szerző:
HVG

Törökország Kissingere – az 1970-es évek híres amerikai külpolitikusára utalva így emlegetik a török sajtóban Ahmet Davutoglu új török miniszterelnököt. Az összehasonlítás talán több tekintetben is megállja a helyét, sőt sokak szerint Davutoglu a Török Köztársaság eddigi legjobb külügyminisztere volt, mielőtt az elnökké választott Tayyip Erdogan utódjaként a minap elfoglalhatta a kormányfői széket.

A Toros-hegység szívében lévő Konya tartomány egy kisvárosában, 1959-ben született Davutoglu felmenői vallásosak voltak, apja kereskedőként dolgozott, anyja viszont fia négyéves korában meghalt. A család Isztambul Fatih negyedébe költözött, amely a megapolisz európai oldalán található, közel a történelmi belvároshoz. A kerület Oszmán Birodalomból fennmaradt gazdag kulturális és vallásos emlékei mély nyomot hagytak a fiatal fiúban. Csakúgy, mint a német–török két tannyelvű iskola, ahová járt. Kelet és Nyugat között találta magát, olvasott német klasszikusokat, Goethét, Kafkát, Brechtet, de Marxot is. Csodálattal töltötte el hazája régmúltja, ezért a társadalomtudományok felé fordult, végül a Bogazici Egyetemen diplomázott, ahol nagydoktori fokozatot szerzett politológiából és nemzetközi kapcsolatokból.

A 25 évesen nősült és orvos feleségétől négy gyereknek örvendő Davutoglu már fiatalon szívesen támogatott olyan ügyeket, mint az abortuszellenesség, de a vallás reneszánsza ellenére sem csatlakozott egyetlen muszlim ifjúsági szervezethez sem. 1990-ben Malajziába költözött, és Kuala Lumpurban, a Nemzetközi Muszlim Egyetemen tanított. Első munkáiban a nyugati és a muszlim civilizációkat boncolgatta, bírálva azokat az írásokat, amelyek szerint a Nyugat értékei egyetemesek lennének. Diákjai révén Malajziában újabb – kínai, indiai, sőt afrikai – eszmei hatások érték, így amikor 1993-ban visszatért Isztambulba, és a Marmara Egyetemen folytatta a tanítást, a politológiai tananyagába keleti szövegeket is beemelt.

A németül, angolul és arabul folyékonyan beszélő, a történelemben rendkívül jártas, éles elméjű Davutoglu 1999-ben a Marmara Egyetem professzora lett, de az 1990-es években már tanácsokat adott a politikai szárnyait bontogató Erdogannak és Abdullah Gülnek, a későbbi államfőnek. 2001-ben jelent meg a Stratégiai mélység című írása, amelyben már a 2002-ben hatalomra jutott Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) külpolitikai krédóját írta meg. Ennek legfontosabb eleme, hogy Törökország ne pusztán regionális hatalom, hanem az oszmán múlt ragyogására emlékeztető, globális tényező legyen. Ráaggatták a neooszmán jelzőt, amelyet visszautasított, de tény, hogy gyökeres változást hozott Ankara diplomáciájában, nemcsak a tudományos háttér megteremtésével, hanem tevőlegesen is. Az ügyes szónok és megnyerő stílusú Davutoglu 2003-ban Erdogan kormányfő külpolitikai tanácsadója lett, majd 2009-től külügyminiszter. Nevéhez fűződik az a váltás, hogy a NATO-alapító tag Törökország ne csak a Nyugatra tekintsen, hanem rendezze minden problémáját a szomszédos országokkal, és a török modell példaként állításával a térségben is keressen szövetségeseket. A kezdetben jól indult politika azonban visszaütött az arab tavasznak nevezett változások elfajulásával. Ankara a térség iszlamista pártjait támogatja, így igencsak megromlott a viszonya például a katonai vezetésű Kairóval. Ma már baklövésnek tűnik, hogy Szíriában is az iszlamista ellenzék mögé állt, így egyesek szerint megágyazott az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezetnek is.

Ismerői szerint Davutoglu azért sem lesz pusztán bábu Erdogan elnök árnyékában, mert a kül- és belpolitikáról alkotott nézeteik szinte azonosak. A palesztinok elnyomása miatt Davutoglu is keményen bírálja Izraelt, az egykori szoros szövetségest, és folytatná a megbékélést a kurdokkal. Elítéli a kormányellenes tüntetéseket, és fogadkozik, hogy felszámolja a „párhuzamos államot”, amelyet szerinte is azért épített ki a rendőrség és az igazságszolgáltatás berkeiben az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen vallási vezető, hogy aláássa Erdogan és köre hatalmát. A mentoránál kevésbé populista Davutoglu legfontosabb feladata az lesz, hogy a jövőre tartandó parlamenti választáson ismét meggyőző fölénnyel győzelemre vigye a pártját, ami a feltétele lehet az Erdogan számára kívánatos prezidenciális rendszer alkotmányos bevezetésének.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Nem aratott nagy tetszést a Brexitről kötött alku

Nem aratott nagy tetszést a Brexitről kötött alku

Sztárséf nyithat éttermet a parlament új irodaházában

Sztárséf nyithat éttermet a parlament új irodaházában

Ez a terepezős kerekesszék felmegy szinte mindenhol – videó

Ez a terepezős kerekesszék felmegy szinte mindenhol – videó

Barbra Streisand is megszólalt Michael Jackson molesztálási ügyében: a szülőket hibáztatja

Barbra Streisand is megszólalt Michael Jackson molesztálási ügyében: a szülőket hibáztatja

Szovjet villanyautó, íme a több mint 40 éves elektromos Lada - videó

Szovjet villanyautó, íme a több mint 40 éves elektromos Lada - videó

Száz liter fáradt olajat öntöttek Egerben egy csapadékvíz-elvezető árokba

Száz liter fáradt olajat öntöttek Egerben egy csapadékvíz-elvezető árokba