Iskolabezárásokra és -összevonásokra ösztönzi a közoktatási intézményeket a 2007. évi költségvetési törvénytervezet, amely a fejkvóta alapú támogatást csoportfinanszírozásra cseréli.

Közös tanórákon tornáznak és kézműveskednek a magyaralmási általános iskola elsős és harmadikos kisdiákjai immár két éve. A szülők - bár eleinte aggódtak - ma már kifejezetten örülnek az összevonásnak, mivel tapasztalataik szerint a nagyobb gyerekek példáját látva a kicsik is jobban igyekeznek a foglalkozásokon. Azt viszont valószínűleg mindannyian sokkal nehezebben emésztenék meg, ha nemcsak a készségtantárgyakat tanulnák egyesített osztályokban a Fejér megyei település nebulói, de az utolsó két évet valamelyik szomszédos község iskolájában kellene eltölteniük. Márpedig nem kizárt, hogy a magyaralmási diákok hamarosan ingázásra kényszerülnek, ha a felsőbb osztályok a saját iskolájukban megszűnnek. Az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott 2007. évi költségvetési törvénytervezet ugyanis a nagyobb létszámú osztályok működtetését ösztönzi, és plusztámogatást juttat a közös oktatási intézményeket fenntartó kistérségeknek.

Miközben a felsőoktatásra szánt központi keret 18 milliárd forinttal nő 2007-ben, az önkormányzatok részére nyújtott normatív közoktatási támogatások összege 2,4 százalékkal - 480,7 milliárd forintról 469,4 milliárd forintra - csökkenhet a 2007. évi költségvetési javaslat szerint. Ráadásul nem is az idén csonkítják meg először az óvodák, általános és középiskolák központi támogatását: az intézményeknek 2006-ban az előző évhez képest összességében mintegy 26 milliárd forinttal jutott kevesebb. Az oktatási tárca a mostani megvonást egyszerűen a gyerekszám csökkenésével indokolja. Tény, hogy óvodába az idei 307 800 után várhatóan 306 ezer gyermeket íratnak be a szülők 2007-ben, míg általános iskolában 794 300 helyett 731 100 diák tanul majd. Valamelyest gyengíti azonban a szaktárca érvelését, hogy a középiskolákban a jelenlegi 360 ezres tanulólétszám nem változik. Az önkormányzati finanszírozási reformot koordináló államreform-bizottságnál mindenesetre azt mondták a HVG-nek, hogy a 11 milliárd forintos csökkenés legnagyobb részben a pedagógusok kötelező óraszámának emeléséből fakad, kisebbrészt a finanszírozási konstrukció átalakításából, a létszámcsökkenés hatása elenyésző. A közoktatás-politikai tanács múlt heti ülésén pedig azzal a magyarázattal állt elő Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára, hogy "a következő évben nincs lehetőség többletigények befogadására, a megtakarítások e területen is szükségesek".

Ennél is alaposabban felforgathatja a közoktatás mai rendszerét, ha a kormányzat a jövő tanévtől áttér az eddigi fejkvótáról - azaz tanulónkénti normatíváról - a csoportfinanszírozásra. Ez ugyanis annyit tesz, hogy az önkormányzatok egységes, úgynevezett teljesítménymutató alapján kapják majd az intézmények működtetésére fordítható támogatást. Az új konstrukció - amely a költségvetési év helyett a tanévhez illeszti a támogatást - az adott évfolyam tanítási időkerete, az ajánlott átlagos csoportlétszám, valamint a kötelező pedagógus-óraszám függvényeként adja meg az állami támogatás fajlagos összegét. Azért, hogy az átalakulás zökkenőmentes legyen, a számítást vegytisztán csak az 1., az 5. és a 9., úgynevezett váltóévfolyamokon vezetik be, a többi osztályban a jelenlegi csoportlétszám alapján alakítják ki a normatívát, így az új konstrukció fokozatosan, 2011-re veszi át a régi helyét.

"Az elmúlt 16 év alatt a közoktatás finanszírozása bonyolulttá vált, jelenleg több mint negyven különböző jogcímen lehet támogatást igényelni" - indokolta a váltást Kotán Attila, az államreform-bizottság oktatási munkacsoportjának vezetője, aki szerint a váltástól teljesen független, véletlen egybeesés, hogy jövőre kevesebb vagy több pénz jut a közoktatásra. "Az új rendszer előnye, hogy többé nem egyetlen paramétertől, a gyereklétszámtól teszi függővé a finanszírozást" - hangsúlyozta Kotán, hozzátéve, hogy így világossá válik, a kormányzat mennyivel járul hozzá a közoktatási feladatok ellátásához, és egyértelművé, hogy a fenntartó hol és mennyit szán arra saját forrásból.

Éppen attól tartanak azonban egyes szakértők, hogy az új rendszer a legszegényebb településeket kényszeríti sorozatos osztályösszevonásokra. A gazdagabb önkormányzatok ugyanis viszonylag könnyen ki tudják egészíteni a csökkenő központi forrást. A jelenlegi rendszerben a helyhatóságok anyagi helyzetüktől függően átlagosan 30 százalékot tesznek hozzá saját bevételeikből az állami támogatáshoz - a fővárosban és a módosabb településeken nem ritka a 70 százalékos pótlólagos forrás sem -, ám egyes falvak szinte teljes mértékben a központi normatívákból próbálják fenntartani óvodáikat és iskoláikat. "A forráscsökkentés erősen motiválhatja az önkormányzatokat, hogy indokolatlanul megnöveljék a csoportlétszámokat, ami súlyosan rontani fogja az oktatás színvonalát, például a nyelvi oktatás esetében" - tiltakozott a változtatás ellen Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Minél nagyobb ugyanis a csoportlétszám, annál több forrás jár a központi költségvetésből, míg az alacsony létszámú osztályoknak viszonylagosan kevesebb jut, egyes esetekben több mint 20 százalékkal. Egyébiránt már a közoktatási törvény nyári módosításával is összevonásokra ösztönözték az önkormányzatokat, a jogszabály szerint ugyanis akár 20 százalékkal is túl lehetett lépni a maximális létszámot, ha egy évfolyamon legalább két osztály működik. "Így még jelentősebb ösztönzést kapnak a helyhatóságok arra, hogy például három osztályból kettőt csináljanak" - vélte Kerpen.

Már csak amiatt is osztályok szűnhetnek meg - egyes számítások szerint akár 4-5 ezer is -, mert a 60 ezer forintos kistérségi kiegészítő normatíva a jövő évtől kizárólag abban az esetben jár az iskoláknak, ha a 7. és 8. osztályt a kistérség társuló intézményeinek valamelyik tagintézményében működtetik. Egyelőre a 2004-ben közös igazgatás alá vont fehérvárcsurgói, magyaralmási, pusztavámi és csákberényi általános iskolákban sem tudják, mit tegyenek, hiszen ha ragaszkodnak az önálló 7. és 8. osztályhoz, az összesen 300 tanulóval számolva mintegy 18 millió forinttól esnek el, ami Gerse István intézményigazgató szerint jelentős érvágás a 100 millió forint körüli fenntartási költséghez képest. "A 10 kilométernyi távolságban lévő szomszédos település helyett sokan a közeli Székesfehérvárra viszik taníttatni a gyermekeiket" - aggodalmaskodik Gerse.

"Senki sem állítja, hogy nincsenek fölösleges iskolák, hogy nem okoz gondot a demográfiai csökkenés, a kevés tanuló. De először illene alapos felmérést, megfelelő hatástanulmányokat készíteni az egyes térségek oktatási intézményeinek működéséről, aztán az érintettekkel végigtárgyalni, hogyan lehetne megtalálni az optimális megoldást" - mondta a HVG-nek Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke. "Csakhogy ez időt és pénzt igényel, erre pedig most nincs meg a kormányzati szándék" - tette hozzá. Szerinte szégyenletes dolog a mostani lépéseket reformnak nevezni, miközben nincs másról szó, minthogy "megpróbálják kiéheztetni a rendszert".

Némi bizonytalanságra kétségkívül utal, hogy bár a reformot az oktatási tárca kezdeményezte, a költségvetési számításokat a Pénzügyminisztérium végezte. A hatástanulmányokat pedig nemhiába hiányolják az érintettek, a HVG információi szerint azok még csak most készülnek, és ha szükség lesz némi korrekcióra, azt módosító indítvány formájában iktatják a törvénytervezetbe - utóbbi ingatag voltát jól illusztrálja, hogy még a két héttel ezelőtt a kormány asztalára került dokumentum is teljesen más számokkal kalkulált, mint az Országgyűlésnek benyújtott változat. Sőt volt egy olyan verzió is, amely változatlanul hagyta volna a rendszert - csak a jelenleginél alacsonyabb normatívákat irányozott elő.

G. TÓTH ILDA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
A Wizz Air szerint nagyon is jogszerű, hogy a normál kézipoggyászért is pénz kérnek

A Wizz Air szerint nagyon is jogszerű, hogy a normál kézipoggyászért is pénz kérnek

Százmilliókat érintő hibát találtak a WinRAR-ban

Százmilliókat érintő hibát találtak a WinRAR-ban

Új törvény jön, repülhet, aki a munkahelyi gépén facebookozik, letöltöget, filmet néz

Új törvény jön, repülhet, aki a munkahelyi gépén facebookozik, letöltöget, filmet néz

Videó: így lőtték fel a Bibliát a Holdra

Videó: így lőtték fel a Bibliát a Holdra

Szokatlan jelenség Ferihegyen: munkába állt ICA, a soha nem alvó takarító

Szokatlan jelenség Ferihegyen: munkába állt ICA, a soha nem alvó takarító

Újra betiltatnák az iPhone-okat Amerikában

Újra betiltatnák az iPhone-okat Amerikában