Bejegyzett nemzeti kisebbség legyen-e a zsidó? - a vita hónapok óta folyik. A kezdeményezők szerint a vallástalan zsidók érdekeit nem képviseli a hitközségek szövetsége. Az ellenzők szerint viszont a nemzetiséggé válással a közösség "kiiratkozna" a magyar nemzetből. Kovács András sem tartaná jónak, ha zsidó kisebbségi önkormányzatok alakulnának, de az 59 éves szociológus más érveket hoz föl.

Kovács András

A Marx a negyedik évtizedben című, szamizdatban megjelent kötet ötletgazdája és szerkesztője volt, emiatt 1977-ben kirúgták a Kossuth Könyvkiadóból, ahol akkor fél évtizede szerkesztősködött. A magyarországi zsidóságot a nyolcvanas évek közepén kezdte tanulmányozni, de állást - prominens ellenzékiként - a rendszerváltásig nem kapott. Utána több kutatást is vezetett, melyek közül kiemelkedik a zsidóság reprezentatív szociológiai felmérése 1999-ből. Legutóbbi könyve, A kéznél lévő idegen - antiszemita előítéletek a mai Magyarországon címmel, tizenöt év kutatásai alapján tudósított a hazai zsidóellenes előítéletek gyakoriságáról és intenzitásáról. Kovács jelenleg a Közép-európai Egyetem, a CEU tanára, illetve az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa.

HVG: Mit gondol, van-e egyáltalán értelme a vitának, hogy a zsidóságot hivatalosan nemzetiségi kisebbségnek kellene-e minősíteni? Sokan úgy vélik: bármiképpen nevezzük a dolgot, ez szociológiai tény.

K. A.: A nemzetiség történelmi konstrukció, nem választható el Európától, különösen nem Kelet-Európától. Nem léteznek olyan objektív kritériumok, amelyek teljesülésével egy csoportot teljes joggal nevezhetünk nemzeti kisebbségnek. A nemzetiséget nem lehet méterrúddal megmérni. A szociológiai irodalom persze ismer jellemzőket, mint például az azonos eredettudatot és közösségi szimbólumhasználatot, a nyelvet, a közös kultúrát, az anyaországhoz való kötődést, amelyek alapján egy kisebbségi csoport nemzetiségnek tekinthető. De az is lehet, hogy egy csoport mindezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik, mégsem tekinti magát nemzeti kisebbségnek - mint például az amerikai olaszok -, vagy csak néhánnyal rendelkezik közülük, s mégis nemzeti kisebbségként definiálja magát - ilyen a legtöbb magyarországi kisebbség. A magyarországi zsidók nemzeti kisebbségi mivolta nem dönthető el valamiféle mérhető, objektív kritériumok alapján.

HVG: A kisebbségi törvény alapján a parlament mégis nehezen mondhatna nemet a kezdeményezésre.

K. A.: Lehet, de éppen ez mutatja, hogy valami nagy baj van a törvénnyel.

HVG: Mi volna az?

© Fazekas István
K. A.: Ennek a törvénynek a létrehozását a kilencvenes évek elején elsősorban külpolitikai érvek motiválták: a környező magyar kisebbségek helyzetének rendezéséhez kellett a pozitív hazai példa, a nemzetközi muníció. A magyarországi nemzeti kisebbségek esetében nincsenek olyan problémák, amelyek megoldásához feltétlenül kellenének a politikai-közhatalmi funkciókat is betöltő kisebbségi önkormányzatok. Melyeket ki tudja, kik választottak meg, és választóik között mennyien vannak azok, akik tényleg a kisebbség tagjai, de ennek ellenére monopóliumuk van az illető kisebbség politikai képviseletére. A kulturális önazonosság megőrzése, a kisebbségi kultúra ápolása vagy a nemzetiségi intézményrendszer működtetése legalább ilyen hatékony lehetne civil szervezetekkel. Az egyetlen kivétel, ahol a politikai képviselet kérdése valóban komolyan mérlegelendő, talán a cigányság, de azt hiszem, egy hatékony pozitív diszkriminációs politika és intézményrendszer itt is legalább ennyire képes lenne.

HVG: Azt állítja tehát, hogy a kisebbségi önkormányzatokra nincs is szükség?

K. A.: Igen. Éppen a mostani kezdeményezés, hogy a zsidókat minősítsék nemzeti kisebbségnek, bizonyítja a szabályozás abszurditását. A törvény rendkívül megengedő, konkrét kritérium alig van benne: ezer aláírás szükségessége, illetve hogy a népcsoport legalább egy évszázada honos legyen az országban. A többi feltétel mindegyike viszont a 13 "bevett kisebbség" egyikére sem húzható rá. Így akár a zsidók is nemzeti kisebbségnek minősíthetők, jóllehet a magyarországi zsidóknak nincs saját beszélt nyelvük, kultúrájuk alapvetően a többségi kultúrával azonos, hagyományaik pedig mindenekelőtt vallásiak - még a szekuláris zsidó kultúra esetében is.

HVG: De mit tartana jobb receptnek a kisebbségek érdekeinek képviseletére?

K. A.: A mai amerikai kisebbségek etnopolitikai gyakorlata alighanem jobban megfelelne a mi nemzeti közösségeinknek is. Az amerikai kisebbségiek zöme bevándorlók leszármazottja. Jó részük már elveszítette szoros kötődését az egykori anyanemzetéhez, a nyelvet nem beszéli, a kultúrája már jellemzően többségi - mégis írként, olaszként vagy németként azonosítja magát. A csoport identitása bizonyos kulturális szimbólumok elfogadásán alapszik, amelyek a közös eredetet és összetartozást közvetítik a közösség és a többségi környezet felé. Az ír felvonul Szent Patrik napján, az olasz a Kolumbusz-napon, a német meg jót iszik az amerikai Oktoberfesteken. Az etnopolitikának három legitim célja van. Az első: a kisebbség fennmaradása mint öncél. A második, hogy megtesz mindent a kisebbséget érő támadások ellen. És végül cél lehet, hogy a minoritás méltányos helyzetbe kerüljön a társadalmi javak újraelosztásánál. A hazai zsidóságnak is lehetnek ehhez hasonló céljai, ám ezek elérését nem segítené a nemzeti kisebbségi önkormányzatok létrehozása, sőt ennek megosztó, konfliktusgerjesztő hatása csak kontraproduktív lehet.

Második oldal (Oldaltörés)

HVG: De hát a magyar állam által eddig egyetlen legitim partnerként elismert Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz nem képviseli a vallástalan zsidók érdekeit.

K. A.: A magyarországi zsidó identitás á la carte identitás: az egyik menórát tart, de disznóhúst eszik, a másik megünnepli a zsidó újévet, a rós ha-sanát, de szombaton kiskertet ápol. A harmadik egyszer egy évben elmegy a zsinagógába, és megtartja a karácsonyt, a negyedik zsidósága meg abból áll, hogy fél az antiszemitizmustól. Hogy képviselhetné mindezt egyszerre egy monopolhelyzetben levő nemzeti kisebbségi önkormányzat?

HVG: Sokak szerint a modern zsidó identitásnak ezeknél sokkal fontosabb eleme az Izrael államhoz és a holokauszthoz fűződő viszony.

K. A.: A holokauszt valóban a leginkább központi eleme a zsidó önazonosságnak, ezt az 1999-ben reprezentatív mintán végzett felmérésünk is kimutatta: a válaszadók kétszer fontosabbnak tartották az üldöztetések tudatát és a népirtás közösségi emlékezetét, mint a zsidó vallás gyakorlását vagy a hitközségi életben való részvételt. Az Izraelhez való közelség érzésénél azonban fontosabb volt számukra a zsidó múlt, a felmenők és a kultúra örökségének fenntartása. A magyarországi zsidók identitása jellemzően kettős: felmérésünk során a többség "a zsidó vallású/származású magyar", illetve a "magyar is meg zsidó is vagyok" választ jelölte meg. Mindössze 15 százalék minősítette "rendkívül erősnek" zsidó tudatát.

HVG: S a heterogén, sokféle identitású magyarországi zsidóságnak nem jönne jól valamiféle ernyőszervezet?

K. A.: Van ilyesmire külföldi példa: Franciaországban a vallásos és a nem vallásos zsidóknak közös szervezetük van, amelyet az állam tárgyalópartnerének tekint.

HVG: A kezdeményezés ellenfelei közül többen attól tartanak, hogy a nemzeti kisebbséggé minősülés muníciót szolgáltatna az antiszemitizmushoz. Egyetért ezzel?

K. A.: A talán létrejövő zsidó önkormányzatok e tekintetben nem osztanak vagy szoroznak. A társadalomnak nagyjából a rendszerváltás óta változatlanul egytizede erősen antiszemitának tekinthető, ami úgymond "megfelel az uniós átlagnak". Nem beszélhetünk hát magyarországi antiszemita hullámról, annyi viszont történt az eltelt időszakban, hogy a korábban elsősorban érzelmileg, indulataiban zsidógyűlölő tíz százalék már világnézetté formálta ellenérzéseit. Szerintem egyébként nálunk rossz hatást váltana ki a zsidó önkormányzatok megalakulása: sokféle érdeket kellene szintetizálnia, így alighanem csak a marakodásnak adna táptalajt. A kívül maradók pedig azt mondhatnák: "nehogy már ezek képviseljenek minket!"

HVG: A mostani törvényi szabályozás mellett persze nemcsak zsidók, hanem antiszemiták is alakíthatnának zsidó önkormányzatokat...

K. A.: A kisebbségi önkormányzatok bő évtizedes története óvatosságra int: a rendszer anomáliái nemhogy csökkentek volna, inkább szaporodtak. Megjelent az etnobiznisz, vagyis az a jelenség, hogy kalandor személyek és csoportok álkisebbségiként megcsapolják az állami forrásokat, és politikai pozíciókhoz jutnak. És az is előfordult, hogy a választási rendszer lazaságát kihasználva kisebbségellenes törekvéseket legitimáltak egyes kisebbségi önkormányzatok. Ezen szerintem a kisebbségi törvény módosítása sem segít, a választói jegyzékbe kevesen fogják majd magukat regisztráltatni, történelmi félelmeik miatt szerintem a zsidók sem fognak tülekedni.

HVG: Az Országos Választási Bizottságnak a Magyar Tudományos Akadémia eddig egyetlen alkalommal, a hunok esetében adott ki szakvéleményt arról, hogy az adott közösség megfelel-e a kisebbséggé válás törvényi feltételeinek. Akkor nemet mondtak a tudósok. Meri borítékolni, hogy a zsidók esetében mit lépnek?

K. A.: A hunok esetében könnyebb dolguk lehetett. Komolyra fordítva: elképzelni sem tudom, hogy ebben az esetben mit vizsgál majd a tudós testület, hiszen a kérdés nem tudományos jellegű.

ZÁDORI ZSOLT

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A Samsung üzeni mindenkinek: forradalmi újítást hoz az összehajtható kijelzős telefonjuk

A Samsung üzeni mindenkinek: forradalmi újítást hoz az összehajtható kijelzős telefonjuk

Zimbabwéban megint lekapcsolták az internetet

Zimbabwéban megint lekapcsolták az internetet

A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

A francia szélsőjobb kihátrál az egyik legnagyobb melléfogásából

Megváltozott a módszertan, rátaláltak 16 ezer dolgozó volt közmunkásra

Megváltozott a módszertan, rátaláltak 16 ezer dolgozó volt közmunkásra

Stephen King rémmeséiből készül sorozat

Stephen King rémmeséiből készül sorozat

Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon

Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon