"Az elmúlt másfél évtized sportsikerei a csodával egyenértékűek" - hangsúlyozta a HVG-nek Molnár Zoltán (49 éves), a Magyar OlimpiaiBizottság (MOB) ügyvezető igazgatója, aki szerint sportolóinknak az olimpiák történetének legszínvonalasabb ellátásában lesz részük.

HVG: Fájó szívvel nézhettük a foci Eb-t: ismét nem szurkolhattunk a hazai válogatottnak. Pedig három hozzánk mérhető ország csapata is bejutott a legjobb négy közé. Az olimpián majd vigasztalódhatunk?

M. Z.: A magyar labdarúgásban kialakult egy olyan miliő, ahol az eredménytelenséget is díjazzák. A sportágak 90 százalékában viszont az elismerésért, a sikerért, a győzelemért küzdenek a magyar sportolók. Sokszor az a probléma, hogy a versenyző akkor is edzeni akar, amikor pihennie kellene. Minden esélyünk megvan rá, hogy úgy szerepeljünk, ahogy a közvélemény elvárja, vagyis hasonlóan, mint az utóbbi két olimpián.

HVG: Tehát 7-8 aranyra és összesen húsz éremre számíthatunk? Schmitt Pál márciusban úgy nyilatkozott, ezt tekintené tisztes szereplésnek...

M. Z.: Elnök úrnak az a dolga, hogy optimista legyen. Szerintem nem fogjuk tudni megismételni a négy évvel ezelőtti Sydneyben elért éremeredményt, de most is reális cél, hogy a legjobb 15 nemzet között végezzünk. Az 1988-as szöuli olimpia óta folyamatos a magyar sport teljesítőképességének visszaesése. A kormányok rendre csökkentik a támogatás mértékét. A privatizált vállalatok nem állnak a versenyzők mögé, esetenként azért, mert anyacégük egy másik csapatot támogat. Míg 1992-ben Barcelonában 162 nemzet vett részt az olimpián, ma már 202. Birkózásban a szovjet versenyzők helyét hét utódállam elsőrangú sportolói vették át. Az elmúlt másfél évtized sportsikerei a csodával egyenértékűek. Az is, hogy nagyjából 220 fővel, 22 sportágban veszünk részt az athéni olimpián, s ezzel Finnországgal együtt toronymagasan vezetjük a nemzetek listáját - természetesen a lakosságszámhoz viszonyítva.

HVG: Pedig - a kvalifikációs rendszer miatt - olyan legendás sportolók hullottak ki a rostán, mint a világ- és olimpiai bajnok tornász Csollány Szilveszter, kajak egyesben nem indulhat a világbajnok Kovács Katalin...

M. Z.: Csollány Szilveszter tegnap ott ült, abban a fotelben, ahol most ön. Nem bánta volna, ha ezen az olimpián is ott lehet, de ehhez nem szerepelt megfelelően a tornászcsapatunk. Van ilyen. Sike József a világ legjobb sportlövői közé tartozik, de nem szerepelt elég jól, akárcsak fantasztikusan tehetséges sporttársa, Gerebics Roland. Ő Sydneyben ötödik lett, akárcsak Szabolcsi Szilvia pályakerékpáros - egyikük sem utazik Athénba. Kovács Katalint hazai válogatón győzte le Janics Natasa, de szerencsére ettől még akár kétszeres olimpiai bajnok is lehet, hiszen párosban és négyesben is indul.

HVG: Nem lehetne hatékonyabb a magyar sportdiplomácia, hogy a kvóták ne a mi sportolóinkat sújtsák ennyire?

M. Z.: A kvótaszerzésben nincs sportdiplomáciai siker, ezt szeretném leszögezni. Ha valaki azt mondja, elintéztem, hogy a sportolóm kijusson, az nem mond igazat. A kijutás a versenyeken dől el.

HVG: Úgy értem, akkor kéne lobbizni, amikor kimondják, hogy kajak egyesben nem indulhat két azonos nemzetiségű sportoló, úszásban viszont igen...

M. Z.: A kiírásban tényleg vannak igazságtalanságok, legfőképp azért, mert a kontinensek nem egyforma erőt képviselnek. Világklasszis magyar, orosz, francia öttusázók maradnak otthon, eközben Kínából olyanok is kijuthatnak, akik jóformán akkor látnak lovat először. A kvótarendszert a barcelonai olimpiára vezették be, mert meg akarták állítani a versenyzői létszám állandó növekedését. Ma a felső határ 10500 sportoló. A sportágak száma is korlátos: ha felveszik a programba a hegyibiciklizést, akkor cserébe le kell mondani egy másik számról.

HVG: E téren is sok teendője lehet a MOB-nak, hogy a magyar sikerszámok megmaradjanak... Mik az eredmények?

M. Z.: Az európai sportdiplomácia veresége volt, hogy Barcelona után megszűnt az öttusa-csapatverseny, később a sportág létét is veszély fenyegette. A döntés, hogy a 2012-es pekingi olimpiáig biztosan marad az öttusa, saját sikerünk is: az Európai Öttusaszövetség elnöke Császári Attila, a MOB alelnöke. Eközben a női tőrvívás-csapatversenyt sajnos levették a programból.

HVG: A zsűrikben, óvási bizottságokban milyen helyeket sikerült szerezni?

M. Z.: Bárcsak itthon is olyan erős lenne a magyar sportlobbi, mint az olimpiákon! Összesen 48 tisztségviselőnket hívták meg: a súlyemelésben és a triatlonban például teljesen magyar irányítással folyik a rendezés. Örömteli, hogy több olyan sportág is van, amiben nem veszünk részt, de zsűritagként ott vannak a magyar sportvezetők. Általában persze azok kaphatnak több versenybírói helyet, akik nagy létszámú csapatot küldenek: tornászaink ezért most hátrányban lesznek.

HVG: Az olimpiai szervezési munkák finisében a MOB-elnök Schmitt Pál a Fidesz-kampányban vállalt meghatározó szerepet. Ezen nem vesztett a magyar sportdiplomácia?

M. Z.: Schmitt Pál társadalmi munkában végzi a tevékenységét, amióta létezik független MOB. Stratégiai feladatköre van, de a napi munkát a főtitkár, az ügyvezető igazgató, az apparátus végzi. Az elnök úr politikai szerepvállalásához szinte minden jelentős sportvezető gratulált, köztük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke is, aki felkérte, hogy vegyen részt a szervezet politikai szekciójának munkájában.

HVG: Idehaza hűvösebb volt a fogadtatás. Az állmi cégek állítólag csökkentették a bizottságnak nyújtott támogatást, a jövőre életbe lépő új sporttörvény jelentéktelen szereplővé züllesztette a MOB-ot...

M. Z.: A támogatás - most mintegy 280-300 millió forint - nem csökkent, de reálértékben nem is nőtt. A Mol például az utóbbi években rendre 40-50 millió forinttal támogatta a munkánkat, ám tavaly értesítettek minket, hogy nem hosszabbítják meg a szerződést. Aztán szerencsére megváltozott a véleményük: idén újra kaptunk egy hasonló összeget. A sporttörvény valóban elvette a MOB minden lényeges köztestületi jogosítványát, elsősorban az olimpiai felkészülésre fordított állami támogatás - évi mintegy másfél milliárd forint - szétosztásának jogát. Kicsit furcsa: 15 évvel a rendszerváltás után az állam e feladatokat is magához akarja vonni. A Fidesz-kormány is próbálkozott hasonlóval, de két év múlva rájött, hogy a kevés pénzt nagyon nehéz a sportszövetségek által elfogadható módon elosztani.

HVG: Most milyen szempontok szerint osztják el a felkészülési pénzeket?

M. Z.: A támogatás körülbelül egyharmadát aszerint, hogy egy-egy sportág milyen teljesítményt nyújt a nemzetközi versenyeken. Egy utánpótlás ötödik helynek vagy egy világbajnoki aranyéremnek is pontos "ára" van. A többi pénzt a szakmai tervek értékelése alapján ítéljük meg, legyen szó edzőtáborokról, versenyre jutásról vagy eszközbeszerzésről. A végső döntést a 130-140 fős közgyűlés hozza. A testület a sportszövetségek és az olimpiai mozgalmat támogató egyéb szervezetek - például a Testnevelési Egyetem vagy a Sportkórház - delegáltjaiból áll.

HVG: A sportolók és kísérőik kiutazásával kapcsolatos költségeket a NOB állja. Mire fordítják az olimpiai részvételre a büdzséből közvetlenül érkező 250 millió forintot?

M. Z.: A részvételre szánt pénzt saját költségvetésünkből mi is kiegészítjük: összesen 500 milliót költünk Athénra. Ebből szerveztük például a Nemzeti Színházban tartott ünnepélyes fogadalomtételt. Költünk a versenyzők felszerelésére, forma- és felvonulóruhájára, biztosítására, ellátmányára. Kiutazik 50-60 fő - tartalék versenyzők, edzők, orvosok - is, akiknek a szállását, költségeit a NOB nem biztosítja.

HVG: Nem túl sok ez az 50-60 fizetős extra?

M. Z.: Inkább kevés. A NOB szabályai szerint minden második versenyzőnk mellé csak egy ingyenes kísérő jutna, miközben minden sportoló szeretné, ha ott lenne az edzője, a pszichológusa, az orvosa, a gyúrója. Egyébként a saját költségből akkreditálható keret is limitált.

HVG: Elég ijesztő híreket hallani az athéni előkészületekről. Milyen viszonyokra számíthatnak a kiutazók?

M. Z.: Sokat voltunk a helyszínen, és kijelenthetjük: sportolóinknak az olimpiák történetének legszínvonalasabb ellátásában lesz részük. Soha nem építettek még ilyen olimpiai falut vagy inkább kisvárost, amilyet a görögök. Nincsenek lakókocsik meg fabarakkok, mint legutóbb Sydneyben. A 2292 légkondicionált apartmanlakás mindegyike vadonatúj, és - a korábbi olimpiák vitáit elkerülendő - egyformán felszerelt. A falu mellé tréningközpontot építettek, így a nagyobb sportágakban szereplőknek - például az úszóknak, az atlétáknak - egy centimétert sem kell utazniuk, hogy edzhessenek.

HVG: Korábbi hírek alapján még az is megkérdőjelezhető volt, hogy elkészülnek-e a szükséges létesítmények.

M. Z.: El fognak készülni. Egy világbajnokság lebonyolítása is óriási feladat egy országnak, itt most 28-at kell egyszerre megrendezni. Atlantában jók voltak a létesítmények, az ottaninál kaotikusabb olimpián mégsem voltunk még. Athénban jól felkészült szakemberek végzik a szervezést, köztük több mint 40 magyar. A görög fővárost elkerülő körgyűrű is elkészült, akárcsak a vadonatúj repülőtér és a létesítményeket a tengerparton összekötő gyorsvasút. Másrészt Athén nem Sydney: több ezer éves, nem túl gazdag város. De hozzá kapcsolódik a görög kultúra - a demokrácia és az olimpia eszméjével. Ezt szem előtt tartva nem fogunk csalódni. Persze kellenek még a csillogó érmek is...

SCHWEITZER ANDRÁS

Molnár Zoltán

Tinédzserként középtávfutó, tizenkilenc éves korától - kezdetben víz- és gázszerelő szakmunkásként - 25 éven át a Népstadion és Intézményeinél (NSI) dolgozik. Közben leérettségizik, majd a Testnevelési Főiskolán szakedzői képesítést, a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen pedig általános menedzseri diplomát szerez. A nyolcvanas években, mellékállásban, a BKV Előre, majd a MAFC és a Ganz-Mávag atlétikai szakedzője. 1986-tól az NSI intézményvezetője, 1991-2001 között főigazgató. 2001 óta a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezető igazgatója.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Deutsch Tamás rávilágított a lényegre: az MTVA nem a Való Világ-villa

Deutsch Tamás rávilágított a lényegre: az MTVA nem a Való Világ-villa

Feljelent és demonstrációra készül az MSZP

Feljelent és demonstrációra készül az MSZP

Mit gondol, kit, és mihez hasonlítva írták át a Kossuth tér nevét a metrón?

Mit gondol, kit, és mihez hasonlítva írták át a Kossuth tér nevét a metrón?

21 millió 820 ezer kifizetetlen túlóra a francia rendőröknél

21 millió 820 ezer kifizetetlen túlóra a francia rendőröknél

Január közepén szavaz a brit parlament a Brexitről

Január közepén szavaz a brit parlament a Brexitről

Meghalt Galt MacDermot, a Hair zeneszerzője

Meghalt Galt MacDermot, a Hair zeneszerzője