50 százalékkal is olcsóbb lehet, mint az egyéb vízbázisokra épült szolgáltatásoké. Igaz, a megelőzés sem olcsó, hiszen a vízbázisok védelmére 2009-ig további 10 milliárd forintot kellene költeni.

A vízügyi helyettes államtitkár mindenesetre határozottan állítja, a minisztérium nem gazdasági lobbik, hanem a lakosság biztonságos ellátása miatt mondja azt, hogy a szűrés a legmegbízhatóbb védelem. Ezért a tárcánál már folyik a vízgazdálkodásról szóló törvény felülvizsgálata, amelyben a tervek szerint az is szerepel, hogy a karsztvizek esetében nagyobb arányban emelnék a vízkészlet-használati járulékot. Vagyis a szolgáltatókat pénzügyi eszközökkel ösztökélnék arra, hogy áttelepüljenek az ásványi sókban kevésbé gazdag és kevésbé kellemes ízű, ámde technológiai tisztítást igénylő vízbázisokra.

PUSZTAI LÁSZLÓ, SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Ha nem tiszta, vedd vissza

Tényfeltáró bizottság segítségével szeretné "tisztára mosni" a jelentős költséggel éppen új imázsát építgető város...

Észak-koreai nők tízezrei tengődnek filléres szexrabszolgaként Kínában

Észak-koreai nők tízezrei tengődnek filléres szexrabszolgaként Kínában

Videó: Ilyen a Ferrarizás csúcsa, a Corse Clienti

Videó: Ilyen a Ferrarizás csúcsa, a Corse Clienti

Brutális erőt pakolt az Apple az új MacBook Prókba

Brutális erőt pakolt az Apple az új MacBook Prókba

Két, az Iszlám Államot támogató nő ellen emeltek vádat Németországban

Két, az Iszlám Államot támogató nő ellen emeltek vádat Németországban

Közel háromszáz Alitalia-járatot töröltek sztrájk miatt

Közel háromszáz Alitalia-járatot töröltek sztrájk miatt

Aretha Franklin három végrendeletet is hátrahagyott, az egyiket a nappaliban, a párnák alatt

Aretha Franklin három végrendeletet is hátrahagyott, az egyiket a nappaliban, a párnák alatt