Szuverén nemzetállamok uniójaként képzeli el a jövendő Európát Gianfranco Fini (52 éves) olasz miniszterelnök-helyettes. A szélsőjobboldaliból mérsékelt konzervatív politikussá szelídült Fini szerint Izrael jogos önvédelemből semmisíti meg a terroristákat, de csak a palesztinokat segítő gazdasági Marshall-tervvel lehetne békét teremteni a Közel-Keleten.

HVG: Az iraki háborúban való olasz elkötelezettség - különösen a március 11-ei madridi merénylet és az Irakban állomásozó spanyol csapatok esetleges visszavonásának híre óta - megosztja az olasz társadalmat: a múlt héten már milliók tüntettek országszerte. Nem tart a spanyolországihoz hasonló belpolitikai következményektől?

G. F.: Spanyolországban a véres madridi merénylet okozta sokk és a kormány rossz kommunikációja vezetett a jobboldal választási vereségéhez és - ami még nagyobb baj - a baloldal győzelméhez. Nálunk szerencsére más a helyzet, a háború nem a társadalmat osztotta meg, hanem a politikusokat. Én nem ismerek olyan embert, aki azt mondaná, a háború jó dolog. Ha az utamba akadna ilyen, nem köszönnék többé neki. A béke egyetemes érték - ez közhely. De az iraki háború nem azzal kezdődött, hogy Bush és Blair megbuktatták az iraki rezsimet, hanem azzal, amikor 2001. szeptember 11-én az iszlám fundamentalisták hadat üzentek a világnak. Sokan őszintén és jóhiszeműen mennek az utcára szivárványszínű zászlókkal a békéért tüntetni, de nagyon felelőtlenek azok a szervezetek és elsősorban szélsőséges baloldali politikusok, akik harcos Amerika- és kormányellenességükben úgy tesznek, mintha nem tudnák, ha kivonjuk a katonákat Irakból, talán még borzalmasabb helyzetbe taszítjuk az ott élőket, mint amilyenben a Szaddám-rendszerben szenvedtek.

HVG: Az Ahmed Jaszin sejk elleni múlt heti izraeli merénylet után ismét fellángoltak a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos viták is. A jelenlegi olasz kormány ebben a kérdésben sokkal közelebb áll az Izrael-barát amerikai politikához, mint az előző kabinetek. Miért változott meg az olasz külpolitika?

G. F.: A közel-keleti térségben Izrael az egyetlen demokratikus ország, az emberek mégis állandó rettegésben, terrorfenyegetettségben élnek. Amikor tavaly ősszel Jeruzsálemben jártam, a legmegrendítőbb élményem az volt, hogy egy anya elmesélte, két kisgyermekét - egy 9 és egy 10 éves fiút - reggelente két külön busszal küldi az iskolába, mert abban reménykedik, így talán az egyik hazaér. Ha ezt a szörnyű félelmet valaki nem érti meg, azt sem láthatja, hogy Izrael jogos önvédelemből semmisíti meg a terroristákat. Ugyanakkor a palesztinok is joggal követelik, hogy a saját államukban élhessenek, méghozzá nem olyan reménytelen nyomorban, mint most, ami szintén a terror táptalaja lehet, hanem emberi körülmények között. Éppen ezért javasolta az olasz kormány, hogy az EU-ban dolgozzunk ki egy palesztinoknak szánt gazdasági Marshall-tervet.

HVG: Tavaly az önről és a nyíltan idegenellenes Umberto Bossiról elnevezett törvénnyel komoly szigorításokat vezettek be a bevándoroltakkal szemben: 300 ezer illegálisan Olaszországban élő külföldit, gondolom, köztük sok arabot, már ki is utasítottak. A bűnözéstől és a terrorizmustól rettegőket akarták megnyugtatni?

G. F.: Az úgynevezett Bossi-Fini-törvényre azért volt szükség, hogy végre rendezzük az illegálisan Olaszországban élők helyzetét. Igaz, hogy 300 ezret kiutasítottunk közülük, de csak azokat, akik még feketén sem dolgoztak, vagy valamilyen illegális tevékenységet folytattak. Ugyanakkor 750 ezer évek óta itt élő, de feketén alkalmazott bevándoroltnak, aki munkaszerződést tudott szerezni, tartózkodási engedélyt adtunk. Ami pedig az arab származású bevándoroltakat illeti, önmagában az, hogy itt élnek Olaszországban, nem okozna problémát. Nagyon kell vigyáznunk ugyanis arra, hogy az iszlámot ne tévesszük össze az iszlám fundamentalizmussal. Éppen ezért törekszünk arra - és szerintem egész Európának ezt kell tennie -, hogy a lehető legjobb viszonyt alakítsuk ki az arab országokkal. Az iszlám fundamentalizmus erejét ugyanis azzal lehet megtörni, ha elkerüljük a két kultúra közötti ütközéseket, amihez viszont tudomásul kell vennünk, hogy a muszlim országokról nem lehet a mi fogalmainkkal, demokráciafelfogásunkkal gondolkodni.

HVG: Korábban nem volt jellemző az ön pártjára az efféle toleráns gondolkodás. A Nemzeti Szövetséget (AN) a mai napig gyakran új-, poszt-, illetve exfasiszta, nacionalista pártnak titulálják, ön azonban azt mondja, minden gyökeret elvágtak az egykori újfasiszta Olasz Szociális Mozgalommal, nem vállalják az örökséget. Hogyan definiálná az AN-t?

G. F.: Nagyon nehéz ma a régi ideológiai fogalmakkal leírni vagy jellemezni egy pártot. Ha mégis megpróbálkozom vele, az AN-t olyan jobbközép erőként határoznám meg, amely fontosnak tartja a nemzeti identitás védelmét és az egyház által is képviselt szociális értékek érvényesítését. De vigyázat: a nemzeti identitás védelme sok helyütt jelenthet Európa-ellenességet vagy euroszkepticizmust, ezért nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mi az integráció feltétlen hívei vagyunk.

HVG: Valamikor barátja, eszmetársa volt Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali, idegenellenes Nemzeti Front elnöke. Ma már elhatárolódik tőle, miért?

G. F.: Először is a Nemzeti Front ellenségesen viszonyul az európai integrációhoz, ráadásul a nemzeti identitás védelme náluk xenofób eszmékkel, egyfajta felsőbbrendűség hirdetésével párosul, ami számunkra elfogadhatatlan. Szerintünk óriási különbség van a nacionalizmus és a patriotizmus között. Ez különböztet meg minket a radikális jobboldali pártoktól és mozgalmaktól, például a Haider-féle Szabadságpárttól vagy éppen Le Penéktől. Ők ugyanis az ideológiák eltűnésére, a berlini fal leomlására, a globalizáció okozta bizonytalanságra és félelemre alapozva hirdetnek nacionalista eszméket, és teszik felelőssé a bajokért elsősorban az idegeneket.

HVG: Mennyit vesztett népszerűségéből, szavazótáborából az AN azáltal, hogy nacionalista, szélsőjobboldali pártból mérsékelt liberális-konzervatív erővé igyekezett válni? Hová mentek például a Mussolini-idők "nosztalgikusai" vagy a csalódottak?

G. F.: Szavazóink nagy része megmaradt, és választóink elég egyenletesen oszlanak el területileg, illetve életkor, foglalkozás és társadalmi hovatartozás szerint. A változás talán annyi, hogy az utóbbi időkben - nagy örömömre - nőtt a támogatottságunk a fiatalabb korosztályokban, és valamelyest csökkent az idősebbek között. Ami az úgynevezett nosztalgikusokat illeti, több kis radikális jobboldali párt is van, ahová átiratkozhattak, de én úgy látom, hogy akik csalódottan elfordulnak az AN-től, azok gyakran már egyik pártra sem szavaznak, végképp kiszállnak a politikából.

HVG: Nem csupán Olaszországban, de az unió tagországaiban is meg kellett küzdenie azért, hogy önt és pártját elfogadják a szélsőjobbról középre hajózott, szalonképes, demokratikus erőként. Mit szóltak például az alkotmányozó konventben, hogy Silvio Berlusconi önt küldte oda az olasz kormány delegáltjaként?

G. F.: Kezdetben úgy néztek rám, mint egy marslakóra, de aztán nagyon jó kapcsolat alakult ki. A most csatlakozó országok képviselői pedig kifejezett szimpátiával fogadták, amikor kifejtettem, hogy szerintem helytelen bővítésről beszélni, mert bővíteni olyan irányba lehet valamit, ahol azelőtt nem jártunk. Márpedig ki gondolja komolyan, hogy például Magyarország a szovjet uralom előtt nem volt része Európának? Szerintem tehát újraegyesítésről van szó, és ez nem csak játék a szavakkal.

HVG: Önről úgy tudni, egyfajta föderális államszövetségként látná a legszívesebben az Európai Uniót.

G. F.: Itt óvatosnak kell lenni a terminusokkal. Olaszországban például föderáción olyan jellegű berendezkedést értünk, mint amilyen Svájcé. Ebben a felállásban a tagországoknak egy sor kérdésben le kellene mondaniuk a szuverenitásukról. Szerintem viszont az lenne a helyes, ha mindegyikünk mindenről kialakíthatná a saját álláspontját, majd megegyezés születne arról, hogyan irányítsuk közösen a közös ügyeinket. Szóval én szuverén nemzetállamok uniójára gondolok, ami különösen fontos a most belépő országoknak. Most voltam Tallinnban, ahol a külügyminiszter azt mondta, a csatlakozással kapcsolatos kétségei akkor oszlottak el végleg, amikor Romano Prodi megnyugtatta: az unióba való belépés nem jelent örökös elkötelezettséget, Észtország ki is szállhat az EU-ból.

HVG: A konventben Joschka Fischer mellett ül, ami érdekes helyzetekhez vezethet. Jól megértik egymást Európa-ügyekben?

G. F.: Igen, általában egyetértünk. Mondta is a múltkor a német külügyminiszter, ha arra gondol, mennyire más utat jártunk be fiatalkorunkban, nehezen tudja megmagyarázni magának mostani jó munkakapcsolatunkat. Számomra ez nem olyan rejtélyes, hiszen nagyon más időket éltünk, amikor fiatalok voltunk. De egy politikus nem élhet a múltja fogságában, ha előre akar nézni.

VÁSÁRHELYI JÚLIA / RÓMA

Gianfranco Fini

Az 1952-ben, Bolognában született politikus pszichológiából szerzett diplomát, de már egész fiatalon a politikával kötelezte el magát: 19 évesen belépett a Mussolini-hívők alapította újfasiszta Olasz Szociális Mozgalomba, amelyben különböző vezető funkciókat töltött be, és a párt lapját is szerkesztette. Míg 1994-ben még a század legnagyobb történelmi alakjának nevezte Mussolinit, a párt 1995-ös kongresszusán már végleges szakítást hirdetett a múlttal, és megtagadta a fasiszta örökséget. Kezdeményezésére ekkor a párt nevét Nemzeti Szövetségre változtatták, és őt választották elnökké. A Silvio Berlusconi vezette jobboldali kormánykoalíció második embere, az egyik legnépszerűbb politikus Olaszországban, akit a jobboldal legesélyesebb következő miniszterelnök-jelöltjének tekintenek.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Handó Tünde érinthetetlen

Handó Tünde érinthetetlen

Súlyosbították Radovan Karadzic ítéletét, élete végéig börtönben marad

Súlyosbították Radovan Karadzic ítéletét, élete végéig börtönben marad

Az Alkotmánybíróság lecsapott Makádra

Az Alkotmánybíróság lecsapott Makádra

Van a gépén WinRAR? Akkor frissítse, ha jót akar

Van a gépén WinRAR? Akkor frissítse, ha jót akar

Bebizonyították: néhány ember agya valóban képes érzékelni a Föld mágneses mezejét

Bebizonyították: néhány ember agya valóban képes érzékelni a Föld mágneses mezejét

Elárulta a BMW, miért Magyarországon épít gyárat

Elárulta a BMW, miért Magyarországon épít gyárat