Minden jel szerint beleírtuk magunkat egy sci-fibe, és könnyen lehet, hogy a komputerek nem hagynak kiszállni, még úgy sem, hogy az ostobaságunk több ezermilliárd dolláros költségeit máris fizetjük. Ha ezen az úton haladunk, az emberiség legrosszabb rémálmai válhatnak valóra.

Harlan Jay Ellison amerikai író 1967-ben publikálta Szája sincsen, úgy üvölt (I Have No Mouth, and I Must Scream - IF: Worlds of Science Fiction) című novelláját, amelyben AM (Allied Mastercomputer), a bolygó minden egyes rezdülését kontrolláló szuperszámítógép az egyetlen megmaradt emberből zselégolyót csinált, hogy önállóságának utolsó morzsáitól is megfossza. Lehet, hogy technikai arroganciánk egyszer ilyen ronda végpusztulásba sodor bennünket?

Néhány évvel ezelőtt - írta az International Herald Tribune-ban megjelent cikkében Richard Dooling publicista - Warren Buffett, az omahai varázslóként elhíresült tőzsdei befektető, aki mára a világ talán leggazdagabb embere, azt találta mondani, hogy a pénzpiaci termékek közötti árfolyamnyereség szerzésére alkalmazott technikák, a derivatívok a pénzügyi tömegpusztítás fegyverei. Jó húsz évvel korábban a nagy szakmai megbecsülésnek örvendő Freeman Dyson elméleti fizikus, matematikus és a nukleáris leszerelés elszánt harcosa írta le azt a rosszra csábító erőt, amely képessé tesz bennünket a határtalan atomenergia létrehozására. "Ezt magam is megtapasztaltam" - figyelmeztetett. "A nukleáris fegyverek csillogása ellenállhatatlanul vonzó, ha tudósként közeledünk hozzájuk. Azt érzed, hogy a kezedben van az energia, amely a csillagok tüzét táplálja. Annak tudata, hogy ez a csoda millió tonnányi sziklát emelhet az égig, az embert a határtalan erő illúziójával tölti el. És ugyanakkor ez minden bajunknak az okozója. Ez a technikai arrogancia, ami hatalmába keríti az embereket, amikor ráébrednek, hogy mire képesek az agyukkal."

A Wall Street "geekjei", kvantitatív elemzői és az "algo trading" mesterei valószínűleg a határtalan erőnek ugyanezt a vonzását tapasztalták, amikor felfedezték azokat az "evolúciós algoritmusokat", amelyek lehetővé tették számukra, hogy hatalmas vagyonokat halmozzanak fel a portfóliók közötti strukturális összefüggéseken alapuló hiteltermékek értékesítésével. Hogy a hiba hol csúszott a számításokba, azt aligha érthetjük meg közönséges földi halandóként. Csak annyi biztos Dooling szerint, hogy a Wall Streeten - és nyilván a londoni Cityben és néhány további pontján a világnak - a tőzsdei cégek által alkalmazott matematikai elemző zsenik betáplálták a legalább ezermilliárd dollárnyi kétséges jelzáloghitel adatait a szuperszámítógépeikbe, hozzájuk kevertek néhány derivatívot, és az algoritmusok kikevertek belőlük 62 ezermilliárd dollárnyi elképzelt vagyont.

Harminc évvel azután, hogy Freeman Dyson közölte gondolatait a nukleáris energia hatalma által felkeltett technikai arroganciáról, a fia, George Dyson arról írt esszét (Economic Dis-Equilibrium: Can You Have Your House and Spend It Too?), hogy a technikai arrogancia az egész bolygót képes pénzügyi végromlásba dönteni. Felidézi a pénzpiac keletkezésének boldog kezdeteit, amikor a királynak beszolgáltatott arany értékét egyezményes jelekkel egy mogyorópálcára vésték fel. A pálcát kettéhasították, az egyik fél maradt a király kincstárában (ezt hívták "stock"-nak), a másik az arany beszolgáltatójánál, aki a fél mogyorópálcára vésett összeg erejéig költekezhetett - mintha bankjegyeket kapott volna aranyáért. A csalás ki volt zárva, nem volt két egyforma pálca.

Dyson szerint manapság a probléma akkor kezdődik, amikor - ahogyan azt a mostani válság is mutatja - a pénzt zabolátlanul reprodukálják. Ilyenkor a számítógépek által generált, igen összetett pénzügyi instrumentumok, termékek létrehozása nem valóságos, természetes tényezők (termékkészletek, termelési kapacitások, piaci részesedés stb.) alapján történik, kizárólag más pénzügyi instrumentumokból. Ezért csak a számítógépek képesek megérteni és kialakítani a kapcsolati struktúrát a megfigyelt sokoldalú hitelkötelezettségek és a piaci tényezők között. Így azután érdemes megkérdezünk: mennyire függ a világ pénzügyi stabilitása a számítógépes kereskedelmi algoritmusoktól?

A rémisztő választ Ray Kurzweil, az ismert futurológus adhatja meg. Szerinte az emberi faj lassan olyan függő helyzetbe hozza magát a gépektől, ami már egyáltalán nem lesz praktikus, mégis aláveti magát a gépek minden döntésének. Ennek oka pedig, hogy a rendszerek olyan bonyolulttá válnak, amelyeket emberi intelligenciával már képtelenség átlátni. Ebben a pillanatban már a gépek gyakorolják a kontrollt. Az emberek pedig képtelenek lesznek lekapcsolni a masinákat, mert annyira függenek tőlük, hogy a kikapcsolás szinte azonos volna az öngyilkossággal.

A válság éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi üzletek áttekinthetetlenül bonyolulttá váltak a számítógépek alkalmazása révén. A gépek nélkül immár képtelenség elboldogulni. Így aztán egyáltalán nem túlzás, ha egy sci-fiben érezzük magunkat.

Amikor Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter a kongresszusban a honatyákat győzködte a 700 milliárd dolláros mentőcsomag szükségességéről, Jon Tester montanai demokrata szenátor hozzá fordult: "Én egy egyszerű farmer vagyok. Nem értem, miért kellett nekünk egy héten belül dönteni 700 milliárd dollár sorsáról, nehogy pénzügyi rendszerünk összeomoljon." Paulson így válaszolt: "Nos, uram! A számítógépek parancsolták így!"

MEIXNER ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Most egy honosított brazillal erősít a kínai fociválogatott

Most egy honosított brazillal erősít a kínai fociválogatott

Swing- és dzsesszkoncertekkel készül a Müpa a nyár végén

Swing- és dzsesszkoncertekkel készül a Müpa a nyár végén

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Régen tényleg minden jobb volt? Avagy miért érdemes csínján bánni a nosztalgiával...

Régen tényleg minden jobb volt? Avagy miért érdemes csínján bánni a nosztalgiával...

András herceget lencsevégre kapták Epstein házában

András herceget lencsevégre kapták Epstein házában