Az informatikai költségvetéseknek átlagosan több mint 70 százalékát fordítják a cégek infrastrukturális elemekre (kiszolgálókra, operációs rendszerekre, tárolóeszközökre és hálózati eszközökre), s ezek között még nem is szerepelnek az asztali és a mobileszközök frissítésével és felügyeletével járó költségek. Jócskán megtérül tehát, ha egy cég az IT-infrastruktúrát optimalizálja, és működését kézben tartja. Ezt ismerte fel a Microsoft is, amikor eljárását piacra dobta.

Egy szervezet annál hatékonyabban tud megjelenni a piacon, minél dinamikusabban válaszol az üzleti környezetből érkező impulzusokra. Erre pedig korszerű informatikai infrastruktúra (hardver, szoftver és az erre épülő szolgáltatások, felhasználói alkalmazások) nélkül manapság már nincs lehetőség.

A legtöbb vállalat igyekszik is a számára optimális megoldást megtalálni: konszolidálja az adatközpontot, szabványosítja az asztali rendszereket, bevezeti az informatikai üzemeltetés bevált elméleteit és gyakorlati módszereit. Ám ha az informatikai osztály a többi részlegtől függetlenül hajtja végre az átalakításokat, és nem veszi figyelembe a hosszú távú üzleti stratégia szempontjait, úgy minden jó szándék ellenére a kialakított informatikai infrastruktúra rendkívül bonyolult, rugalmatlan és rosszul felügyelhető lehet, fenntartásának költségei pedig magasak maradhatnak.

Az optimális infrastruktúra. A Microsoft - nagyvállalati ügyfelei körében szerzett tapasztalatai és a visszacsatolások alapján - rájött, hogy az informatikai rendszereket felhasználó szervezetek az egyre drágább IT-projektek fajlagos költségeit úgy akarják csökkenteni, hogy közben az üzemeltetés biztonsága ne romoljon. Erre készek áldozni is, megfizetni az infrastruktúrájukat optimalizáló szolgáltatás árát. A Microsoft modelljének (Infrastructure Optimization Model) segítségével a szervezetek felmérhetik infrastruktúrájuk állapotát, tisztába jöhetnek a költségekkel, a biztonsági kockázatokkal és az üzemeltetés problémáival. Ezután már könnyebb dönteniük a továbbfejlesztésről.

Az infrastruktúra-optimalizációs modell használatakor először is felmérik, hogy jelenleg milyen fejlettségi, érettségi szinten áll a szervezet. A következő lépésben a modell segítségével már meghatározható, melyik - az üzleti teljesítmény és a költségek alakulása által egyaránt indokolt - szintre érdemes az IT-infrastruktúrát felemelni.

Alapszint. Az alapszintű informatikai infrastruktúrát manuális, lokális folyamatok, alig gyakorolt központi felügyelet jellemzi. Az informatikai biztonság, a biztonsági mentés nem szerepel a megoldandó feladatok között, nem határozzák meg vagy nem tartják be a lemezképkezelés és -telepítés, a megfelelőség szabályait, szabványait. Az eszközök és az erőforrások hiánya miatt jóformán ismeretlen az alkalmazások és a szolgáltatások általános állapota, maguk a cégvezetők sem igen tudják, hogyan lehetne az infrastruktúrát a leghatékonyabban továbbfejleszteni.

Az alapszinten álló cégek azt tapasztalják, hogy az infrastruktúrájukat nehéz felügyelni, jelentősek az asztali gépek és a kiszolgálók üzemeltetési költségei, a biztonsági fenyegetéseket pedig csak reaktív módon tudják kezelni (a bekövetkezett baj kijavításával, ha egyáltalán képesek rá). Az informatikából csak kevés előnyt tudnak kicsiholni üzleti tevékenységük számára. Minden javítás, szoftvertelepítés és szolgáltatás jelentős emberi munkával és tetemes költségekkel jár. A vállalatok számottevő előnyhöz juthatnak, ha az ilyen alapszintű infrastruktúráról áttérnek a következő szintre, a szabványos infrastruktúrára.

Szabványos színt. A szabványos infrastruktúrában már különféle rendszabályokat léptetnek életbe, amelyek előírják, hogyan kell felügyelni az asztali gépeket és a kiszolgálókat, hogyan lehet új gépeket csatlakoztatni a hálózathoz, hogyan kell menedzselni az erőforrásokat, a biztonsági házirendeket és a hozzáférés-szabályozást. A szabványos állapotnál tartó szervezetek már tudatában vannak, hogy milyen értékek rejlenek az alapszintű egységesítésben és a szabályokban, de még mindig meglehetősen reaktívak, azaz utólag reagálnak, csak amikor váratlan esemény következik be. Általában minden javítás, szoftvertelepítés és asztali szolgáltatás közepes mennyiségű emberi munkával és közepes költséggel jár. De már elfogadható színvonalú leltár készül a hardverekről és a szoftverekről, és már a licenceket is kézben tartják. A biztonsági kockázatok csökkennek, kialakítják a többrétegű - a peremhálózat, a kiszolgálók, az asztali gépek és az alkalmazások szintjén működő - mélységi védelmet. A belső biztonság azonban továbbra sincs megoldva.

Racionalizált szint. A szervezeteknek előnyére válik, ha áttérnek a racionalizált állapotra, ugyanis jelentős mértékben nő infrastruktúrájuk szabályozhatósága. A racionalizált infrastruktúrában minimálisra csökkennek az asztali gépek és a kiszolgálók felügyeletével járó költségek, a kiforrott eljárások és szabályzatok már támogatják, sőt bővítik az üzleti tevékenységet. Proaktív szabályzatokkal és eljárásokkal felkészülhetnek sokféle váratlan helyzetre, a lehetőségek megragadásától kezdve a katasztrófa elhárításáig, és gyorsan, szabályozottan reagálhatnak. Ismerik a szolgáltatásmenedzsment fogalmát, s a szervezet lépéseket tesz ennek megvalósításáért. A technológia egyre nagyobb szerepet játszik a racionalizált infrastruktúra felé való elmozdulásban: üzleti eszközzé válik, mind kevésbé tekintik tehernek, sokkal inkább szövetségesnek. Szigorú szabályok és óvintézkedések élnek mindenütt, az asztali gépektől kezdve a kiszolgálókon keresztül a tűzfalig és az extranetig.

Az emberi beavatkozás nélküli szoftvertelepítés minimalizálja a költségeket, a bevezetéshez szükséges időt és a műszaki gondokat. Minimális számú lemezképet tartanak karban, az asztali rendszerek kezelése alig kíván emberi beavatkozást. Jól átlátható a leltár a hardverekről és a szoftverekről, és csak a valóban szükséges licenceket és számítógépeket vásárolják meg.

Dinamikus szint. A szervezetek további üzleti előnyöket érhetnek el, ha a racionalizált szintről továbblépnek a dinamikus állapotra. Itt a folyamatok már teljesen automatizáltak, gyakran szerves részei magának a technológiának, így az informatikai eszközök az üzleti szükségletekhez igazodnak. A szolgáltatásmenedzsment kiterjed minden nélkülözhetetlen szolgáltatásra.

A költségek teljesen szabályozottak, mindenre kiterjed az integráció: a felhasználókra, az adatokra, az asztali gépekre és a kiszolgálókra, a felhasználók és a részlegek közötti együttműködésre. A mobil felhasználóknak, bárhol legyenek is, az irodaival közel megegyező szintű kiszolgálásban van részük. A dinamikus szervezet automatizálni tudja az eljárásokat, a saját működési feltételeiket megteremtő szoftverek, a karanténszerű javításkezelő rendszerek alkalmazása s a bevált biztonsági szabályok betartása révén. Ezzel javul a rendszerek megbízhatósága, csökkennek a költségek, és magasabb lesz a szolgáltatás minősége.

Mindebből leszűrhető, hogy az informatikai infrastruktúra menedzselésében alapvető szemléleti változások mennek végbe: a korábbi, főként "manuális és reagáló" felügyeletet a jelentős mértékben automatizált és proaktív módszerek váltják fel. Korábban csak az apró részekre vonatkozó eljárások léteztek, ma pedig az optimalizált, megismételhető folyamatok felé halad az IT-infrastruktúra menedzselését szolgáló technológia.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megmenekülni látszik a Vapiano

Megmenekülni látszik a Vapiano

Felháborodott Tarantino filmjén Polanski felesége

Felháborodott Tarantino filmjén Polanski felesége

Már felvétel is van a lyoni robbantás gyanúsítottjáról

Már felvétel is van a lyoni robbantás gyanúsítottjáról

Rájöttek, miért pusztulnak sorra a szürke bálnák, és a válasz nem túl megnyugtató

Rájöttek, miért pusztulnak sorra a szürke bálnák, és a válasz nem túl megnyugtató

Ön is szeretne akkora béremelést, mint amekkora a honvédelmi tárcánál volt

Ön is szeretne akkora béremelést, mint amekkora a honvédelmi tárcánál volt

A Rolls-Royce-stílusú öngyilkos ajtókkal álmodták meg az Audi Q8-ast

A Rolls-Royce-stílusú öngyilkos ajtókkal álmodták meg az Audi Q8-ast