A belga állam jobban tenné, ha egyetlen vallás követőit sem stafírozná ki pénzzel, ugyanakkor nem avatkozna be a felekezetek belügyeibe sem - véli Mohamed Boulif (42), a Belgiumi Muzulmánok Végrehajtó Tanácsának elnöke, aki idehaza tán még különösen hangzó önmeghatározása szerint: európai demokrata muzulmán.

HVG: Vallása tiltja az alkoholfogyasztást. De Brüsszelben, a sörfőzés egyik fellegvárában lakván ugye azért csak legurít néha egy-egy korsóval?

M. B.: Soha! A vallás parancsainak eleget teszek, naponta ötször imádkozom, fizetem a szegények támogatására fordítandó vallási adót, tartom a ramadáni böjtöt. Sőt már volt alkalmam részt venni a mekkai zarándoklaton is.

HVG: Az iszlám nem engedi kamat kérését vagy elfogadását, márpedig egy nyugati társadalomban nehéz mondjuk folyószámla nélkül létezni. Hogy intézi pénzügyeit?

M. B.: A kamatrendszerrel sok keresztény is elégedetlen. Szerintünk jobb, ha a bank kamatfizetés helyett részesedést kínál ügyfelének valamely üzlet - avagy teljes tevékenysége - nyereségéből. Nagy-Britanniában július 1-jével megkapta a működési engedélyt az első európai - igaz, bahreini és Abu Dhabi-i tulajdonban álló - iszlám bank, az Islamic Bank of Britain, amely, ha Isten is úgy akarja, Belgiumban is nyit majd fiókot. A világ egyik legnagyobb bankja, a brit HSBC már jó ideje kínál nálunk az iszlám vallás előírásainak megfelelő termékeket. A kamattilalom betartása a legcsekélyebb nehézségekbe sem ütközik.

HVG: Ön tehát jó muzulmán. És mennyire jó belga állampolgár? Ha a rendőrök arra kérnék, adjon információt a közösségéhez tartozó fundamentalistákról, segítene nekik?

M. B.: Hála Istennek, eddig soha nem kerestek meg ilyen kéréssel. A belgiumi muzulmánok túlnyomó többsége nem fundamentalista, miközben a fundamentalizmus önmagában nem is bűn. Arról tehát, hogy valakinek radikális vallási nézetei vannak, nem informálnám a rendőrséget. Különben sem áll szándékomban az ő munkájukat végezni. Ha viszont tudomást szereznék róla, magam jelenteném egy terrortámadás előkészületeit.

HVG: Lehet, hogy lesz még alkalma rá, elvégre tartóztattak már le belgiumi muzulmánokat ilyen vádakkal.

M. B.: 2001. szeptember 9-én belga állampolgárságú muzulmánok ölték meg Afganisztánban a Nyugat-barát Maszúd sahot, s szeptember 11-e után is letartóztattak Belgiumban néhány férfit, akik Franciaországban akartak merényleteket végrehajtani. Ezek, hangsúlyozom, elszigetelt esetek. A félmillió belgiumi muzulmán túlnyomó többsége éppen olyan törvénytisztelő polgár, mint a közel hatmillió franciaországi, a 2,5 millió nagy-britanniai, az 1,5 milliónyi hollandiai, a 700 ezer spanyolországi és olaszországi, az 500 ezer dániai és a 300 ezer németországi. Az angliai Birminghamben a lakosság több mint fele muzulmán. Brüsszelben mi tesszük ki a lakosság negyedét - és nagyon is békésen élünk a többséggel.

HVG: A muzulmánok közösségén belül sem lehet teljes ilyen ügyekben az egyetértés. Hogyan tagolódik egyébként a belgiumi muzulmánok társadalma? Hány irányzat él egymás mellett?

M. B.: 210 ezren lakunk Brüsszelben, míg Flandriában 182 ezer, Vallóniában 94 ezer a muzulmánok száma. A két legnagyobb csoport a marokkóiaké és a törököké. A marokkói közösség - csak az állampolgárokat és a tartózkodási engedéllyel rendelkezőket tekintve, hiszen róluk lehet biztosat tudni - 221 ezer, a török 122 ezer lelket számlál. Az algériaiak, tunéziaiak és más arabok általában a marokkói közösséghez csapódnak, mivel mindannyian arabul beszélünk. A törököknek megvannak a külön újságaik, szervezeteik, más mecsetekbe is járnak. A generációs kérdés sem lényegtelen. A nagy tömeg az 1960-as években érkezett, amikor Belgium munkaerőimportról állapodott meg Ankarával és Rabattal. A Belgiumba bevándorlók többsége - ellentétben Nagy-Britanniával, ahová a volt gyarmatok szellemi elitje érkezett - általában írástudatlan és iskolázatlan, szoros kapcsolatot tartottak az anyaországgal, évente hazautaztak, ha elegendő pénzük gyűlt össze, előbb vettek maguknak házat odahaza, mint lakást Belgiumban. Aztán mégis maradtak. A második generáció már beszéli a helyi nyelveket; ők többnyire szakmunkások, villanyszerelők, sofőrök, bolti eladók. A harmadik generációban már sok a diplomás, ők már egyértelműen Európához tartoznak, sokan nem is beszélik felmenőik nyelvét, és csak franciául, illetve hollandul tudnak.

HVG: Mivel magyarázza, hogy egész Nyugat-Európában a fiatal muzulmánok a legradikálisabbak?

M. B.: A még mindig érezhető diszkrimináció és az ebből fakadó esélytelenségérzés miatt sokan visszanyúlnak a gyökerekhez. Elkezdenek például arabul tanulni, mégpedig a mecsetekben. Míg szüleik csak otthon imádkoztak, s fontosabbak voltak számukra a családi hagyományok, mint a vallás, ők alaposan tanulmányozzák a Koránt, s kifejezetten vonzódnak a fundamentalista tanokhoz.

HVG: Franciaország - liberálisnak aligha mondható módon - törvényben tiltotta meg, hogy az iskolákban a lányok csadort vagy kendőt viseljenek. Mi a helyzet ezzel Belgiumban?

M. B.: Nálunk nem létezik ilyen törvény, de nem kizárt, hogy lesz, legalábbis az ország egyik felében, Vallóniában. Ott ugyanis a helyi parlament szeptemberben tárgyal majd egy ilyen javaslatot. Jelenleg a döntés még az iskolára van bízva: ha az intézmény nem engedi a fejkendő viselését, akkor a tilalom ellen vétőket kirúghatják. Bár szerintem e kérdést magánügyként kéne kezelni, sajnos egész Belgiumban mindössze nyolc-kilenc olyan intézmény létezik, amely megtűri a fejkendőt.

HVG: Megnyugtatónak találták, hogy az EU alkotmánytervezetéből hosszas viták után végül is kihagyták az Európa keresztény gyökereire való utalást?

M. B.: Bár Európában a muzulmánok jelenléte szintén történelminek tekinthető - gondoljon csak Andalúziára, Szicíliára vagy az Oszmán Birodalomra -, egyáltalán nem zavart volna a keresztény gyökerekre való utalás.

HVG: Európában két év alatt közel 2 millió példányban kelt el Oriana Fallaci olasz újságírónő könyve, a Harag és büszkeség, melyben a szerző az iszlámot vaknak és elmaradottnak, változatlannak és változtathatatlannak, antidemokratikusnak írja le. Azzal is ijesztgetve az olvasót, hogy a muzulmánok a bevándorlás révén lassanként gyarmatukká teszik Európát, miközben Marokkótól Pakisztánig izzik a Nyugat elleni gyűlölet. Mit szóltak mindehhez?

M. B.: Talán meglepő, de alig volt rá reakció. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy tudjuk - és megnyugtatónak találjuk -, hogy Fallaci és a hozzá hasonló gyűlöletkeltők kisebbségben vannak az európai társadalmakban. De az is igaz, hogy nem vagyunk eléggé fölkészültek, szervezettek ahhoz, hogy az ilyen és hasonló esetekben hallassuk a hangunkat, és akciókat, mondjuk tüntetéseket szervezzünk.

HVG: Mire futja a szervezettségből? Egyáltalán: mennyi pénzből gazdálkodnak? És honnan kapják?

M. B.: Szervezetem, a Belgiumi Muzulmánok Végrehajtó Tanácsa évi 700 ezer eurót kap a belga szövetségi államtól, ami a zsidó és a különböző keresztény felekezeteknek juttatotthoz képest édeskevés. Én vagyok az egyetlen a szervezetben, aki állami fizetést kap. Kulturális programokat szervezünk, van néhány kiadványunk, de legfontosabb feladatunk: bármely iskolában, ahol csak egyetlen szülő is kívánja, heti két órában iszlám hittant tanítunk. Az oktatáshoz a brüsszeli központi mecset biztosítja a tanárokat. Szeretnénk persze, ha több pénzt kapnánk, és a mecseteket, az imámokat és a kórházakat-börtönöket látogató szolgálatunkat is fizetné az állam.

HVG: Most ki tartja fönn a mecseteket?

M. B.: Az országban összesen körülbelül háromszáz mecset, illetve imaterem működik, s ezek többségét a Muzulmán Világliga, illetve maguk a hívők tartják fönn. A törököknek 120 mecsetjük van. Ezeknek közel a fele az anyaország politikai irányítása alatt áll, tevékenységüket az ankarai vallási ügyek minisztere felügyeli, ő nevez ki - hároméves váltásban - fizetett imámokat, akik nemcsak prédikálnak, hanem politikai propagandát is folytatnak. Ankara azon van, hogy a szervezetemben is fölborítsa az egyensúlyt, és politikai okokból a belga állam is segédkezet nyújt neki.

HVG: Ha az állam adja a pénzt, úgy kell táncolniuk, ahogy éppen fütyül?

M. B.: Mivel az iszlámban nincs egyház, mi, muzulmánok sokáig semmi olyan állami pénzt nem kaptunk, amit más vallások igen. Szervezetünk, a Belgiumi Muzulmánok Közgyűlése, illetve a Végrehajtó Tanácsa tulajdonképpen arra alakult, hogy legyen kinek fogadnia az állami pénzeket. 1998-ban aztán, amikor megválasztottuk a közgyűlést, az állam a tagok közel felét megalázó módon, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kirostálta, később - mivel el kellett ismernie, hogy ennek semmiféle alkotmányos alapja nem volt - tagságuk 2003-ban helyreállt. Most, bár alapszabályunk és az állammal kötött korábbi megállapodásunk szerint csak a közgyűlés harmadát kellene újraválasztanunk, a belga parlament - ankarai nyomásra - törvényt hozott a teljes újraválasztásról. Ám ha továbbra is így beavatkoznak a belügyeinkbe, le fogok mondani. Nekünk, demokrata muzulmánoknak egyébként is szimpatikusabb volna az a megoldás, ami az USA-ban honos: az állam nem stafírozza ugyan ki egyetlen vallás szervezetét sem, de nem is szól bele a hívők dolgaiba.

LŐKE ANDRÁS

Mohamed Boulif

Mindössze kétéves volt, amikor marokkói édesapja családostul Belgiumba költözött, hogy a brüsszeli Citroen-gyárban vállaljon munkát. 1984-ben a Mons-i Katolikus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és menedzsment szakán végzett, diplomamunkáját az iszlám pénzintézetek működéséből írta. A japán Marubeni Corporation, majd az American Express helyi leányainál dolgozott elemzőként, 1994-ben pedig a szaúdi hercegi család tulajdonában álló luxemburgi Takaful iszlám biztosító pénzügyi igazgatója lett. Hat éve választották a Belgiumi Muzulmánok Végrehajtó Tanácsának elnökévé.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
#istenéltessen - Ma 12 éves a hashtag

#istenéltessen - Ma 12 éves a hashtag

Péntekig meg kell érkezzen az értesítője, ha mégsem, irány a jegyző

Péntekig meg kell érkezzen az értesítője, ha mégsem, irány a jegyző

Frontális karambol történt Bárándnál, mentőhelikopter szállította kórházba a sofőröket

Frontális karambol történt Bárándnál, mentőhelikopter szállította kórházba a sofőröket

Megszüntetné a panelházak szemétledobóit a Magyar Közös Képviselők Egyesülete

Megszüntetné a panelházak szemétledobóit a Magyar Közös Képviselők Egyesülete

Már csak öt napra való ételük van, mégsem köthet ki a menekülteket szállító hajó

Már csak öt napra való ételük van, mégsem köthet ki a menekülteket szállító hajó

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít

Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít