szerző:
HVG

„Végre meg kellene adni a felügyeletnek a rendeletalkotási jogot, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a nemkívánatos kockázatokkal szemben” – hangsúlyozza Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, aki bízik abban, hogy a szakmailag megalapozott és elfogadható intézkedéseket a következő kormány sem csinálja vissza.

HVG: Érdemes volt a biztosra vehető kormányváltás előtt alig nyolc hónappal elvállalnia ezt a posztot?

F. Á.: A PSZÁF vezetését szakmai feladatnak tekintem, noha a politikusok kétségtelenül gyakran foglalkoznak az általunk felügyeltekkel. Eddig nem érzékeltem beavatkozási szándékot, sem az ellenzék, sem a kormány részéről.

HVG: De bizonyára tudja, hogy a rendszerváltás óta egyik új kormány sem hagyta a helyén az előző kabinet idején kinevezett felügyeleti elnököt?

F. Á.: Ez tény, és azzal is tisztában vagyok, hogy ezen az alapon engem is sokan politikai kinevezettnek tartanak. Csak egyet tehetek, megpróbálom a lehető legmagasabb szakmai színvonalon végezni a munkámat.

HVG: Arra számít, hogy kitölti hatéves mandátumát?

F. Á.: A PSZÁF elnökének szüksége van a mindenkori kormány bizalmára. Ha ezt megkapom, akkor szívesen folytatnám a munkám a választások után. Szeretném, ha szakmailag értékelnék a tevékenységemet, és nem az alapján, ki kért fel e posztra.

HVG: Sok jóra nem számíthat, hiszen az ellenzék állandóan kritizálja a felügyeletet, például parlamenti vizsgálóbizottságot szeretne felállítani annak megállapítására, hogy a válság enyhülésével miért nem csökkentek a devizahitelek törlesztőrészletei.

F. Á.: Ezzel nem engem, de nem is a felügyeletet kritizálják, hanem a törvényhozást. Mi a parlament által lefektetett szabályok alapján működünk. Most például a meghatározó bankokat vizsgáljuk át nagyon alaposan, a válság kapcsán szeretnénk ugyanis átfogó és naprakész képet kapni a bankrendszerről. Ennek szükségességéről nincs politikai vita. Emellett azon dolgozunk, hogy a felügyelet munkáját jobban összehangoljuk a jegybankéval, hogy a két intézmény együtt biztosíthassa az ország pénzügyi rendszerének és egyes intézményeinek stabilitását. De vizsgáljuk azt is, hogy a hitelezők szabályszerűen járnak-e el a devizahitelek törlesztőrészleteinek számításánál.

HVG: A Fidesz időnként azzal fenyegetőzik, hogy kormányra kerülése esetén mindent visszacsinálna.

F. Á.: A politikai retorika nem az én területem. A felügyelet kapcsán egyébként sem találkoztam ilyen jelzéssel. Biztos vagyok benne, hogy a szakmailag megalapozott és elfogadható intézkedéseket a Fidesz sem akarná feltétlenül visszacsinálni. Ha azt akarjuk, hogy a pénzügyi rendszer stabil legyen és a kívülről érkező sokkot vagy válságot is zökkenőmentesebben tudja átélni, mint tavaly ősszel, akkor számos dolgot mindenképpen meg kell változtatni, függetlenül attól, ki kormányoz. Például végre meg kellene adni a felügyeletnek a rendeletalkotási jogot, hogy hatékonyabban léphessen fel a nemkívánatos kockázatokkal szemben. E jog törvénybe iktatásához viszont a képviselők kétharmadának egyetértése kell, azaz az ellenzéké is.

HVG: Az ellenzék a banki erőfölény csökkentése és a lakossági hitelfeltételek átláthatóbbá tétele céljából született kódexet is bírálja. Szerinte törvényben kellett volna szabályozni a banki magatartást. Ön elégedett a művel?

F. Á.: Elégedett azzal vagyok, hogy a bankok – ha némi nyomásra is – képesek voltak önszabályozásra. A kódexet úgy fogalmaztuk meg, hogy kikényszeríthető, hatóságilag ellenőrizhető és betartható legyen. Törvény is születhetett volna, de az én célom az volt, hogy a bankok felismerjék, a kódexben foglaltak betartása saját üzleti érdekük. Egy idő után a szakma önállóan őrködhet, nem lesz szükség hatósági beavatkozásra. Ha a hitelezők komolyan veszik a kötelezettségvállalásokat, nőhet a bizalom az ügyfelek és a bankok között.

HVG: Ez az idilli állapot még messze lehet, ha azt vesszük, hogy a bankszövetség elnöke a kódexszel kapcsolatos nézeteltérések miatt mondott le, a pénzügyi vállalkozások szövetsége pedig nem javasolja tagjainak az aláírást, állítólag azzal az indokkal, hogy nem egyeztettek velük. Mit szól ehhez?

F. Á.: A kódex aláírása önkéntes. Abba, hogy a bankszövetségen belül hogyan zajlott az egyeztetés, mi nem szóltunk bele. Ugyanakkor komoly intézmény nem teheti meg, hogy nem csatlakozik e kezdeményezéshez, ha tartósan a piacon akar maradni. Tudok olyan bankról, amelynek ügyfelei máris számon kérték, hogy miért nem volt az első aláírók között.

HVG: De az ügyfeleket még inkább az érdekli, mit tehetnek, ha a kódex ellenére kitolnak velük.

F. Á.: Bejöhetnek a felügyeletre, és panaszt tehetnek.

HVG: S mi garantálja, hogy panaszaiknak nagyobb lesz a foganatjuk, mint az utóbbi években?

F. Á.: Mindenekelőtt az, hogy bár a felügyeletnek – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi törvényt kivéve – korábban nem volt megfelelő törvényi felhatalmazása, hogy igazi fogyasztóvédelmi hatóságként eljárhasson, szeptember elsejétől ezt egy kormányhatározat lehetővé tette. Ugyanakkor elismerem, az utóbbi években a PSZÁF a korábbi, szűkebb jogosítványok mellett is tehetett volna többet, ehelyett sokszor inkább hárított. Ígérem, ez a hozzáállás meg fog változni.

HVG: Érdekes, hogy elődje, Farkas István a kormányfő javaslatára így is állami kitüntetést kapott. Mit szól ehhez?

F. Á.: Egyetértek a kitüntetéssel.

HVG: Miért?

F. Á.: Mert a PSZÁF eddigi vezetői sokat tettek a magyar pénzügyi intézmények stabilitásáért, nekik is köszönhetjük, hogy a válság nálunk kisebb károkat okozott, mint máshol.

HVG: A felügyelet mintha jobban védte volna a bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások érdekeit az ügyfelekéinél. Kíván ezen változtatni?

F. Á.: Mi az egész pénzügyi rendszer stabilitásáért dolgozunk, így közvetve a betétesek, a befektetők és a nyugdíjasok érdekében is. A pénzügyi szervezetek stabil működése persze nem járhat az ügyfelekkel szembeni tisztességtelen piaci magatartással, ezt meg fogjuk akadályozni.

HVG: Azt is például, hogy a bankok olyan befektetési ügyletekre vegyék rá a módosabb ügyfeleket és cégeket, amelyeken óriásit buktak az utóbbi években?

F. Á.: Több ilyen ügyben is vizsgálatot kezdtünk, és már hoztunk elmarasztaló határozatokat. Más esetekben még nemzetközi vizsgálatok, sőt egyes határozatainkkal szemben perek is folynak. Ám a felügyelet nem bíróság, nem tud egyedi polgári kárigényt érvényesíteni. Ha valaki befektetőként veszít a piacon, nem adathatjuk vissza a pénzét. Mi azt tudjuk megvizsgálni, hogy a bank üzletszabályzata megfelelő volt-e, az alapján járt-e el, helyesen tájékoztatta-e az ügyfelet, szabályszerű volt-e a szerződés, és a kliens a szabályzatoknak megfelelő információkat kapta-e befektetéséről.

HVG: Miért elégszik meg a PSZÁF azzal, hogy a szántszándékkal az ingatlanok megszerzése céljával hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozásokat feljelenti?

F. Á.: Mert más nem nagyon jelenti fel őket helyettünk. Az engedély nélküli hitelezés ellen fel tudunk lépni. Ha valaki bűncselekményt követ el, az rendőrségi ügy. Eddig mintegy százötven esetben tettünk feljelentést.

HVG: Megnevezhetnék a vétkeseket, felhívhatnák az ügyfelek figyelmét a kockázatokra, veszélyekre!

F. Á.: Bűncselekmény gyanújánál nincs jogunk a név szerinti kipellengérezésre. Ám a banki kódexhez nem csatlakozók listája a jövőben figyelemfelkeltésként is felfogható, hogy melyik pénzintézettel szemben kell óvatosnak lenni.

HVG: Próbálták már megkörnyékezni egykori bankárkollégái?

F. Á.: Nem, bár egy ízben egy nem banki intézmény vezetői próbálták rám sütni, hogy másnak az érdekét képviselem. De szerintem csak most próbálnak igazán bemérni. Mindenesetre mindenki készüljön fel, hogy megközelíthetetlen leszek.

HVG: S az öttagú felügyeleti tanács tagjai is azok lesznek? A Brokernet Akadémia nem nyilvános, egyértelműen az üzletkötők képzését szolgáló tanfolyamának oktatói között például egy tanácstag is megfordult.

F. Á.: Ez megengedhetetlen, ha az előadás egy felügyelt intézmény üzleti tevékenységének előmozdítását szolgálja, és anyagi ellenszolgáltatással párosul. Nem hiszem azonban, hogy ilyen eset a közelmúltban előfordult volna.

CSABAI KÁROLY, PAPP EMÍLIA

Farkas Ádám

A júliusban kinevezett, 41 éves PSZÁF-vezér a budapesti közgáz elvégzése után egy ideig csak oktatta a bankárságot, mai közegének képviselőivel csak banki rendezvényeken, angoltolmácsként találkozott. 1993-ban aztán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tanácsadója lett, majd négy évvel később Surányi György jegybankelnök ügyvezető igazgatóvá tette meg. Eközben a Budapesti Értéktőzsde tanácsának tagjává választották. 2001-ben követte Surányit a CIB Bankhoz, ahol az azóta jegybanki alelnökké avanzsált Karvalits Ferenccel társbérletben lett vezérigazgató. Újabb négy év múlva a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának alelnöki székét foglalhatta el, miközben a Magyar Telekom felügyelőbizottsági tagjaként a cég macedón és korrupciógyanús montenegrói ügyeit vizsgáló auditbizottságot is vezette. 2006-tól idén májusig az Allianz-csoport új bankjának első vezérigazgatója volt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elháríthatja a fenyegető globális recessziót az amerikai jegybank?

Elháríthatja a fenyegető globális recessziót az amerikai jegybank?

Halálos gázolás miatt állnak a vonatok a Balaton déli partján

Halálos gázolás miatt állnak a vonatok a Balaton déli partján

Meglepő módon is betehet az emberiségnek a légszennyezettség

Meglepő módon is betehet az emberiségnek a légszennyezettség

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

41 fát vágtak ki a budai Szent Margit Gimnázium kertjében

41 fát vágtak ki a budai Szent Margit Gimnázium kertjében

A nyelviskolák is küzdenek a tanárhiánnyal

A nyelviskolák is küzdenek a tanárhiánnyal