Több erőfeszítést várna Magyarországtól is az afganisztáni békefenntartásban Jaap de Hoop Scheffer (56 éves), a NATO főtitkára. Szerinte a katonai szervezet a nyáron átvehetné a stabilizálási feladatokat Irakban is, de nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy összefüggés lehet a madridi terrorakció és a csapatkivonás között.

HVG: A Koszovóban kirobbant etnikai összetűzésekkel kapcsolatban az albánok és a szerbek egyaránt a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erőkre (Kfor) hárítják a felelősséget, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szerbek elleni támadásokat előkészítették és összehangolták. Visszaszoríthatók a térséget ismét destabilizálni akaró politikai törekvések?

J. H. S.: Senki ne gondolja azt - és ez különösen vonatkozik a Koszovóban többségben lévő albánokra -, hogy erőszak kirobbantásával előmozdíthatják politikai ambícióikat, elérhetik azt, amit akarnak, épp ellenkezőleg. Az ilyen cselekmények szervezői el fogják veszíteni a nemzetközi közösség bizalmát, mi ugyanis egységesek vagyunk abban, hogy Koszovóban véget kell vetni az erőszaknak. A NATO továbbra is komolyan veszi a felelősségét, a Kfor pedig minden tőle telhetőt megtesz, hogy minden egyes polgárt megvédjen Koszovóban.

HVG: A március 11-ei madridi katasztrófa után Európában mindenki a terrorizmus elleni küzdelem módján gondolkozik. Milyen szerepet vállal ebben az ügyben az atlanti szövetség?

J. H. S.: A NATO már ma is sokat tesz a terrorizmus ellen. Ott vagyunk például Afganisztánban, amelynek biztonsága és stabilitása érdekében egyre több feladatot vállalunk, nehogy újra esélyhez jussanak a terroristák. Ez akkor is a terrorizmus elleni valóságos küzdelemhez tartozik, ha látszólag nagyon messze van Európától. Ezen a héten a NATO-tanács azt a döntést hozta, hogy az egész Földközi-tengerre kiterjesztjük a terroristaellenes megfigyelést, megelőzendő, hogy esetleg tömegpusztítófegyver-szállítmányok kerüljenek a hajóforgalomba. A NATO a minap hivatalos felkérést kapott a görög kormánytól, hogy nyújtsunk segítséget az augusztusi athéni olimpia biztonságának megerősítéséhez, amire természetesen pozitívan válaszolunk. A NATO brüsszeli antiterrorista csoportja részt vesz a nemzetközi hírszerzési adatcserében. Hogy tehetnénk-e ennél is többet? Igen, és tennünk is kell: például erősíteni szükséges a más szervezetekkel való együttműködést. Nem fogadhatjuk el, hogy demokratikus társadalmainkat összeroppantsák a terroristák.

HVG: Az afganisztáni béketeremtés a NATO első Európán kívüli akciója. Sikeresnek ítéli ezt a missziót? Oszama bin Ladent ugyanis nem sikerült még kézre keríteni...

J. H. S.: Afganisztánt illetően különbséget kell tennünk két tevékenység között. Az egyik az Egyesült Államok által végrehajtott Tartós Szabadság hadművelet, amelynek keretében zajlik a Talibán és az al-Káida utáni hajtóvadászat, a másik a NATO-égisz alatt működő ISAF, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Erők. Az utóbbi az úgynevezett vidéki rekonstrukciós csoportok támogatása révén közreműködik az ország stabilizálásában, s a NATO folyamatosan egyre több ilyen csoport irányítását veszi át, ami lehetővé teszi majd a választások biztonságos megrendezését. A múlt héten meg is kaptam Hamid Karzai afganisztáni elnök erre vonatkozó felkérését, igaz, azt még nem tudjuk, hogy konkrétan mikor kerülhet sor a választásokra. Az biztos, hogy afganisztáni jelenlétünkre még több évig szükség lesz.

HVG: Az afganisztáni misszió kibővítése érdekében a múlt héten a NATO újabb erőfelajánlási kéréssel fordult tagjaihoz. Ön számít-e Magyarországtól többre, mint a parlament által engedélyezett ötvenfős kontingens?

J. H. S.: Igen, többet várok, de ez más szövetségesekre is érvényes. A múlt héten néhány ország már újabb értékes katonai kapacitások telepítése mellett kötelezte el magát, de ezzel együtt arra szólítom fel összes tagunkat, köztük Magyarországot is, hogy az eddiginél többet tegyen a közös célért. Magyarország például átvehetné az egyik rekonstrukciós csoport irányítását, vagy több embert küldhetne az ISAF-be.

HVG: Ön már többször kijelentette, hogy a NATO az iraki békefenntartást is átvehetné az USA-tól, amennyiben a nyáron átadják a hatalmat egy legitim kormánynak. Most, hogy az új madridi kormány a spanyol csapatok visszavonását tervezi Irakból, és a lengyelek is fontolgatják az iraki kontingens létszámának csökkentését, nem esik kútba ez az elképzelés?

J. H. S.: Zapatero kijelölt spanyol miniszterelnök egyelőre csak annyit mondott, hogy július 1-jén esetleg kivonja katonáit, ha addigra nem lesz Irakról új ENSZ biztonsági tanácsi határozat. Tehát remélem, nincs szó holnapi vagy holnaputáni csapatkivonásról. Ha viszont július 1-jétől szuverén iraki kormány születik, és meglesz az ENSZ-határozat - aminek a gondolatát széles körű nemzetközi politikai támogatás övezi -, az utóbbi pedig felhatalmazást ad nemzetközi stabilizáló erők alkalmazására, akkor az új spanyol kormány is feltehetőleg a csapatok Irakban tartása mellett fog szavazni majd. Úgy gondolom azonban, hogy a NATO nem az egész iraki missziót veszi majd át, hanem az ország egy részének, például a most lengyel, valamint brit ellenőrzés alatt álló déli régiónak a stabilizálásáért vállal majd felelősséget. Egyébként most a legrosszabb felvetni a csapatkivonást, mivel minden ilyesmi rendkívül megnehezítené erőfelajánlási eljárásunk sikerét, ha a nyáron esetleg már szükség lesz rá. És nyilvánvalóan a lehető legrosszabb üzenet bármely NATO-tagország részéről azt a látszatot kelteni, hogy a madridi terrorakció és a csapatkivonás összefügghet.

HVG: Április 2-án a NATO brüsszeli székháza előtt felvonják újabb hét csatlakozó állam zászlaját, ám zömük kicsi, illetve szegény ország. Nem lesznek a szövetségben egyre többen a "védelmi potyautasok"?

J. H. S.: A NATO lényege a szolidaritás, és az új tagok képesek a részvételre. A kis balti országok például már most is hatékony szerepet vállalnak a békefenntartó missziókban, és olyan "réseket" találtak a védelmi képességek fejlesztése terén, amelyekben nagyon is eredményesek, ilyen példának okáért az aknamentesítés, a repülőtéri személyzet képzése, az orvosi létesítmények.

HVG: Az amerikaiak a Marokkótól Afganisztánig tartó muszlim országlánccal való NATO-viszony erősítését szorgalmazzák. Meddig fog bővülni a szövetség?

J. H. S.: Remélem, hogy a NATO-tagországok kormányfőinek júniusi isztambuli csúcstalálkozója számottevő figyelmet fordít majd különféle partnermegállapodásaink jövőjére. A szövetségnek régóta kapcsolata van a mediterrán országokkal, és egyre gyakrabban kerül szóba ennek továbbvitele arra a régióra, amelyet újabban "szélesebb Közel-Keletként" emlegetnek. Ezzel az övezettel hasonló tervei vannak az Európai Uniónak, és biztosan szóba kerül ez a terv a legnagyobb országok, az úgynevezett G8 vezetőinek júniusi értekezletén is. De a mai átalakuló világban az ezzel együtt ugyancsak átalakuló szövetségünknek ugyanilyen fontos az Oroszországgal vagy az Ukrajnával kötött partnermegállapodás. Ne feledkezzünk meg a Balkánról sem: Macedónia, Albánia és Horvátország a tagságra való felkészülési programon dolgozik. A NATO ajtaja szélesre van tárva, hogy a különféle országok és országcsoportok a számukra alkalmas módon közeledjenek az euroatlanti szervezetekhez.

HVG: Nem zavarja-e a NATO-orosz együttműködést, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre autokratikusabban kormányoz, és hogy Oroszország tiltakozott az ellen, hogy a NATO kiterjessze a légi ellenőrzést az új balti tagországok fölé?

J. H. S.: Nincs olyan, hogy "balti légtér", csak "NATO-légtér" létezik, és a NATO az egész légterét ellenőrzi. Éppen ma délután beszéltem telefonon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úrral, hogy tájékoztassam, a légtérellenőrzés megindításáról Észtország, Lettország és Litvánia fölött. Oroszországgal jó a viszonyunk, ami nem jelenti, hogy olykor ne lehetne köztünk nézeteltérés. Mi például azt igényeljük, hogy Oroszország tartsa be az ígéreteit, és vonja vissza csapatait Moldovából és Grúziából. Az oroszoknak a NATO-bővítéssel van problémájuk. Ezek mind kemény diók, de majd feltörjük őket. Nemsokára Moszkvába utazom, találkozom Putyin elnökkel, nem riadok vissza a nehéz kérdések megvitatásától.

HVG: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a múlt héten megerősítette, hogy megépül a Zengő csúcsára tervezett NATO-radar. Ön, aki egy híresen környezetbarát országból származik, bizonyára megérti a magyarországi zöld mozgalmak aggodalmát. Hogyan lehet összeegyeztetni a környezet-, illetve a légvédelem érdekeit?

J. H. S.: A radar helyével kapcsolatos döntést a magyar kormánynak, illetve parlamentnek kell meghoznia, ezt diktálja a demokrácia. Nem a NATO-főtitkár dolga ez ügyben dönteni vagy tanácsot adni a magyar hatóságoknak. A magam részéről csak annyit mondhatok: Magyarországnak szüksége van erre a radarra, ez együtt jár a NATO-tagsággal. Ismereteim szerint a berendezés áthelyezése rendkívül nehezen lenne megoldható. Nagyon remélem, hogy létrejön a kompromisszum a környezetvédelem mellett teljes joggal kiállók és a védelmi igények között. Azt viszont Magyarország semmiképp sem mondhatja, hogy nem állítjuk fel a radart, mert nem tudtunk megegyezésre jutni.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Jaap de Hoop Scheffer

Az amszterdami születésű holland diplomata a leideni egyetemen jogot tanult, majd a légierőnél letöltött kétéves katonai szolgálata után külügyi állományba lépett. Négy holland külügyminiszter keze alatt dolgozott, s közben diplomáciai feladatot is teljesített például Ghanában és Hollandia brüsszeli NATO-képviseletén. 1986-ban a kereszténydemokrata párt színeiben a holland parlament tagjává választották, tíz esztendővel később pártja frakcióvezetőjévé emelkedett, de három évre rá lemondott posztjáról. 2002 júliusa óta a Balkenende-kormány külügyminisztere volt, amíg át nem vette a NATO-főtitkárság stafétabotját. De Hoop Scheffert jól ismerik nemzetközi kül- és biztonságpolitikai körökben, egyebek között az Európa Tanácsban, valamint az EBESZ-ben végzett munkája kapcsán is.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Itt vannak a tao-milliókat fizető cégek

Itt vannak a tao-milliókat fizető cégek

Kérni fogják a britek a Brexit elhalasztását

Kérni fogják a britek a Brexit elhalasztását

Kiszivárgott videó: működés közben a Huawei P30 Pro

Kiszivárgott videó: működés közben a Huawei P30 Pro

Hivatalos: jön a Kia Ceed Crossover

Hivatalos: jön a Kia Ceed Crossover

Diana lesz Harry herceg és Meghan Markle gyereke?

Diana lesz Harry herceg és Meghan Markle gyereke?

Tőzsdére megy a Stadler

Tőzsdére megy a Stadler