A tavalyi kétszámjegyű növekedést követően az idei év első hét hónapjában visszaesett az építőipar termelése, aminek következtében az ágazat vállalkozásait alaposan megrostálhatja a piac.

HVG
Az állam adta, az állam vette vissza - nagyjából így summázható az építőipari konjunktúra, amelyet az elmúlt években a lakáshitelezés, a bőkezű kormányzati segítséggel történt útfelújítási, valamint az erőltetett autópálya-építési program fűtött föl, 2006-ra pedig az otthonteremtési támogatások megnyirbálása és a sztrádaprogram lassítása küldött mínuszba. Az ágazat termelése a januártól júliusig terjedő időszakban 1,3 százalékkal alatta maradt az egy évvel korábbinak, és a második negyedév mindhárom hónapjában számottevő csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva (lásd grafikonunkat a 109. oldalon). Júliusban valamelyest szépített ugyan, és 1,2 százalékos pluszban volt, ám kétségtelen, hogy a tavalyi, két számjegyű növekedésnek vége szakadt.

Az építőipar csaknem mindegyik alágazata lejtmenetben van. Erre utal az is, hogy a nemzetgazdasági beruházások április-júniusi 3,6 százalékos átlagos csökkenésén belül az építési invesztíciók 6,8 százalékkal, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág - amely a lakásberuházásokat is tartalmazza - pedig 9,4 százalékkal esett vissza. "Borítékolható, hogy jövőre is folytatódik az ágazat vesszőfutása" - prognosztizálta a HVG-nek Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, ami annak fényében nem túl biztató, hogy az elmúlt 2-3 évben a duplájára nőtt a csődök száma. Ebből adódóan az építőiparban a piaci tisztulással járó sokk úgyszólván kódolva van, az ágazatban ugyanis csaknem 98 ezer bejegyzett vállalkozást tartanak nyilván, amelyek közül 83 ezer működőnek tartja magát, holott például Ausztriában csupán 8 ezer regisztrált építőipari vállalkozás működik.

A magyar piac messze nem tud eltartani ennyi céget, amelyek túlnyomó többsége - hozzávetőleg 90 százaléka - 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, súlyos tőkehiányban szenvedő kis- vagy mikrovállalkozás (nem kevés közülük kényszervállalkozás). Ezek amúgy is folyamatos élethalálharcot vívnak, likviditási helyzetükről pedig sokat elárul az a mutató, mely szerint a csődeljárás alá vont vállalkozások 0-5 százalékban tudják kifizetni a velük szemben követelésekkel fellépő hitelezőket - az Európai Unióban ez az arány 60-70 százalék.

HVG
Az alultőkésítettség következménye az ágazaton belül kialakult lánc- vagy körbetartozás is. Ennek mértékére csak nagyon óvatos, közelítő becslések vannak, ezek szerint nagyjából 50-100 milliárd forint hiányzik az építőiparból. A körbetartozás enyhítésére irányuló kormányzati kísérletek közül a leglátványosabbnak a gazdasági tárcához köthető akció bizonyult, amelynek keretében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 3,2 milliárd forinttal stafírozta ki az e nélkül is csaknem 1 milliárd forintos jegyzett tőkével működő Európai Építő Zrt.-t (HVG, 2006. február 25.). Az összeget a szakminiszter szerint a körbetartozások enyhítésére is szánták, ám végül az apanázst a cég az MFB céljainak megfelelően fejlesztésre fordítja.

A lánctartozások másik oka - a tőkehiányon kívül - az, hogy a kivitelezők általában rendkívül alacsony vállalási árakon kezdik el az egyes projekteket, és a sor végén álló alvállalkozókat már képtelenek kifizetni. Ezt a jelenséget egyébként nemritkán az állami és az önkormányzati szféra gerjeszti azáltal, hogy - a kiadások minimalizálására törekedve - irreálisan alacsony áron is befogad kivitelezői ajánlatokat. E veszély elhárítására az ÉVOSZ azt javasolja, hogy az egyes megbízások esetében a becsült ár helyett úgynevezett "mérnökárat", azaz a tervezői költségvetésen alapuló, így beárazott értéket jelöljenek meg. A javaslat mellett a szervezet azzal érvel, hogy a valószerűtlenül alacsony árakat a közbeszerzések is díjazzák, jó példa erre, hogy simán befogadnak 400-500 forintos rezsióradíjat tartalmazó pályázatokat, holott a valóságban ennek hozzávetőleg a kétszerese a tarifa.

Az irodapiaci fejlesztési láz is csillapodik. 2006-ban összesen nagyjából 220 ezer négyzetméterrel nő a kínálat a DTZ Hungary nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég becslése szerint, a következő két évben azonban csupán 90 ezer négyzetméterrel. Már most pangás mutatkozik a lakásépítési piacon, az első fél évben az új, befejezett lakásra kiadott használatbavételi engedélyek száma 13,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kiadott új építési engedélyek száma ennél is nagyobb mértékben, 20,4 százalékkal esett vissza. A második negyedévben kevesebb lakást adtak át, mint az év első három hónapjában, amire évek óta nem volt példa. A jelenség mögött alapvetően a vállalkozói lakásépítések lassulása áll: míg tavaly az összes lakás 84 százalékát húzták fel profi kivitelezők, addig ez az arány most 75 százalékra mérséklődött. Sokat elárul a piaci helyzetről, hogy ma már egy 480 lakásos új csepeli projekt is hírértékűnek bizonyult a most jellemző, 120-200 lakásos fejlesztések közepette, míg korábban, a 2000-2003-as boom idején csak ezres nagyságrenddel vétethette észre magát a beruházó - érzékeltette a változást Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.

A lakások értékesítése során a kivitelezők különböző kedvezmények kínálgatásával igyekeznek a vevők figyelmét magukra irányítani: például berendezett konyhát vagy garázst kínálnak grátisz, vagy éppen bele való autót. Átalakult a fizetés módja is, az ingatlanfejlesztők egyre kisebb részt, olykor már csak 10-20 százalékot kérnek a szerződés megkötésekor, a többit a megrendelő a lakás átadásakor egyenlítheti ki. Ezt a változást alaposan megsínylik a likviditási nehézségekkel küzdő, az építési időszak egészét finanszírozni képtelen, vagy csak nagy nehézségek árán képes kis vállalkozások, amelyek újabb projektbe csak akkor tudnak belekezdeni, ha a korábbinak csaknem valamennyi lakását értékesítették.

A közeli jövőben az építőipari megrendelések 40-50 százalékát is kitevő állami és önkormányzati megrendelések komoly visszaesésére lehet számítani, ami a leglátványosabban az autópálya- és útépítések esetében manifesztálódik. A még futó projektek befejeztével új beruházásként csak a dunaújvárosi híd, illetve az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszának építése kezdődik el. Olykor a még futó autópálya-építések is tartalmaznak kényelmetlen meglepetéseket a piacon: az M6-os eddigi építéséhez ugyanis a fővállalkozó M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.-t alkotó német és osztrák társaságok - a Bilfinger Berger BOT GmbH, a Porr Infrastruktur GmbH és a Swietelsky Internationale Baugesellschaft GmbH - német alvállalkozókat, sőt német munkásokat is hoztak magukkal.

Csekély vigasz az ágazat szereplőinek, hogy a piac tisztulási folyamata - bár nem véráldozat nélkül - minden bizonnyal azt eredményezi, hogy arányos, a keresletnek nagyjából megfelelő, kiegyensúlyozott növekedésre képes, egészséges építőipari szerkezet alakul ki. Ugyanakkor újabb perspektívával kecsegtetheti a mostani visszaesést átvészelőket, hogy a 2007--2013 közötti nemzeti fejlesztési terv keretében - amelynek forrásait döntő részben az Európai Unió nyújtja - túlnyomó részben infrastrukturális, illetve környezetvédelmi beruházásokat finanszíroznak, így a mélyépítési alágazatnak az autópálya-fejlesztések csökkenése ellenére sem kell különösképpen aggódnia. A lakossági energia megdrágulása következtében pedig az építőipari felújítások, korszerűsítések szezonja következhet be. "Az emelkedő energiaárak egyértelműen az új fejlesztésű, magas hőszigetelő képességgel bíró anyagok felé hajtják a keresletet" - bizakodik az építőanyag-kereskedelem egyik piacvezetője, a Wienerberger Rt. kereskedelmi igazgatója, Bodnár György, aki meglehetősen hektikus idei értékesítésről számolt be: az év egészében visszaesést regisztráltak, júniustól azonban már átmeneti anyaghiány mutatkozott.

További kiút lehet a regionális terjeszkedés; Gáspár Anna, a Build & Econ Építésgazdasági, Építészeti és Művészeti Tanácsadó Iroda ügyvezetője szerint pillanatokon belül új lehetőségeket kínál a román, a bolgár, a szerbiai, az ukrán, sőt az oroszországi építési piac is. Már évek óta jelen van a környező országokban a KÉSZ Kft., amelynek igazgatója, Árvai István szerint a külföldi térnyerés magasabb jövedelmezőséget és nagyobb fejlődési ütemet tesz lehetővé, mivel a magyarországinál nagyobb, fellendülőben lévő piacokról van szó. Szakértők szerint a lakáspiaci fejlemények Magyarországon sem végtelenül borúsak. E vélekedésüket arra alapozzák, hogy a pénzügyi befektetéseket sújtó többletterhek - a tőzsdei árfolyamnyereségre kivetett, valamint a kamatadó - nyomán a befektetők figyelme ismét az ingatlanpiac felé fordul, abbéli meggyőződésükben, hogy az ingatlan mindig is biztos invesztíció volt, s az is marad.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Feketén-fehéren

Az építőipar foglalkoztatja hagyományosan a legtöbb munkaerőt feketén, s különösen rossz a híre a külföldiek illegális...

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

A politikusok fizetését már felzárkóztatta Európához az Orbán-kormány

A politikusok fizetését már felzárkóztatta Európához az Orbán-kormány

Harminc embert fogott el a rendőrség a Sziget Fesztiválon

Harminc embert fogott el a rendőrség a Sziget Fesztiválon

Jön egy új reklámfajta a Facebookra, de ezt alighanem imádni fogja

Jön egy új reklámfajta a Facebookra, de ezt alighanem imádni fogja

A legősibb szárazföldi közlekedési forma lesz az idei mobilitási hét középpontjában

A legősibb szárazföldi közlekedési forma lesz az idei mobilitási hét középpontjában