szerző:
HVG

A fejlett világ, így Európa is csak lassan lábal ki a pénzügyi válságból – ezzel a rossz hírrel szolgál az öreg kontinensnek az amúgy optimista Tim Flynn, a világszerte több mint 135 ezer embernek munkát adó KPMG elnöke. Nem tartja felelősnek a válságért a könyvvizsgáló cégeket, mi több, úgy véli, az utóbbi időben jelesre vizsgáztak.

HVG: A minap találkozott Bajnai Gordon miniszterelnökkel, és a megbeszélésen – úgy tudjuk – optimistán nyilatkozott a világgazdaság kilátásairól. Kijöttünk az alagútból?

T. F.: Teljesen egyértelmű, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, egyre több a jele, hogy megindultunk a stabilizáció irányába. A javulás elsősorban a csendes-óceáni térségben és Kínában érezhető, de világszerte igaz, hogy már éreztetik hatásukat a kormányok élénkítő csomagjai. A cégek is túl vannak a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési programokon, most már inkább a 2010-es beruházásokon gondolkodnak. Meggyőződésem, hogy a neheze elmúlt, ám abban is biztos vagyok, hogy a fellendülés lassú lesz.

HVG: Hol lesz a leggyorsabb a kilábalás?

T. F.: Azt hiszem, Kína és a többi ázsiai ország, köztük az utóbbi két negyedévben már növekedést produkáló Dél-Korea lesz a leggyorsabb, majd az Egyesült Államok és Európa következik. A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az öreg kontinens általában kicsit késve jut ki a krízisekből.

HVG: A legtöbb ország gazdasága jelentősen visszesett. Mikor érheti el a világ a válság előtti szintet?

Timothy Flynn

Hűséges típus az 52 éves cégvezér, aki a pályáját könyvelőként kezdte. Miként apja és bátyja, ő is a minnesotai St. Paulban lévő St. Thomas Egyetemet végezte el, 1979-ben pedig rögtön mai munkahelyére, a négy könyvvizsgáló-tanácsadó óriáscég egyikébe, a KPMG-hez állt be dolgozni Minneapolisban. Az elnöki tisztet 2007 októbere óta tölti be, és ezt álmai beteljesülésének tartja. Pedig jóformán alig van szabadideje: a Davosban megrendezett konferenciákról ismert Világgazdasági Fórum Nemzetközi Üzleti Tanácsának tagjaként is tevékenykedő vezető tavaly 809 órát töltött repülőgépek fedélzetén.

T. F.: Nem az a legfontosabb, hogy mikor térünk vissza a korábbi színvonalra, hanem az, hogy a krízis után erősebbek legyünk, és képesek legyünk fenntartható növekedési pályán tartani a gazdaságot. A mostani krízis mindenkit – az államokat, a vállalatokat és a fogyasztókat is – mélyen érintett, ezért biztosra veszem, hogy a világ alaposan meg fog változni. Mások lesznek az üzleti és befektetési modellek, megváltoznak a fogyasztói szokások, sokkal nagyobb lesz például a megtakarítási hajlandóság, mint eddig. A vállalatok többsége vissza fog térni az alaptevékenységéhez, a hosszabb távú tervezés válik meghatározóvá. Valódi szolgáltatások és termékek uralják majd a piacot, és az üzleti tevékenység nem lesz annyira bonyolult, mint manapság. Ami pedig a fogyasztókat illeti, az Egyesült Államokban már józanabbak az emberek, és kevesebbet költenek. Nem kell minden harmadik évben új autót, ötévenként pedig új házat venni. Hosszabb távon ettől csak egészségesebb lesz a társadalom.

HVG: A gazdaságra viszont kedvezőtlenül hat, ha nem növekszik a fogyasztás.

T. F.: Amerikában a hazai össztermék közel hetven százalékát adja a fogyasztás, ami nagyon sok. Indiában és Kínában ez az arány sokkal alacsonyabb. A kiegyenlítődés felé tartunk, az Egyesült Államokban csökkenni fog a fogyasztás részesedése, míg a fejlődő országokban mérséklődni fog az export szerepe, és felgyorsul a belső fogyasztás. Az új egyensúlyi állapot kialakulása tovább javítja a fenntartható növekedés esélyeit.

HVG: Nem felelősek a könyvvizsgáló cégek – köztük a KPMG is –, mert rosszul mérték fel a kockázatokat, így a világválság sok vállalatot felkészületlenül érintett?

T. F.: A könyvvizsgálók szerintem jelesre vizsgáztak. Most egészen más volt a helyzet, mint az évezred kezdetén, amikor több nagy amerikai cég is összeomlott. Ezek hátterében ugyanis csalás állt. Azóta a könyvvizsgáló cégek tevékenysége szabályozottabbá és eredményesebbé vált. A mostani válságnak semmi köze sincs a könyvvizsgálókhoz, most egy egész üzleti modell került krízisbe. Egyik pillanatról a másikra teljesen befagyott a bankközi hitelezés, és a vállalatok mozdítható tőke nélkül maradtak. A sokk hatására mindenki visszahúzódóvá vált, amivel még rosszabbra fordult a helyzet. A könyvvizsgálók komoly munkát végeztek, hogy átláthatóvá tegyék a cégek működését, és kivezessék őket a nehéz helyzetből.

HVG: De nem jelezték előre a kockázatokat, és azt sem, mekkora válság köszönt be!

T. F.: Azt hiszem, senki sem látta előre, hogy ilyen mértékben befagynak a tőkepiacok, s hogy a hitelválságnak ilyen súlyos következményei lesznek.

HVG: A világ vezető cégeinek jó része az önök ügyfele. Hogyan érintette őket a krízis, hallgatnak-e még a KPMG tanácsaira?

T. F.: Valamennyi ügyfelünket érintette a válság, és most abban próbálunk segíteni nekik, hogy a kihívások közepette is talpon maradhassanak. Az egyik legfontosabb dolog, hogy képessé váljanak a kockázatok elemzésére, és azok kezelésére. Mi is sokat változtunk, elsősorban arra összpontosítottuk a figyelmünket, hogy olyan eszközöket és tudást adjunk alkalmazottaink kezébe, ami képessé teszi őket, hogy segítségükkel ügyfeleink a jelenlegi környezetben is sikeresek maradjanak. Hogy hallgatnak-e ránk? Senkinek, így nekünk sincs mindenre válaszunk. Az ügyfelekkel együttműködve mi is tanulunk, és ha mi többet tudunk, akkor az ügyfeleink is erősebbek lesznek.

HVG: Most mit tanácsolnak ügyfeleiknek, a takarékoskodás folytatását vagy terjeszkedést?

T. F.: A válság kiváló lehetőséget teremtett az üzleti tevékenység újraértékelésére. Az igazi nehézségek idején meg lehet csinálni azokat a reformokat, amelyekre a normális időkben gondolni sem nagyon lehet. A válsághelyzetekben az emberek és a piaci szereplők elfogadják ugyanis a változtatásokat. A másik tanácsunk az, hogy végre el kell mozdulni a negyedévről negyedévre tervezéstől, hosszabb távú gondolkodásra van szükség. A piac azokat fogja jutalmazni, akik képesek előre tervezni.

HVG: És a saját házuk táján is ezen az alapon söprögetnek?

T. F.: Természetesen, mi is javítani akarjuk a hatékonyságot, és csökkentjük a költségeket, ám nem veszítjük szem elől, hogy hosszabb távú célkitűzéseink eléréséhez szükség van beruházásokra. Így egyebek mellett folytatjuk az egyetemisták toborzását, tovább gyűjtjük magunk köré a tehetségeket.

HVG: Mik voltak a legfontosabb költségcsökkentő intézkedéseik?

T. F.: A visszaesés miatt egyes területeken kihasználatlan kapacitás alakult ki. Néhány országban tagvállalataink arra kérték alkalmazottaikat, hogy önként egyezzenek bele az ötnapos munkahét négynapossá tételébe, illetve abba, hogy vegyenek ki három hónap szabadságot húszszázalékos fizetéssel. Az alkalmazottak döntő többsége ezt elfogadta, így a fellendülés időszakára megtarthattunk sok tehetséges embert.

HVG: Mi a válság tanulsága?

T. F.: Az egyik legfontosabb, hogy javítani kell a kockázatkezelési modelleken. Korábban egyetlen olyan válságforgatókönyv sem létezett, amely elképzelhetőnek tartotta volna, hogy a jól vezetett vállalatok egy pillanat alatt tőke nélkül maradhatnak.

HVG: Gondolja, hogy elkerülhető az újabb krízis?

T. F.: A gazdaság mindig is ciklikusan fejlődött, és szerintem az a legtöbb, amit a tanulságok levonásával elérhetünk, hogy meghosszabbítjuk a válságok közötti időszakokat. A piacgazdaságok általában képesek arra, hogy fenntartsák magukat, és helyreállítsák az egyensúlyt. Néha azonban a kormányoknak közbe kell avatkozniuk. Ha tavaly ősszel elmaradt volna az intervenció, sokkal több cég ment volna tönkre. A piacgazdaság működésének természetes velejárója, hogy a vállalkozások egy része becsődöl, ám az állami szabályozó szerveknek az egész rendszer összeomlását kell megakadályozniuk. Meg kell találni azt az egyensúlyt, amikor az állam még engedi működni az önfenntartó mechanizmusokat, a szabályozók révén képes a krach megelőzésére.

HVG: A Bank of England kormányzója, Mervyn King minapi bejelentése szerint két brit nagybank 2008 októberében szinte csak percekre volt a csődtől, mielőtt a szigetország kormánya 37 milliárd fontos pénzügyi segélycsomagot szavazott meg a bankrendszernek. Állami beavatkozás nélkül összeomlott volna a világgazdaság?

T. F.: Ennek a kérdésnek az eldöntését inkább a közgazdászokra bíznám, de azt hiszem, hogy a tőkepiacokon nagy volt a veszély. Nem tudom pontosan, mennyire voltunk az összeomlástól, az viszont biztos, hogy az esélyét nem lehetett kizárni. Az állami beavatkozás mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy most már lassú talpra állásról beszélhetünk.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Rámérnek Grönlandra a NASA kutatói – az eredmény kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából

Rámérnek Grönlandra a NASA kutatói – az eredmény kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt

A szíriai fegyveres ellenzék elvesztette egyik utolsó erősségét

A szíriai fegyveres ellenzék elvesztette egyik utolsó erősségét

Tízen haltak meg az utakon a hosszú hétvégén

Tízen haltak meg az utakon a hosszú hétvégén

Török Zsolt hegymászó halála után kapott román kitüntetést

Török Zsolt hegymászó halála után kapott román kitüntetést