Csődveszély fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyeknek vissza kell fizetniük a 2002 óta az Ökotám Alapítvány receptje szerint igénybe vett közműfejlesztési támogatást.

Másodszor is leszedte a keresztvizet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arról a finanszírozási modellről, amelyet Váci Gyula geológus-vállalkozó, illetve az általa alapított Ökotám Alapítvány alkalmazott az önkormányzati szennyvízcsatorna-beruházások esetében. A számvevők először is azt rótták fel, hogy az önkormányzatok indokolatlanul megnövelték a beruházási összköltséget a közterület használatáért kiszámlázott úgynevezett szolgáltatási díjjal, esetenként az összköltség kétharmadára srófolva fel azt. Márpedig a magánszemélyeket megillető állami támogatások - így a 15 százalékos közműfejlesztési és a 30 százalékos lakás-előtakarékossági támogatás, illetve a víziközmű-társulati hitel állami kamattámogatása - igénybevételének éppen a beruházási összköltség az alapja. A lakosságnak járó állami támogatást a helyhatóságok aztán visszaforgatták az önkormányzati beruházás finanszírozásába, amelyre újabb állami támogatást vettek igénybe. Így végeredményben önkormányzati forrás nélkül, minimális lakossági befizetéssel - az ÁSZ megítélése szerint az állami támogatások halmozott, jogosulatlan és indokolatlan igénybevételével, azaz a központi költségvetés megkárosításával - valósították meg szennyvizes beruházásaikat.

Fogást keresett az ÁSZ azon is, hogy a közműfejlesztési támogatás alapjába a lakástakarék-pénztári megtakarításokat is bevonták, holott csak az e célra ténylegesen befizetett összeget lehetett volna figyelembe venni, azt is csak a lakástakarék-pénztári szerződés lejárta után. Vagyis a számvevők értékelése szerint idő előtti támogatáslehívás történt. Ugyanazt a lakossági megtakarítást két különböző - közműfejlesztési és lakás-előtakarékossági - címen vették figyelembe, és mindkét címen igényeltek hozzá állami támogatást. A pénzügyi piramis fölöttébb vonzónak bizonyult: az ÁSZ által vizsgált 298 önkormányzat egynegyede csatlakozott az Ökotámhoz, a többiek pedig a konstrukciót vették át.

Az állami támogatások igénybevételének "optimalizálásával" operáló rendszerről először egy tavalyi jelentésében állapította meg az ÁSZ (HVG, 2005. szeptember 3.), hogy az államnak többletkiadást, kárt okoz, ezért a 2004-es évben ily módon igényelt támogatások visszafizettetését javasolta. S bár Veres János pénzügyminiszter némiképp aggodalmaskodott a beruházások félbemaradása és az önkormányzatok fizetésképtelenné válása miatt, a 2004-es évre vonatkozó zárszám-adási törvénybe végül mégis bekerült, hogy két tucat településnek összesen 620 millió forintot vissza kell fizetnie. Ez az összeg a 2005-ös költségvetés végrehajtásáról szóló, minap elfogadott törvényben 3,1 milliárd forinttal duzzadt, miután az ÁSZ 2002-ig visszatekintő jelentésében 5,6 milliárdnyi közműfejlesztési támogatást felülvizsgálva már 163 önkormányzat esetében állt elő ilyen javaslattal.

A visszafizetéssel egy sor önkormányzat csődközeli helyzetbe kerülhet, állítják egybehangzóan a HVG által megkérdezett polgármesterek, azzal együtt, hogy ha kérik, 2015 végéig részletekben törleszthetnek. A legnagyobb összegű támogatást, összesen 195 millió forintot és annak kamatait a Fejér megyei Martonvásárnak kell visszafizetnie. A könnyítés az 1,3 milliárd forint éves költségvetésű település esetében annyit jelent, hogy csak a tavalyi számvevőszéki jelentésben feltüntetett 94 millió forintra 36 millió forint kamat rakódik - számolt be a HVG-nek Kiss Gábor, a frissen megválasztott polgármester. Martonvásárhoz hasonlóan a 4,5 milliárd forint éves költségvetésű Csongrádban sem tudják, miként gazdálkodják ki a rájuk mért 193 millió forintot.

A kisebb településeket egyébként a kényszer hajtotta az Ökotámhoz, mert hiába reménykedtek tervezett beruházá-saikhoz közvetlen állami támogatásban, kiderült, hogy arra éveket kell várniuk. A nemzeti szennyvíztisztítási program ugyanis 2010-ig a 15 ezer főnél népesebb településeket sorolta előre. A most 89 millió forinttal a listára vett Heves megyei Vámosgyörk például már 1998 óta pályázott állami cél-, illetve címzett forrásokra; az önkormányzat csak akkor nézett befektető után, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy 2014-nél hamarabb nem kerülhet sorra. Ezért is értetlenkednek most az önkormányzati vezetők a visszafizettetés miatt.

Egyesek fehérgalléros bűnözésről beszélnek az Ökotámmal kapcsolatban, azt feltételezve, hogy csakis a jogszabályokat és azok réseit töviről hegyire ismerő csapat állhat a háttérben. Mindazonáltal az ÁSZ nem merészkedik ilyen messzire, jelentésében csak "korrupciós kockázatot" említ annak kapcsán, hogy a beruházások túlfinanszírozottak voltak, mivel azok összegét - a közterület-használati díj felszámításával - épp annyival emelték meg az önkormányzatok, hogy a kivitelezéshez szükséges mennyiségű állami támogatást lehívhassák. Az alapítvány háza táján egymást érték a vizsgálatok, eddig azonban hiába kutakodott az adóhatóság, a közpénzügyi államtitkárság, a Legfőbb Ügyészség, valamint az egykori szervezett bűnözés elleni igazgatóság. Tavaly a Nemzeti Nyomozó Iroda vette kézbe az ügyet, majd továbbpasszolta a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának, ahol azt közölték a HVG-vel, hogy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése - azaz állami pénzek jogtalan begyűjtése - és egyéb bűncselekmények gyanújával nyomoztak, ám szeptemberben hatáskör hiányában átadták az ügyet a vám- és pénzügyőrségnek.

Az eddigi rendőrségi fiaskó dacára az Ökotámot a 2004-es zárszámadási törvény külön nevesítette: az Országgyűlés felkérte az ÁSZ-t, vizsgálja meg az önkormányzatokhoz átutalt közműfejlesztési támogatás igénylésének és felhasználásának jogszerűségét, "különös tekintettel az Ökotám és hasonló rendszerben megvalósuló beruházásokra". Az ötletgazda Váci Gyula most perben óhajt érvényt szerezni igazának (lásd Védmű című írásunkat). Való igaz, a jogszabályok pontatlansága is szerepet játszott a különféle jogcímeken elérhető állami támogatásokat összekapcsoló modell elterjedésében, ezt az ÁSZ is megállapította. Ennek ellenére a törvényalkotók még nem tömtek be minden hézagot. Igaz, a víziközmű-társulati hiteleket magánszemélyenként 200 ezer forintban maximálták, ami az indokolatlan nagyságú, kamattámogatott kölcsönfelvételt megakadályozza, ezzel kilőve az eddigi modell egyik alappillérét.

A másik pillér, a támogatáshalmozás lehetősége azonban továbbra is adott: jár a lakástakarék-pénztári és közműfejlesztési támogatás, amire rásegít még a víziközmű-társulati hitelek visszafizetésére adott ötéves törlesztési moratórium is. A számvevők különösen a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény módosítását forszírozták, vagyis azt, hogy az előtakarékosság keretében megspórolt összegeket közműfejlesztésre ne lehessen felhasználni. Tavaly egy ilyen módosításnak neki is rugaszkodott a pénzügyi tárca, ám az ügyfelek háromnegyedének elvesztésével riogató lakástakarékok végül megúszták a dolgot. A Pénzügyminisztérium a HVG-nek a konstrukció jövőjét firtató kérdésére adott válaszában ezzel együtt leszögezi: "a jogtalan támogatáskiáramlást megelőző jogszabály-módosítások az ÁSZ tavalyi jelentését követően már megtörténtek. További átfogó jogszabály-módosításra nincs szükség." A többszörös állami támogatás igénybevételének megakadályozására az ÁSZ által javasolt változtatás helyett a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló kormányrendeletet korrigálják, ennek értelmében a jövőben a lakástakarék-pénztárakban elhelyezett, 30 százalékos állami támogatással növelt pénzeszközből megfizetett hozzájárulások után nem lehet közműfejlesztési támogatást is igénybe venni.

A módosítások a már megkezdett beruházásokat nem érintik, így a következő 5-6 évben a mostanihoz hasonló szankcióra készülhetnek fel az önkormányzatok, hacsak az ökotámos történetet kísérő perek nem járnak eredménnyel. A települések egy része ugyanis összefogott, és az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy törölje a zárszámadási törvényből a jogosulatlan támogatásigénylést ÁSZ-vélemény alapján megállapító passzust. Mindez azt követően történt, hogy az önkormányzatok keresetét, amely az ÁSZ-állítások valótlanságának megállapítását kérte, a Fővárosi Bíróság, majd októberben a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította, arra hivatkozva, hogy számvevőszéki vélemények esetében nincs lehetőség bírósági felülvizsgálatra.

VITÉZ F. IBOLYA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Gazdaság

Védmű

Precedensper lehet abból a keresetből, amelyet az Ökotám-ötletgazda Váci Gyula tervez beadni az Állami Számvevőszék...

Megvárta a zárórát, majd késsel támadt a távozó nagymarosi jegypénztárosra

Megvárta a zárórát, majd késsel támadt a távozó nagymarosi jegypénztárosra

Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

Egy névelő okozott lengyel-izraeli válságot

Egy névelő okozott lengyel-izraeli válságot

Súlyos kibertámadás történt: 20 év összes levelét törölték az e-mail-szolgáltatónál

Súlyos kibertámadás történt: 20 év összes levelét törölték az e-mail-szolgáltatónál

"Orbán posztfasiszta rendszert épít"

"Orbán posztfasiszta rendszert épít"

Melyik navigációs app a legjobb? Melyik mennyi mobilnetet fogyaszt?

Melyik navigációs app a legjobb? Melyik mennyi mobilnetet fogyaszt?