A szélsőjobboldali pártok választási sikerei miatt nem kell pánikba esni - állítja Ute Vogt (40 éves), a német szövetségi belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A szociáldemokrata politikusnő szerint az államnak kötelessége a határozott fellépés a szélsőségekkel szemben, ám az ellenük való küzdelmet elsősorban politikai, nem pedig adminisztratív eszközökkel kell folytatni.

HVG: A legutóbbi tartományi választásokon Szászországban a szélsőjobboldali Német Nemzetidemokrata Párt (NPD) 9,2 százalékkal, Brandenburgban a Német Népi Unió (DVU) pedig 6,1 százalékkal nem tagadható politikai sikert ért el. Azóta arról vitatkoznak Németországban, hogyan is bánjanak ezekkel az erőkkel, a szászországi tartományi parlament alakuló ülésen pedig néhány képviselő a székét megfordítva a hátát mutatta, amikor az NPD képviselője ragadta magához a szót. Ön hogyan viselkedne egy ilyen helyzetben?

U. V.: Sokkal inkább azon kellene elgondolkodniuk a szászországi kereszténydemokrata (CDU) képviselőknek - hiszen ők kormányoztak abszolút többséggel több választási cikluson keresztül -, hogyan sikerül úgy megosztania a társadalmat a tartományi kormánynak, hogy az NPD ilyen választási eredményt tudott elérni. A sopánkodás már nem visz előre. Azt a célt kell kitűzni, hogy szélsőjobb pártok még egyszer ne kerülhessenek be a parlamentbe. A tartományi kormány végezze a dolgát, vitatkozzon a szélsőjobboldali szavazókkal. Ehhez az is hozzátartozik, hogy megmutassák ezeknek az erőknek az igazi arcát, és tegyék világossá az emberek előtt, milyen hecckampánnyal és üres fecsegéssel csalták ki a szavazataikat.

HVG: Heves vita bontakozott ki arról, mennyiben tehető felelőssé ezért az előretörésért az NPD ellen indított betiltási eljárás kudarca, ami azért következett be, mert a tanúk között megtalálhatók voltak a Szövetségi Alkotmányvédő Hivatal, vagyis a titkosszolgálat munkatársai is, akik az NPD-be beépítve dolgoztak. Valóban hiba történt? Miként nyomozzanak a hatóságok egy alkotmányellenes szervezet ellen sikeresen?

U. V.: A szövetségi kormány továbbra is alkotmányellenes pártnak tartja az NPD-t. Gondolhatja azonban, hogy az alkotmányvédő hatóság tevékenységéről, annak érdekében, hogy ne akadályozzuk a munkájukat, tilos nyilvánosan beszélni. Annyit azonban mondhatok, hogy az olyan szélsőjobboldali törekvéseket és pártokat, amelyek szembefordulnak fennálló alkotmányunkkal, köztük az NPD-t is, állandó megfigyelés alatt tartjuk.

HVG: Négy éve, amikor ön a parlament belügyi bizottságának elnöke volt, kijelentette, hogy az NPD elleni betiltási eljárás nemigen lehet sikeres. Volt sejtelme arról, hogy a dolog így végződik? És arról, hogy ez sok kívülálló számára legitimációval ér fel?

U. V.: Akkori kijelentésemet politikai, nem pedig jogi értelemben gondoltam. Hogy egy párt alkotmányellenes-e, azt az alkotmánybíróságnak kell megállapítania. Ha alkotmányellenes, helyeslem a betiltását, amit az alkotmány meg is enged. A betiltás megakadályozhatja, hogy egy szélsőjobboldali párt demokratikus eszközöket - például választásiköltség-visszatérítést, azaz az adózók pénzét - használjon fel arra, hogy alkotmányellenes célokat kövessen. Ám a betiltással nem oltjuk ki a szellemi gyújtogatók szélsőjobboldali ideológiáját. A politika feladata, hogy megszólítsa az embereket, és megnyerje őket a demokráciának. Fontos, hogy a társadalomban legyen elég civil kurázsi ahhoz, hogy az intolerancia, az idegengyűlölet és az erőszak ellen mozgósítson.

HVG: Mégis, mondana valami közelebbit arról, hogy ön szerint mikor érdemes tiltani és mikor inkább a polgárokat szólítgatni? És az utóbbi miként lehet hatékony?

U. V.: Németország a szilárd demokrácia alapján áll, a szabadságon alapuló társadalmi rendünket az állam aktívan védi, kötelességünk, hogy e téren semmit ne engedjünk át az elszabadult vélemények játékának. Ha a szélsőséges erők bűncselekményt követnek el, akkor a bűnüldöző szervek határozottan és energikusan beavatkoznak. A betiltásra bőven akad példa: 1992 óta a szövetség és a tartományok összesen 19 jobboldali szélsőséges szervezettel szemben jártak el ily módon. Otto Schily belügyminiszter négy éve betiltotta a Blood and Honour (Vér és Becsület) nevű szervezetet, illetve a White Youth (Fehér Ifjúság) ifjúsági szervezetet. Néhány tartomány is hasonlóan járt el a helyi szélsőséges egyesületekkel. Különösen nagy súlyt helyezünk az internetes jobboldali bűncselekmények üldözésére, és a Szövetségi Alkotmányvédő Hivatal létrehozott egy olyan programot, amellyel segíti azokat, akik meg akarnak szabadulni ultrajobbos kötődéseiktől. De a szélsőségek elleni küzdelem középpontjában mindig az eszmei-politikai vita áll. Már 2000-ben létrehozta a kormány a "Szövetség a demokráciáért és a toleranciáért - a szélsőségek és az erőszak ellen" nevű szervezetet. Ez a szövetség cselekvési és vitafórum, amelyhez időközben országszerte 1300 kezdeményezés csatlakozott. A "Fórum a rasszizmus ellen" is nyolcvan csoportot egyesít a társadalom minden területéről. A cél az, hogy több kezdeményezésre, civil kurázsira motiváljuk a társadalmat az antidemokratikus és szélsőséges erők elleni küzdelemben.

HVG: Nyilvánvalóan a választási sikereken felbuzdulva talált most egymásra az NPD és a DVU, és megegyeztek, hogy 2006-ban közösen indulnak a parlamenti választáson. Nem sokkal e hír bejelentése után a rendőrségi szakszervezet figyelmeztetett az ultrajobbos provokáció, az utcai erőszak veszélyére. Ön szerint is erőszakhullámra számíthatunk?

U. V.: A populista pánikkeltésnek nem vagyok híve. De valóban igaz, hogy a szélsőjobboldali gyűléseken sajnos gyakran kerül sor erőszakos cselekményekre. Ezek vezetői gyakran "báránybőrbe bújt farkasra" hasonlítanak. A DVU, amely mögött egy gazdag müncheni kiadó áll, eddig inkább papíron létezett, az NPD pedig szervezett tagsággal rendelkezik. A jelenlegi kombináció, a tőkeerős DVU és az NPD szervezeti háttere együtt szerintem valóban nyugtalanító. Persze az nem segít, ha rémképekkel ijesztgetjük az embereket. Tudatosítani kell az emberekben: fontos, hogy elmenjenek szavazni, mert aki nem megy el, a szélsőségeket erősíti. Az a tény, hogy a szélsőséges pártok ilyen jó eredményt értek el, annak is köszönhető, hogy a demokratikus pártok szavazói nem járultak megfelelő számban az urnákhoz.

HVG: Ön nemcsak belügyi államtitkár, hanem a nagyobbik kormánypárt, az SPD alelnöke is, a kérdést politikai értelemben is meg lehet fogalmazni: hogyan kell a nagy néppártoknak válaszolniuk e kihívásokra?

U. V.: Meg kell szólítanunk, magunkkal kell ragadnunk azokat az embereket is, akik úgy érzik, a politika magukra hagyta őket. Ennek mindenütt meg kell történnie, a lakóhelyen, az iskolákban, ifjúsági találkozóhelyeken és a családokban is. Lehetőséget kell teremtenünk a számukra, hogy tegyenek a demokráciáért, például népszavazás útján. A közvetlen polgári részvételi jog bevezetését szövetségi szinten már az előző választási ciklusban bevittük a parlamentbe, de az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség nem volt meg, megbukott az ellenzék ellenállásán. De továbbra is azon dolgozunk, hogy nagyobb beleszólási jogot tudjunk kivívni. Ha a polgárok maguk is kezdeményezhetnek törvényjavaslatot, vagy népszavazással dönthetnek bizonyos dolgokról, akkor maguk is alakítói lehetnek a politikának, ahelyett hogy besétálnának szélsőjobb toborzók hálójába. A konzervatív pártoknak meg kell tanulniuk, hogy megosztják a társadalmat, ha a választási harcot más országokból és kultúrákból származó emberek és a kisebbségek hátán akarják megvívni. Ezzel nem a saját választóikat mozgósítják, hanem a szélsőséges pártok kezére játszanak.

HVG: Mivel magyarázza, hogy idegenellenes jelszavaival az NPD kifejezetten ott ér el sikert, ahol nagyon kevés külföldi él, mint például Szászország legfestőibb régiójában, a Szász Svájcban?

U. V.: A jobboldali szélsőséges pártok nem arról beszélnek, hogy mi van, hanem félelmeket gerjesztenek, és azután erre építenek. Ezért nem mindig döntő a külföldiek valós száma egy területen. Meg vagyok győződve arról, hogy a választóknak csak egy töredéke ténylegesen szélsőséges beállítottságú. A nagyobb rész bizonyára olyan ember, aki elégedetlen jelenlegi élethelyzetével, és ezért vevő a radikális jelszavakra.

HVG: Korábban többször megtörtént, hogy szélsőséges pártok bekerültek a tartományi parlamentekbe, majd ismét kiestek. Vajon így lesz-e ez ezúttal is? Vagy úgy gondolja, hogy most mélyebben keresendők a megerősödés gyökerei?

U. V.: Az NPD 1968 óta először került be egy tartományi parlamentbe, a DVU-nak Brandenburgban sikerült megtartani a helyét. Ezek a szélsőséges pártok csaknem minden más esetben a látványos bevonulást követően egy választási ciklus után észrevétlenül kiestek. Parlamenti munkájuk az eddigi tapasztalatok szerint a nullával egyenlő. E pártok többnyire nagyon gyenge szállal kötődnek a településekhez, a választási kampányon kívül alig mutatnak politikai aktivitást. Az is igaz, hogy az NPD néhány régióban, például Szászországban fel tud mutatni bizonyos szervezeti beágyazottságot. Bízom benne, hogy a választók észreveszik, hogy csak a levegőbe beszélnek, és választási ígéreteik szétpukkannak, mint a szappanbuborék.

WEYER BÉLA / BERLIN

Ute Vogt

A kormányzó német szociáldemokraták (SPD) politikai üdvöskéje, legfiatalabb alelnöke Heidelbergben született, s ott szerezte jogi végzettségét is, amelynek birtokában ügyvédként kezdte pályafutását. Már 20 éves korában belépett az SPD-be. A hagyományosan konzervatív Baden-Württembergben korábban nem sok fű nőtt a szociáldemokratáknak, ám a legutóbbi, 2001-es tartományi parlamenti választáson az akkor már tartományi SPD-elnök Vogt vezetésével 33,3 százalékos eredményt sikerült elérniük. Ez a győzelemhez még kevés volt, ahhoz azonban elég, hogy a dinamikus, fiatal politikusnőre országszerte felfigyeljenek. A 2002-es szövetségi választások után az újjáalakult Schröder-kormányban a belügyminisztérium parlamenti államtitkára lett, egy évvel később pedig a bochumi SPD-kongresszuson a párt egyik alelnökévé választották. Szabad idejében szívesen motorozik.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Trump és Erdogan összebalhézott miatta, most magyar állampolgár lett

Trump és Erdogan összebalhézott miatta, most magyar állampolgár lett

Irányváltást vár a Néppárt a Fidesztől

Irányváltást vár a Néppárt a Fidesztől

Százmilliókat érintő hibát találtak a WinRAR-ban

Százmilliókat érintő hibát találtak a WinRAR-ban

Nem összehajtható, egyenesen feltekerhető telefonon dolgozik az egyik kínai gyártó

Nem összehajtható, egyenesen feltekerhető telefonon dolgozik az egyik kínai gyártó

300 milliót kap Káslertől Kásler tanácsadójának színháza

300 milliót kap Káslertől Kásler tanácsadójának színháza

Büszkélkednek az oroszok: már csak a GDP 20 százalékát adja a feketegazdaság

Büszkélkednek az oroszok: már csak a GDP 20 százalékát adja a feketegazdaság