Ha az égetési kapacitás a tervek szerint bővül, Magyarország Európa gumitemetőjévé válhat, pedig a hasznosításnak és ártalmatlanításnak ez a legkevésbé környezetkímélő módja.

Alaposan felboríthatja a használt gumiabroncsok piacán kialakult szereposztást, ha jövőre felépül a hajdú-bihari regionális gumihasznosító erőmű, amelynek alapkövét szeptember közepén helyezték el a Polgár Ipari Parkban. Noha az ünnepséget celebráló környezetvédelmi minisztérium meghívója egyenesen úgy fogalmazott, hogy az üzem élen jár majd a hulladék "végleges környezetbarát megsemmisítésében", a gumiüzletben új kapacitással megjelenő égető nemcsak a versenytársak, hanem a környezetvédők ellenérzéseit is kiváltotta.

Pedig a zöldek akár örülhetnének is, hogy kapós lett a használt gumiabroncs, hiszen végre eltűnhetnének a korábban 200-300 ezer tonnára becsült illegális lerakatok. Csakhogy a gumihasznosítók piaci versenyfutása nem a rég elfelejtett hulladékhegyekért folyik, hanem azért a mennyiségért, amely után a gyártóknak és a forgalmazóknak - vagyis az úgynevezett kötelezetteknek - termékdíjat kell fizetniük. A gumi ugyanis rendkívül ellenálló anyag, és miután nem bomlik le a természetben, ezért a hulladékká vált gumitermékek közül legalább az abroncsok ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A kötelezettek azonban a kilogrammonként 110 forintos termékdíj leperkálását 2003 óta megúszhatják, ha gondoskodnak róla, hogy az általuk Magyarországon forgalomba hozott mennyiség minimum 75 százaléka hasznosuljon, méghozzá minimum felerészben anyagában - vagyis például sportpálya burkolataként vagy útalapként. Fizetni persze ezért is kell, csakhogy a 110 forintnak a töredékét, kilogrammonként átlagosan mintegy 30 forintot, amiből a gumihasznosításra alakult, úgynevezett koordináló szervezetek megvásárolják az anyag elégetésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozások szolgáltatásait (lásd táblázatunkat).

Valóságos konkurenciaharc folyik a hivatalos adatok szerint Magyarországon évente mintegy 50 ezer tonna forgalomba kerülő gumiabroncs háromnegyedéért, a hasznosítók ugyanis ennyi után tutira vehetik a bevételüket. A használt abroncsok potenciális kezelői közül először a cementgyárak ébredtek fel. Nem véletlenül: a rendkívül nagy energiaigényű üzemeknek így nemhogy fizetniük kellene a tüzelőanyagért, hanem még hasznosítási díjat is kapnak a gumi elégetéséért. Ezért az első koordináló szervezetet, az Öko-Gum Kht.-t 2003-ban a Duna-Dráva Cement Kft. alapította néhány kisebb hasznosítóval közösen, az előírásoknak megfelelően nonprofit formában. A Duna-Dráva beremendi gyára a maga 15 ezer tonnás kapacitásával csaknem egymaga lefedi az égetéssel ártalmatlanítható gumi mennyiségét. Gumiégetésre ráadásul a Holcim Zrt. lábatlani üzemének is van engedélye, méghozzá évi 10 ezer tonnára, mi több, a svájci központú világcég Hejőcsabán újabb 10 ezer, Nyergesújfalun pedig további 10-15 ezer tonnás kapacitásbővítést tervez.

Hamarosan észbe kaptak a gyártók és a forgalmazók is: rádöbbentek, ha nem akarják, hogy diktálják nekik a feltételeket, célszerű saját koordináló szervezetet létrehozniuk. A kötelezettek által fizetendő, úgynevezett licencdíjak és az abból fedezett hasznosítási díjak ugyanis alku eredményeként alakulnak ki: a gyártók nyilvánvalóan minél kevesebből szeretnék megúszni a kötelezettséget, a hasznosítók pedig minél többet szeretnének kapni a munkájukért. Ezért 2004-ben a Gumiabroncsgyártók Magyarországi Környezetvédelmi Egyesülete is engedélyt kért a termékdíjmentesség megszervezésére, harmadikként pedig a jóval kisebb kapacitású, mindössze néhány autó- és gumikereskedés érdekeit képviselő Körkoor Kht. csatlakozott a koordinátorok táborához.

Az ellenségeskedés a két nagy koordinátor között az idén már pattanásig feszült. Felháborítónak tartja a gyártók egyesületének igazgatója, Sinka Gábor, hogy a cementművek még pénzt is kapnak az égetésért, az Öko-Gum Kht. vezetője, Kocsis Kenéz pedig azért dohog, mert szerinte a környezetvédelmi szempontok helyett egyedül a multik profitérdekei érvényesülnek. Tudomása szerint például a Michelin Hungária Kft. a licencdíjként megfizetett mintegy 30 forint helyett 47,4 forintot hárít tovább a vásárlóira. Vagyis a gyártói felelősség magasztos elve helyett még egy kis extraprofitot is bezsebel. A HVG érdeklődésére a Michelin diplomatikusan csak annyit válaszolt: "Arányosan terheljük át a licencdíjat a termék értékesítésekor." A csatározás eredménye mindenesetre az lett, hogy például a jól kezelhető, használt teherautó-gumiból már hiány van a piacon.

Vagyis éppen győzött volna a verseny és vele együtt a termékdíjrendszer, amikor egyszer csak újabb, pontosabban egy régi-új szereplő jelent meg a piacon - méghozzá a konkurencia szerint állami hátszéllel. A hulladékhasznosítással foglalkozó debreceni Techcon Kft. tulajdonosai már a 2000-es évek elején fejükbe vették a gumiégető gondolatát, ám eredetileg olasz technológiára tervezték, amelynek átvételéből végül nem lett semmi. A helyi vállalkozók által alapított cégbe 2003 és 2004 között egy évre a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft.-n keresztül az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) is beszállt, majd a cég ismét a térségből, elsősorban a műanyagipari termékeket gyártó Partium '70 Zrt.-től kapott friss tőkejuttatást. Közben a Techcon folytatta alaptevékenységét, vagyis a gumiabroncs begyűjtését és hasznosítását, amiből saját bevallása szerint 2005-ben több mint 10 ezer tonnát teljesített.

Csakhogy a begyűjtés nem minden esetben történt szabályszerűen - derül ki a HVG birtokába került dokumentumokból. 2005 tavaszán például fény derült arra, hogy 2003-ban a Techcon egy olyan állítólagos szerződés alapján kapta meg a szükséges engedélyeket az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől, amelyet a cég még 2002-ben kötött a Duna-Dráva Cement Kft.-vel és a Biokom Kft.-vel, ám a cementművel soha nem volt üzleti kapcsolata, a Biokomnak pedig csak 2002-ben volt partnere. A főfelügyelőség idén májusban pedig azért bírságolt meg egy komáromi vállalkozót, mert a használt gumiabroncsot a Techcon Kft.-nek adta el, jóllehet annak nincs hasznosítási vagy ártalmatlanítási engedélye (a Techconnak ugyanis csak begyűjtésre és szállításra lett volna lehetősége).

Az előzmények dacára a dédelgetett álomhoz, vagyis a gumiégetőhöz a környezetvédelmi minisztérium adott új löketet: a szaktárca területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 2003-as rendelete kimondta, hogy a hasznosítási arány növelése érdekében az észak-alföldi régióban szükség van egy évi 17 ezer tonna kapacitású gumiégető építésére. A rendelet ezzel figyelmen kívül hagyta, hogy a megjelölt térség közelében ott van a Miskolc melletti hejőcsabai cementgyár. A cégtulajdonosok és a szaktárca szándéka ezzel jól összeillett, sőt az elképzeléshez az egykori társtulajdonos, az MFB is csatlakozott. A pénzintézet háromnegyed részben hitellel finanszírozza a 8 milliárd forintba kerülő polgári erőművet, amelyben 2007 közepétől évente 22 ezer tonna gumi elégetésével számolnak. Az MFB-t a befektetés ésszerűségéről az győzte meg - áll a HVG érdeklődésére adott válaszban -, hogy a hasznosítási díjon felül a Techcon egy további holtbiztos bevételt is elkönyvelhet: az E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. kilowattonként 23 forintért (a paksi áramár több mint kétszereséért) megvásárolja a guminak mint megújuló energiaforrásnak az elégetésével termelt energiát.

A gépezetbe azonban feltehetőleg mégiscsak homokszem került. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) civil szervezet értelmezése szerint a Techcon Kft. csupán egy, időközben már ki is küszöbölt joghézagnak köszönheti, hogy megkapta az engedélyeket az égetőműre, ezért a Humusz most arra készül, hogy azokat megtorpedózza. Történt ugyanis, hogy a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2005 tavaszán elfogadta, hogy a polgári létesítményben folyó tevékenység nem ártalmatlanításnak, hanem hasznosításnak minősül. Ezt az értelmezést azonban egy tavaly év végi törvénymódosítás már kizárja. A zöldek szakértője, Szuhi Attila ezen kívül az Európai Bíróság határozatát is lobogtatja, miszerint ha az égetés elsődleges célja az ártalmatlanítás, akkor az nem minősülhet hasznosításnak. A Humusz vitatja továbbá azt is, hogy az égetést környezetbarát megsemmisítésnek lehetne titulálni, hiszen a szén-dioxid-kibocsátáson felül jelentős mennyiségű veszélyes hulladék is hátramarad.

Nem lát ilyen aggályokat a Techcon ügyvezetője, Kovács Zoltán, aki úgy véli, a jelenlegi energiaárak mellett inkább az számít véteknek, ha a gumihulladékot az útalapba építik be. Az abroncshiány pedig azért nem riasztja, mert hegyekben áll a több százezer tonna illegális hulladék, aminek a felszámolására szerinte előbb-utóbb állami forrást kell találni. Ha pedig a cég lobbimunkája e tekintetben is eredményes lesz, hatóság legyen a talpán, amelyik megakadályozza, hogy a nyitott uniós határok felől folyamatos használtgumi-utánpótlás érkezzen az illegális depókba.

SZABÓ YVETTE

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Gazdaság

Függő tétel

Összesen mintegy 2 ezer partnerét szabadítja meg a környezetvédelmi termékdíj nagy részének megfizetése alól az...

Szegény vevő alatt elszabadult az autó, lerombolta a kereskedést – videó

Szegény vevő alatt elszabadult az autó, lerombolta a kereskedést – videó

A mama kedvence az Oscar-partin

A mama kedvence az Oscar-partin

Lehet, hogy ez egy kínai BMW-koppintás, de nem néz ki rosszabbul

Lehet, hogy ez egy kínai BMW-koppintás, de nem néz ki rosszabbul

Új reptérrel oldaná meg a ferihegyi gondokat az MSZP

Új reptérrel oldaná meg a ferihegyi gondokat az MSZP

Bátorság: Egy autógyártó, amely nemet mond a divatterepjárókra

Bátorság: Egy autógyártó, amely nemet mond a divatterepjárókra

Indul a falusi csok: 2000 településnek 25 milliárd, mire lesz ez elég?

Indul a falusi csok: 2000 településnek 25 milliárd, mire lesz ez elég?