Felszívódás

Utolsó frissítés:

HVGA Magyarország számára 2004-2006 között rendelkezésre álló, 2 milliárd 946 millió euró uniós felzárkóztatási...

HVG
A Magyarország számára 2004-2006 között rendelkezésre álló, 2 milliárd 946 millió euró uniós felzárkóztatási támogatási keret mintegy harmadát, pontosan 32,6 százalékát fizették ki idén szeptemberig. Ezzel a saját kerete 34,1 százalékát felhasználó Szlovénia után Magyarország a második helyezett az újonnan csatlakozott tíz EU-tagállam között, míg a dobogó harmadik fokán 29,4 százalékos abszorpciós mutatójával Észtország áll - derül ki a Brüsszelben múlt héten nyilvánosságra hozott statisztikából. Dalia Grybauskaite, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tízek a nekik elkülönített, összesen 21,45 milliárdból eddig együttesen csak 26,2 százalékot, vagyis 5,6 milliárd eurót fizettek ki ténylegesen.

A biztos szerint ennek immár valahol a 40 százalék körül kellene járnia ahhoz, hogy 2008 végéig - amíg a szabály szerint el lehet költeni a 2004-2006 közötti időszakra betervezett summát - minden euró gazdára találjon, és az új tagállamok ne veszítsenek el pénzt véglegesen. Különösen súlyos a lengyel és a cseh elmaradás: több mint 11 milliárd eurót tartalmazó "borítékjából" Varsó még csak 24,5 százaléknyit vett ki, míg Prága a maga 2,2 milliárdjából mindössze 23,5 százalékot, sőt e két ország tavaly kevesebb EU-támogatást szívott fel, mint az előző, csonka tagsági évben. Magyarország esetében a kifizetés folyamatosan gyorsuló: míg 2004-ben 203 millió euró fejlesztési támogatást hívott le Budapest, tavaly 338 milliót, az idén pedig szeptemberig 405 milliót.

HVG
Az EU múlt héten publikált részletes tavalyi zárszámadásából kiolvasható az is, hogy Magyarország a 2004-es év 193 millió eurós többlete után 590 millió euró plusszal zárta a csatlakozás utáni első teljes év uniós be- és kifizetéseinek mérlegét. Tavaly az ide érkező összes uniós pénzből, konkrétan 1 357 millió euróból 25 százalék érkezett felzárkóztatási támogatás címen az EU strukturális alapjaiból és a kohéziós alapból, 28 százaléknyi agrártámogatásként futott be, 16 százalék a csatlakozás előtti támogatási programok áthúzódó hatása volt, a maradék egyebek között kutatás-fejlesztési projektekre, a transzeurópai hálózatok magyarországi szubvencionálására és kulturális, oktatási, környezetvédelmi célokra jött közvetlenül Brüsszeltől. Mindezekkel szemben Magyarország tavaly 109 millió eurónyi áfát és 103 millió euró vámot fizetett be a közös brüsszeli kasszába, amit a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában további 541 millió euróval kellett megfejelni, ezenfelül 71 millióval pedig Magyarország a Nagy-Britanniának járó közösségi visszatérítésből vette ki a részét.

Jórészt a brit visszatérítésnek tulajdonítható, hogy London - tavaly is - igen jól jött ki az uniós osztozkodásból, legalábbis az EU többi gazdag tagállamához képest. A britek uniós nemzeti egyenlege az ország GNI-jéhez képest csupán 0,08 százalékos befizetési többlettel zárt, szemben Franciaország 0,17 százalékos, Németország 0,27 százalékos mínuszával, nem beszélve a dolgot legjobban megszívó svédekről és hollandokról: az előbbiek uniós hiánya tavaly a GNI 0,3 százalékára, az utóbbiaké 0,52 százalékra rúgott. Az EU tavalyi 11 nettó befizető országával szemben állt a 14 nettó kedvezményezett, amelyek csúcstartója a GNI 2,35 százalékával Lettország, a második helyen, 2,19 százalékkal azonban egy régi tagállam, Spanyolország állt. A különböző abszolút és relatív mércék szerint Magyarország helyezése eltérő volt a tavalyi uniós zárszámadásban: az ideáramlott eurómennyiség összegét tekintve a 15. volt, a beérkezett támogatásnak a nemzeti GNI-hez viszonyított aránya szerint a 12., míg a GNI-hez viszonyított 0,72 százalékos egyenlegtöbblete alapján a tizedik.

Hozzászólások