A házasfelek közhiteles vagyonjogi nyilvántartásának megteremtését is javasolják az új polgári törvénykönyv kodifikátorai, így bárki meggyőződhetne arról, hogy a vele üzleti kapcsolatban álló személy vagyonközösségben vagy úgynevezett vagyonelkülönítő rendszerben él-e házastársával - mondta a HVG-nek a törvényszerkesztői munkát irányító Vékás Lajos (65 éves).

HVG: A haláladónak elkeresztelt örökösödési illeték eltörlését szorgalmazta nemrég az egyik hazai ellenzéki párt. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) kodifikátorai is tudják majd ilyen horderejű változtatásokkal kecsegtetni az utca emberét?

V. L.: Az örökösödési illetékhez hasonlóan nagyon sok állami adó felszámolását sürgetni lehetne. Attól tartok azonban, hogy ez nem igazán komoly követelés.

HVG: Pedig a javaslat az előző igazságügy-miniszter pártjából származik. Arra hivatkoznak, hogy az egyszer már megadóztatott jövedelmek ismételt megsarcolása elfogadhatatlan.

V. L.: Ez már figyelemre méltó érv, az örökösödési illeték eltörlését azonban senki ne várja az új Ptk.-tól. Költségvetés-politikai kérdésekkel nem foglalkozunk.

HVG: Kevesebb állam, több szabadság - az új Ptk. nyilvánosságra hozott koncepciója alapján talán így foglalható össze a készülő kódex egyik legfőbb törekvése. Mi a magyarázat arra, hogy a családjog területén mégis változatlanul privilegizálni akarják a házasságot az egyre terjedő élettársi kapcsolatokkal szemben?

V. L.: Az új Ptk., amely öt különálló kötetre tagolódik majd, kétségkívül kevesebb állami beavatkozást kíván engedni a magánviszonyokba, mint a jelenlegi törvény. Ez a szándék mindenekelőtt a szerződések és a tulajdonjog kérdéseit rendező könyvekből tűnik majd ki. Az ugyancsak önálló kötetbe foglalni kívánt családjogi szabályok valóban némiképp más felfogást tükröznek. Ez összefügg azzal is, hogy a parlamenti pártok többsége Magyarországon úgy látja: a társadalmat a hagyományos családokra alapozva lehet a legjobban felépíteni. Nem annyira világnézeti megfontolásokból, mint inkább a szociológiai tényekre tekintettel e területen egyébként még változhat a tervezet felfogása.

HVG: Gyakorló jogászok szerint a törvényes öröklésből kizárt élettársak egy része hajléktalanná válik Magyarországon partnere halálát követően.

V. L.: Ezt az álláspontot tényszerűen nem tudom ellenőrizni, de maga a felvetés biztos, hogy reális. A jelenlegi szabályok felülvizsgálata esetén azonban definiálni kell, hogy egyáltalán kit tekintsünk élettársnak, sőt a jogbiztonság érdekében azt is el kell dönteni, nem szükséges-e regisztrálni az ilyen kapcsolatokat...

HVG: Ami persze fából vaskarika...

V. L.: Igen, ez esetben ugyanazt tennénk, mint a hollandok, akiknél lényegében kétféle házasság létezik: a hagyományos, valamint a regisztrált élettársi viszony. Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy ha Magyarországon nem idegenkednének annyira a végrendelettől, akkor e kérdést könnyedén meg lehetne oldani, hiszen bárki elkészíthetné a maga testamentumát az élettársa javára. Miközben azonban az Egyesült Államokban gyakran már a huszonévesek is végrendelkeznek, nálunk az idős korosztályok tagjai közül is kevesen gondolnak erre. Az élettársi kapcsolatot itthon az az ellentmondás jellemzi, hogy az érintettek egyfelől a magánszférájukba tartozónak tekintik az erről szóló döntést, másfelől elvárják, hogy az állam bizonyos jogokhoz segítse őket.

HVG: Egy jogállamban elvileg a hatalomnak sem lehetnek kiváltságai polgáraival szemben. Mégis egy évtizede folyik már a vita arról, perbe foghatja-e valaki az Országgyűlést vagy a kormányt, ha az neki kárt okozott. Milyen álláspontra helyezkedik majd e tekintetben a kódex?

V. L.: Tiszta vizet akarunk önteni a pohárba. Egyértelműen el akarjuk dönteni, az államszervezet mely aktorai rendelkeznek jogalanyisággal. A kérdés jelenleg egészen pontosan az, hogy például maga az Országgyűlés vagy csak annak hivatala szerezhet-e jogokat, s terhelhető kötelezettségekkel. Nem lehet vitás ugyanakkor, hogy ezentúl az állam különböző szervei a jogalkotással történő károkozásért is felelősséggel tartoznak majd meghatározott feltételek mellett. Hasonló álláspontra helyezkedik a tervezet a bíróságok esetében is.

HVG: Milyen megfontolásból ragaszkodnak ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartást a földhivatalok helyett újra a bíróságokon vezessék?

V. L.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy az ingatlan-nyilvántartást, amely fizikai értelemben ott maradna, ahol most van, közvetlen bírói felügyelet alá kell helyezni. Ez valóban sarkalatos pontja a kodifikációnak. E nélkül az egész polgári jogi reform fabatkát sem ér. Egy jogállam működésének egyik legfőbb garanciája a hiteles ingatlanregiszter, ami jelenleg - főleg a fővárosban - abszolút nem üzemel megfelelően. Éppen a múlt héten írtam levelet az igazságügy-miniszter úrnak arról, hogy lehetővé kell tenni: az ügyvédek elektronikus úton még aznap széljegyet vezettethessenek be az ingatlan-nyilvántartásba, amikor ellenjegyzik a magánszemélyek szerződéseit. A közvetlen bírói felügyelet visszaállításának azért van rendkívüli jelentősége, mert a bíró nem utasítható. Ha ugyanis az ingatlan-nyilvántartást felügyelő miniszter az elmúlt harminc évben azt mondta volna, hogy ezt kérem szépen így kell bejegyezni, akkor az előbb vagy utóbb úgy is lett volna bejegyezve, hiszen az államapparátusban alá-fölérendeltség működik. A bírói felügyelet a garancia arra, hogy az e területen fennálló korrupciós veszély - ami csak részben függ össze az irdatlan lemaradással - végre megszűnjön Magyarországon.

HVG: Az alapítványok adatainak nyilvánossága ügyében, ha lehet, még rosszabb a helyzet, holott ezek időnként ugyanolyan üzleti tevékenységet folytatnak, mint egy részvénytársaság vagy egy kft. Lesznek-e változások e területen?

V. L.: Feltétlenül. Jelenleg a gazdasági társaságok és az egyéni cégek adatait tartalmazó cégnyilvántartást, illetve az alapítványok és az egyesületek bírósági regiszterét külön vezetik. Ez a párhuzamosság eleve nehezen indokolható. Az új Ptk. valamennyi jogi személyre nézve egységes és nyilvános regisztert kíván bevezetni. Sőt az egyre bonyolultabb, családon belüli vagyoni kapcsolatokra tekintettel arról is szó van, hogy egy további nyilvántartást is létrehozunk, amelyben bárki tájékozódhat arról: az adott személy házassági vagyonközösségben avagy úgynevezett vagyonelkülönítő rendszerben él-e a házastársával.

HVG: A magyar igazságszolgáltatás már nemegyszer marasztalta el a sajtót olyan, szöveghűen közölt nyilatkozatok miatt, amelyekkel például az egyik politikus illette a másikat. Kívánják-e korrigálni az ily módon bűnbakszerepre kényszerített médiumok jelenlegi abszolút felelősségét?

V. L.: A sajtónak a személyiségijog-sértésekkel kapcsolatos felelőssége a jövőben csak korlátozott lehet, vagyis az adott sajtószerv vétkességéhez fog igazodni. Nem terhelné tehát kvázi objektív felelősség a jövőben a tájékoztatási eszközöket, mert ez óhatatlanul a sajtószabadság rovására megy. Mire ugyanis a médiumok minden egyes közlést és tájékoztatást ellenőriznének, a hír már régen nem volna hír.

HVG: A rendszerváltás idején a parlament tulajdonképpen néhány "csavar" kicserélésével kapitalista Ptk.-t tudott csinálni a pártállami Ptk.-ból. Miért is szükséges akkor most egy monumentális, mintegy kétezer paragrafusból álló új kódexet kidolgozni a hatályos törvény továbbfejlesztése helyett?

V. L.: Az, hogy az 1953 és 1959 között alkotott Ptk. túlélte az elmúlt másfél évtizedet, valóban csoda. Ilyesmire egyetlen más posztszocialista országban sem volt példa. A csoda azonban megmagyarázható. A magyarázat a hatályos törvénykönyv egykori vezető szerkesztőinek, Eörsi Gyulának és Világhy Miklósnak a felkészültségében rejlik. Ők képesek voltak olyan absztrakciós szinten és szerkezetben megalkotni a törvényt, hogy az egy társadalmi formációváltást is túl tudott élni. Más kérdés, hogy 1990 óta azért nem csupán csavarokat kellett kicserélni, egész fejezeteket is hatályon kívül helyeztek. Új szabályok is jócskán kerültek be a hatályos Ptk.-ba, úgyhogy az 1959. évi IV. törvény ma már legalább egyharmad részben nem azonos eredeti önmagával. Az új Ptk. kidolgozása azonban kétségkívül nem fehér lapok teleírását jelenti, hanem az eddigi fundamentumokra épülő szerves kodifikációt.

HVG: Mikor kerül majd a parlament asztalára a tervezet?

V. L.: Az első szövegváltozat - amit ez év végétől a Polgári Jogi Kodifikáció című folyóiratban szakmai vitára bocsátunk - indoklással együtt 2005 végére készül el. Úgy vélem, a 2006-2010 közötti Országgyűlés már tárgyalhatja a törvényt.

HVG: Lát-e valamilyen garanciát arra, hogy a tervezetet az országgyűlési vita után nem fogják jelentősen átalakítani?

V. L.: Reménykedem abban, hogy egy négy parlamenti ciklus alatt kidolgozott, két közzétett koncepcióra épülő s egy további tervezetre alapított javaslatot nem fog majd teljesen szétszedni az Országgyűlés. Nyilván lesznek komoly viták, de bízom a képviselők józanságában. Azt mondják egyébként, érdemes beépíteni a törvényhozás elé benyújtandó tervezetbe valamit, ami felkelti a képviselők érdeklődését. Állítólag a német magánjogi kódex, a BGB esetében is ezt csinálták, úgyhogy a honatyák szinte kizárólag a vadászati joggal foglalkoztak, s a további mintegy kétezer paragrafust gyakorlatilag változtatás nélkül megszavazták.

BABUS ENDRE

Vékás Lajos

A kolozsvári születésű, családjával még kisgyerekként Magyarországra került civilista negyvenévesen - 1979-ben - vette át a legendás hírű jogtudósok nevével fémjelzett polgári jogi tanszék vezetését az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1990 és 1993 között rektor. A rendszerváltás idején a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választják, 1995-től a testület rendes tagja. Székfoglalóját a szerződési szabadság alkotmányos korlátairól tartja. Már a kilencvenes évek elején javasolja egy új Ptk. kidolgozását, amire a Horn-kormánytól 1998-ban kap megbízást. Az egyetemi tanárok által, még a nyolcvanas évek közepén alapított Békés-Németh-Vékás és Társai ügyvédi iroda munkájában csak kezdetben vett részt, jelenleg - tanári és kodifikátori munkája mellett - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság tagjaként ítélkezik.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Adventi irodalmi naptár - december 11.

Adventi irodalmi naptár - december 11.

Palkovics: A több túlóra mindenkinek előnyös lehet

Palkovics: A több túlóra mindenkinek előnyös lehet

25 év után 18 új pálya jön a Doomhoz, ráadásul ingyen

25 év után 18 új pálya jön a Doomhoz, ráadásul ingyen

Alapvetően nagyon várjuk, hogy önvezető autókban ülhessünk

Alapvetően nagyon várjuk, hogy önvezető autókban ülhessünk

"Azért csináljuk, mert a gyerekünk majd megkérdi, kiálltunk-e magunkért és másokért"

"Azért csináljuk, mert a gyerekünk majd megkérdi, kiálltunk-e magunkért és másokért"

Jól van ez így? Akkor is megjegyez minket a Google, ha kijelentkezünk

Jól van ez így? Akkor is megjegyez minket a Google, ha kijelentkezünk