szerző:
HVG

„Sosem volt szó arról, hogy háromoldalú tárgyalásokat kéne folytatnunk” – utasítja el Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter, hogy Budapest beleszóljon a pozsonyi törvényhozási folyamatba. Szerinte a szlovákiai és a magyarországi választási kampány miatt viharos időszak következik: „egy kicsit megengedőbbnek kellene lennünk a különféle megnyilatkozások ügyében”.

HVG: „Sajnos a kompromisszumkészség itt még mindig a gyengeség jele” – mondta a nemzetközi közösség boszniai főtárgyalójaként bő egy éve a HVG-nek. Azóta igencsak megromlott Magyarország és Szlovákia viszonya. Ki miben hibázott?

M. L.: Mindig ketten kellenek a tánchoz, mindkét fél felelős azért, ha problémák terhelik a viszonyt. Szlovákia és Magyarország ugyanakkor olyan szomszédok, amelyeket a közös múlt és a rendszerváltozás tapasztalatai is összekötnek: természetes szövetségesek vagyunk, és a legtöbb kérdésben egyforma álláspontot képviselünk. Az őszinte párbeszédre és a fokozatosságra való készség hiányzott a mögöttünk álló nehéz fél évben. A mostani szlovák kormány megalakulásakor komoly bírálatok érték Pozsonyt Magyarországon. Tudom, hogy Jan Slota, illetve a Szlovák Nemzeti Párt múltja nem kelt túl sok bizalmat. Mégis úgy érzem, Slota kormánytagsága olyan ernyőként szolgál, amely alá bújva szinte mindent bírálni lehet. Jobban kellene tisztelnünk a másik fél érzékenységét. Magyarország figyelemmel kíséri a határon túl, például a Szlovákiában élő magyar kisebbség sorsát. Magyarországnak is tisztában kell lennie azzal, hogy a fiatal Szlovákia nagyon érzékeny a szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos kérdésekre. Megrontja a kétoldalú viszonyt, ha Magyarországon kétségbe vonják az államiságunkat. Most is vannak és a jövőben is lesznek olyanok a Duna mindkét oldalán, akik a feszültség fokozásával kívánják elérni szűk látókörű politikai céljaikat, ám bízom abban, hogy végül diadalmaskodik majd a politikai bölcsesség.

HVG: Összefügg a közelgő magyarországi és szlovákiai választásokkal a viszony megromlása? Az önök kormánya állítólag azért keményített retorikáján, hogy magához csábítsa Slota szavazóit, hogy vele legközelebb ne kelljen koalícióra lépni.

M. L.: Viharos idők jönnek a választások miatt, naivitás lenne arra számítani, hogy a magyar–szlovák viszony nem kerül napirendre. Most egy kicsit megengedőbbnek kellene lennünk a különféle megnyilatkozások ügyében, mert azok jó része a kampány miatt hangzik majd el.

HVG: Úgy tűnik, Magyarországon a Fidesz nyeri a választásokat. Igaz, hogy Pozsonyban inkább ezt a pártot tartják szlovákellenesnek, mint a jelenleg kormányzó szocialistákat?

M. L.: A valóság sokszor rácáfol a várakozásokra. Slota rövidebb ideje tagja a kormánynak, mint amennyit a magyarországi szocialisták töltöttek a kormányrúdnál, mégsem történt ezalatt túl sok olyasmi, amire büszkék lehetnének. Ha a közvélemény-kutatási előrejelzéseknek megfelelően a Fidesz nyeri a választást, felelősségteljes magatartást várok az új kormánytól. Kormányozni nehezebb, mint ellenzékben politizálni: nem rombolni, hanem építeni kell. Fontos, hogy belássuk: vitáinkat csak kétoldalú tárgyalásokkal lehet megoldani. Naivitás azt képzelni, hogy az egyik ország – akár egy harmadik fél vagy a nemzetközi közösség révén – rákényszerítheti a véleményét a másikra.

HVG: Érthető, hogy ezt mondja: legutóbbi jelentésében például az Európai Bizottság főtitkárságának jogi szolgálata elmarasztalta Szlovákiát a nyelvtörvény végrehajtási utasítása miatt.

M. L.: Európai elvek alapján álló kétoldalú párbeszédet akarunk. Mindkét ország aláírta a kisebbségek ügyét szabályozó nemzetközi egyezményeket, és mindketten elfogadjuk az európai értékeket, tehát egyértelmű, hogy a kétoldalú viszonynak is van nemzetközi vetülete. Viszont azt szeretnénk, ha csak az illetékes európai szereplők – az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, a velencei bizottság – szólalnának meg ebben a kérdésben. Az utóbbi időben túl sokan akarják interpretálni az európai értékeket. Hiba azt hinni, hogy valaki kívülről jobban meg tudná oldani a vitát, mint az érdekeltek. Boszniában is az a probléma, hogy a felek a kompromisszumkeresés helyett arra várnak, hogy egy külső erő az ő javukra fogja megoldani a vitás kérdéseket.

HVG: A magyar vádak szerint Pozsony nem tartotta be ígéreteit, amikor nem egyeztetett a törvény végrehajtási utasításának életbe léptetése előtt.

M. L.: Egyértelműen szeretnék fogalmazni. A nyelvtörvény csak Szlovákia területén hatályos, és nincs példa arra, hogy egy államban egy szomszéd országnak befolyása lenne a törvénykezési folyamatra. Mi sem akarunk beavatkozni a magyar parlament munkájába, csupán akkor reagálunk, ha egy Budapesten elfogadott szabály a mi területünkön is érvényes lenne. Így volt ez az előző Fidesz-kormány idején, amikor a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos tervezet érintette a szlovákiai magyarokat is. A nyelvtörvény a belügyünk, ám készek vagyunk az EBESZ-illetékesekkel való párbeszédre, illetve a magyar fél tájékoztatására. Sosem volt szó arról, hogy nekünk háromoldalú tárgyalásokat kéne folytatnunk. A kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság tagjai négyszer találkoztak, s hosszan magyaráztuk a szabályozás részleteit partnereinknek. De nem fogunk egy szomszédtól engedélyt kérni törvényeink elfogadására, különösen nem egy olyantól, amelyik nem vette a fáradságot, hogy tájékoztasson bennünket egy, a mi területünket is érintő törvényről. Az EBESZ kisebbségügyi biztosa is megerősítette, hogy a törvény általánosságban megfelel az európai normáknak, így mi egyetlen ígéretünket sem szegtük meg. Magyarországon – akarva, akaratlanul – félremagyarázták a tényeket.

HVG: Ez azt jelenti, hogy nem módosítják a törvényt?

M. L: Most nem látjuk értelmét a változtatásnak, hiszen a törvény jogos célokat szolgál. Persze semmi sincs kőbe vésve, vizsgáljuk, miként működik a törvény, s ha értelme lesz a változtatásnak, akkor senki sem fog elvből nemet mondani.

HVG: De mi a törvény célja?

M. L.: Elejét akarjuk venni a szlovák nyelvet sújtó diszkriminációnak, például annak, hogy a vegyes lakosságú körzetekben csupán a kisebbségi nyelven hangozzanak el a hivatalos bejelentések. Ellenkező esetben a helyi szlovákokat hátrányos megkülönböztetés éri.

HVG: Kanadában előírás, hogy a közalkalmazottak kétnyelvűek legyenek, hasonló a helyzet Finnországban, ahol a svédek svédül beszélő finneknek tartják magukat. Ön szerint a törvény alkalmas arra, hogy erősítsék a magyar kisebbség lojalitását?

M. L.: Nem lehet mechanikusan átvenni más térségek tapasztalatait, hiszen ezeknek a kérdéseknek történelmi vetületei is vannak. A múlt – például az erőszakos magyarosítás vagy a Trianon-trauma – következményei ma is jelen vannak. Több magyar politikus is arról beszél, hogy Magyarország leginkább magával határos. A svéd–finn kapcsolatok nem ilyenek. Mindent a megfelelő környezetben kell vizsgálni.

HVG: Ha az említett magyarosítást erőszakos szlovákosítás követi, azzal nem olyan ördögi körbe kerülünk, ami csak a szélsőségeket erősíti?

M. L.: Valóban meg kell törni az ördögi kört, már a választások után sort kell keríteni erre. Ez a törvény nem magyarellenes, ennek tényleg csak az a célja, hogy megvédje a szlovák nyelvet. Én azt kérdezem: miért kellett ilyen durva ellenkampányt indítani Magyarországon? Ki mérgezi a légkört? A magyarok által kezdeményezett nehéztüzérségi támadást nem követte az illetékes nemzetközi szervezetek támogatása.

HVG: A szlovákiai magyar pártok, amelyek azzal is bizonyították Szlovákia iránti hűségüket, hogy részt vettek több szlovákiai koalícióban, szintén ellenzik a törvényt. Még egyszer, jó módja-e ez a lojalitás erősítésének?

M. L.: Meg kell kérdeznem, hogy a szlovákiai magyar pártok mekkora lojalitást mutattak ebben a kérdésben. De nem szabad sót önteni a sebre. Mindketten megsérültünk, mindketten vérzünk. Meggyengültünk a nemzetközi színtéren, kevésbé vagyunk képesek igazán fontos érdekeink védelmére.

HVG: Kapott effajta visszajelzéseket?

M. L.: Találkozók százain vettem részt EU-s és amerikai politikusokkal, és az üzenet mindig ugyanaz volt: „Nem szólunk bele a kérdésbe, erre megvannak az illetékes nemzetközi szervezetek, ám bízunk benne, elég bölcsek lesztek ahhoz, hogy végre megoldjátok a vitát.” Biztos vagyok abban, hogy a magyarok ugyanezt hallják. Miközben dúl a szópárbaj, az első diákok elvégezték a komárnói egyetemet, és bár ez az egyetlen olyan állami egyetem Magyarország határain túl, ahol alapvetően magyar nyelven folyik az oktatás, egy szó sem hangzott el erről a magyarországi médiában. Meggyőződésem, hogy a nyelvtörvény nem diszkriminatív, és ha igazam lesz, remélem, legalább egy magyar politikus vagy újságíró beszámol arról, hogy nem lettek káros következményei.

NÉMETH ANDRÁS / POZSONY

Miroslav Lajcak

A csehszlovák, majd szlovák külügyminisztérium szinte teljes hivatali grádicsát végigjárta az éppen egy éve tárcavezetővé kinevezett, 46 éves politikus, aki Poprádon született, a pozsonyi egyetemen végzett, 1988-ban kezdte meg külügyi pályáját, és három év múlva már Csehszlovákia moszkvai nagykövetségén szolgált. A kilencvenes évek közepén Jozef Moravcik külügyminiszter, 1998 és 2001 között pedig Eduard Kukan tárcavezető kabinetfőnöke volt. Ezután belgrádi nagykövetté nevezték ki, s 2007-ben ő vette át a nemzetközi közösség boszniai főképviselői tisztségét. Bár szarajevói mandátuma legalább három évre szólt volna, némi gondolkodás után tavaly januárban átült az ENSZ-be távozó Jan Kubis külügyminiszter megüresedett székébe.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Késsel fenyegettek diákokat egy pécsi iskola udvarán

Késsel fenyegettek diákokat egy pécsi iskola udvarán

Nincs, aki megcsinálja Magyarországon a digitális forradalmat?

Nincs, aki megcsinálja Magyarországon a digitális forradalmat?

A Gazprombank zárolta a venezuelai állami olajcég számláit

A Gazprombank zárolta a venezuelai állami olajcég számláit

Plágium miatt kizárták Petruskát A Dal döntőjéből

Plágium miatt kizárták Petruskát A Dal döntőjéből

Százezrek tüntettek Barcelonában a katalán függetlenség mellett

Százezrek tüntettek Barcelonában a katalán függetlenség mellett

Timmermans: Orbán álljon ki a saját döntéseiért

Timmermans: Orbán álljon ki a saját döntéseiért