Magyarországon drága az internet - mindenki hallott már hasonló kifakadást közeli vagy távolabbi ismerősétől. De valóban sokat fizetünk-e az internetkapcsolatért? Mennyibe kerülnek az előfizetések az Európai Unióban, és mely szolgáltatások a legelterjedtebbek?

Magyarországon jelenleg 960 ezer internet-előfizetés van, ennek 70 százaléka széles sávú internetelérés. Néhány évvel ezelőtt átlagosan 11-12 ezer forintba kerültek a lakossági széles sávú csomagok, ennyiért lehetett másodpercenként 128/512 kilobit (128/512 kbit/s) adatot letölteni. Ma már felére csökkentek az árak, vagyis nagyjából ötezer forintért is előfizethetünk széles sávú internetre. 10-11 ezer forintért pedig másodpercenkénti 2,5, illetve 5 megabitnyi adatot is letölthetünk.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium elismerte, hogy a fejlettebb országokhoz képest Magyarországon még mindig drága az internetszolgáltatás. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a törvényeknek és az új szolgáltatók belépésének köszönhetően felélénkült a verseny a piacon, és az elmúlt években megkezdődött az árak csökkenése.

Az OECD definíciója szerint széles sávú kapcsolatnak minősül, ha legalább az egyik irányba eléri a 256 kbit/s-os sebességet. Az internetkapcsolatok többsége a DSL-technológián alapul, ezt követi a kábeles internet. A következőkben megnézzük, az Európai Unió országaiban milyen internetszolgáltatás a legelterjedtebb, illetve mennyibe kerülnek. A könynyebb összehasonlíthatóság kedvéért három csoportba osztottuk az EU tagállamait, aszerint, hogy a háztartások mekkora hányada rendelkezik internetkapcsolattal. A csoportokat önkényesen határoztuk meg, az elsőbe kerültek azok az országok, ahol 35 százalék alatti az internetpenetráció, a másodikba, ahol 36-58 százalék közötti, a harmadikba pedig a 60 százalék feletti országok kerültek.

Kevés előfizető - drága internet. Az Ecostat adatai alapján (lásd táblázatunkat és a keretes cikket) az első csoportba került Csehország, Görögország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Szlovákia. Idesorolhatjuk a két csatlakozásra váró országot, Bulgáriát és Romániát is.

Csehországban az ADSL-technológia 2003-ban lett a lakosság számára is elérhető, akkor a monopolhelyzetben lévő állami Cesky Telecom szolgáltatott 192/64 kbit/s-tól 1024/256 kbit/s-ig terjedő sávszélességet. Mivel akkoriban a kábeles internet és a wifi még kevésbé volt elterjedt, a szolgáltatás magas árai ellenére is (akkoriban 350 eurót kértek havonta az 1024/256 kbit-es előfizetésért) sikeresnek számított. Egy évvel később, 2004-ben a konkurens magáncég, a Telenor is megkezdte szolgáltatását, majd privatizálták a Cesky Telecomot. A verseny nyomán csökkentek az árak.

Romániában nem tudott elterjedni az ADSL, mert amikorra elérhetővé tették ezt a szolgáltatást, igen sok kábeles előfizetés volt már az országban. Ráadásul az ADSL-t drágán adták, és kevés helyen volt elérhető. Romániában a 2048/384 kbit/s-os kapcsolatért 79 eurót, több mint 20 ezer forintot kell fizetni. Bulgáriában 2004-ben jelent meg az ADSL-technológia, amikor privatizálták a monopolhelyzetben lévő állami BTC-t. Azóta jelentősen nőtt az előfizetők száma, ma már 140 településen elérhető a széles sávú internet. A várakozások szerint a telekommunikációs piac liberalizációjával több cég is megjelenik a piacon, versenyhelyzetet teremtve a szolgáltatások között.

Fejlett szolgáltatás. A második csoportba került Belgium, Észtország, Spanyolország, Olaszország, Lettország, Ausztria, Szlovénia és Finnország.

A harmadik csoportba tartoznak azok az országok, ahol a legnagyobb az internetpenetráció, köztük Franciaország, Németország és Hollandia.

Franciaországban a szolgáltatók közötti éles verseny miatt nagy sávszélességre lehet viszonylag olcsón előfizetni. Nem ritka, hogy 20 Mbit/s-os netet ajánlanak havi 30 euróért. A szolgáltatáshoz gyakran kapcsolódik VoIP-telefon (vezetékes számhívási lehetőséggel) és digitális televíziózás is. Franciaországban 2004-től lehet előfizetni ADSL2+ szolgáltatásra, vagyis 18 Mbit/s feletti sávszélességű internetre. Spanyolországban 1999-ben vezették be az ADSL-rendszert. A legelterjedtebb internet-előfizetés az 1024/300 kbit/s havi 39 euróért, letöltési korlát nincs. Nagyobb sávszélességű internetre (8 Mbit/s) is elő lehet fizetni, de ezekért viszonylag sokat (150 euró) kell fizetni. Az ország vezető telekommunikációs cége elérhetővé tette az ADSL2+ szolgáltatást, vagyis a 20 Mbit/s-os sávszélességű internetet is.

Németországban a Deutsche Telekomnak több mint hat és fél millió ADSL-előfizetője volt tavaly év végén, ezzel a világ élvonalába tartozik. Több szolgáltató közül választhatnak itt is az ügyfelek, ez pedig alacsonyan tartja az árakat. Dániában 1999-től elérhető az ADSL-technológia. A szolgáltatás nagyon gyorsan elterjedt az országban, és ma már a lakosság 97 százalékának van ilyen előfizetése.

Hollandiában négy cég szolgáltatása közül választhatnak az ügyfelek, a szolgáltatók az ország egész területét lefedik. Alapszolgáltatásként 1500/256 kbit/s-os sávszélességű internetre fizethetnek elő havi 22 euróért, a 12 000/1024 kbit/s-os kapcsolatért pedig 75 eurót (közel 20 ezer forintot) kérnek. Vannak olyan szolgáltatók is, akik 20 000/1024 kbit/s-os kapcsolatot kínálnak 24 euróért, vagyis 6300 forintért. Hollandiában is készülnek az ADSL2+ kapcsolatra való átállásra, a tervek szerint a hálózat átalakítása 2006 első negyedévének végére meg is történik. Svédországban az egész országban elő lehet fizetni 8/1 Mbit/s sávszélességű internetre, és a 290 tartomány közül 100-ban elérhető a 24/1 Mbit/s-os előfizetés is. Az előbbiért 400 koronát (12 ezer forint) kérnek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Naponta 10 ember lábát amputálják cukorbetegség miatt

Naponta 10 ember lábát amputálják cukorbetegség miatt

Földtörvény-vita: válaszolt az EB a kormánynak

Földtörvény-vita: válaszolt az EB a kormánynak

Más befejezést kap a Trónok harca-könyv, mint a sorozat – maga a szerző jelentette be

Más befejezést kap a Trónok harca-könyv, mint a sorozat – maga a szerző jelentette be

Baj van az Instagramon: több millió influenszer és híresség adatai szivárogtak ki

Baj van az Instagramon: több millió influenszer és híresség adatai szivárogtak ki

Megszólalt a Mol az ukrajnai olajszállítás felfüggesztéséről

Megszólalt a Mol az ukrajnai olajszállítás felfüggesztéséről

Mit tehet a férfi, hogy egészséges maradjon a prosztatája?

Mit tehet a férfi, hogy egészséges maradjon a prosztatája?