Az őstermelők számára kötelezővé vált az adószámkiváltás és a nyugtaadás, ami azonban nem szűri ki a kedvezményekre jogosító igazolványt adóelkerülésre használó kereskedőket.

Noha az "egy kiló hagymát kérek, és számlát is róla" típusú mondatok vélhetően nem lesznek gyakoriak a piacok őstermelői standjainál, ám az idei évtől az effajta adminisztrációt eddig megúszó kistermelőknek is számlát kell adniuk, ha kérik tőlük - és nemcsak a piacon, hanem a háznál történő árusítás esetén is. Ehhez az őstermelőknek január 15-éig adószámot kell váltaniuk. Bár Herbály Imre, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke a hónap elején arról beszélt, hogy a tömeges jelentkezés miatt elképzelhető a határidő kitolása, erről lapzártánkig nem született hivatalos döntés. Nem hivatalosan pedig talán március végéig ad haladékot az adóhatóság. A felvásárlóknak értékesítő és az áfát helyettesítő kompenzációs felárat érvényesítő őstermelőknek január 1-jétől fel kell tüntetniük az adószámukat a felvásárlási jegyen is. A kompenzációs felár alkalmazásának lényege, hogy a termelő nem igényelheti vissza az áfát, az erre jogosult felvásárlónak történő értékesítés esetén azonban növényi eredetű árura 12, állati és erdészeti termékre, valamint szolgáltatásra 7 százalék felárat számít fel.

Az őstermelői igazolvány 1997-es bevezetése óta ez lehet az első olyan szabályváltozás, amely csökkenti az ebbe a kategóriába bejelentkezők számát - véli Zsigmond Richárd, az őstermelői igazolványokat kiadó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) földművelésügyi igazgatója. A hivatal adatai szerint jelenleg 730 ezer érvényes őstermelői igazolvány van forgalomban, s ebből a tavalyi évre 525 ezret aktiváltak tulajdonosaik. Ugyanakkor az adóhatóság saját, 2007. december 13-ai számai 800 ezer őstermelőt mutatnak, akik közül 500 ezer aktív. Ahhoz ugyanis, hogy az őstermelői státus jogfolytonos legyen, az adott év március 20-áig értékesítési betétlapot kell váltani - ebben az esetben már az év elejétől elszámolhatóak a költségek -, ha pedig ennél később, de még az első terményértékesítés előtt újítja meg státusát az őstermelő, akkor az adott naptól érvényesítheti kiadásait.

A speciális kedvezményekkel járó kistermelői státus bevezetésének célja a rendszerváltás körüli időszakban az egyéni termelők ösztönzése volt. Megrendültek ugyanis a termelőszövetkezetek, amelyek hiányában életképtelenné váltak a vidéki népesség számára biztos bevételt jelentő háztáji gazdaságok is. A kedvezmények célzottjai azok a gazdák voltak, akik zömében önellátásra termelnek, de feleslegeikkel időnként megjelennek a piacon. "Az EU-ba történt belépés óta az őstermelők létjogosultsága megkérdőjeleződött, az unióban nem is ismerik ezt a fogalmat" - mondta a HVG-nek Tóth Erzsébet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet vidékpolitikai osztályvezetője. Tevékenységüket teljes homály fedi: sem a HVG által megkérdezett szakértők, sem a Központi Statisztikai Hivatalban nem vállalkoztak arra, hogy megbecsüljék az őstermelők által előállított termékmennyiség nagyságát. Ennek egyik oka, hogy a földterület, illetve a bevételek "szétírásával" nemcsak az alkalmanként felesleget értékesítők, hanem a valóságban egyben működő, teljes mértékben piacra termelő gazdaságok is élvezhetik az őstermelői státus adta privilégiumokat. Ez nem csupán a tisztánlátást zavarja, hanem - ahogyan azt Magyar György, a társas vállalkozásokat tömörítő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára a HVG-nek elmondta - az alkalmazottaikat közterhekkel foglalkoztató agrárszervezeteket is.

Mivel a családtagok is bejelentkezhetnek őstermelőnek, a mezőgazdasági termelésből származó bevétel akkor is megosztható közöttük, ha az csupán egyikük munkájából származik. Az őstermelők jelentős részének be sem kell vallania jövedelmét, ha bevétele - támogatások nélkül - az adott évben nem haladja meg a 600 ezer forintot. Élhetnek a tételes költségelszámolás esetében alkalmazható 100 ezer forintos adókedvezménnyel is, ha bevallott jövedelmük kisebb 6 millió forintnál - ez hozzáadódik az egyéb, például alapítványi befizetés után járó adókedvezményhez, illetve a háromévenként maximum 200 ezer eurót elérő, úgynevezett de minimis támogatásokhoz, ami azonban az adóhatóság adatai szerint nagyon ritka. Tipikusnak inkább az mondható, amikor az őstermelő nyilatkozik arról, hogy e tevékenységéből 4 millió forintnál kevesebb érkezett a kasszába. Ekkor elegendő a forgalom 20 százalékát elérő összegben számlát gyűjtenie, ezzel az őstermelésből származó jövedelem adómentessé tehető. Vonzó lehet az átalányadózás is, aminek lényege, hogy az állati termékek után a bevétel 6 százaléka, növénytermesztésnél 15 százaléka a jövedelem. Az adóhatóság lapzártánkig nem tudott információt adni arról, hogy az őstermelői körből hányan fizettek ténylegesen adót, de a szakértői becslések megegyeznek abban, hogy maximum néhány ezren teszik ezt.

Nem csoda, ha adóforintokat lát a kormány ebben az eddig túl lazán szabályozott rétegben. Annyit talán elérhet, hogy a nyugtaadási kötelezettséggel az eddig bemondásra elfogadott bevételek ellenőrizhetővé válnak. De a kedvezmények a valóban földet művelő termelők számára ezentúl is megmaradnak: az adószámot elég a családon belüli közös őstermelői igazolvány esetén vagy egy-egy családi gazdaságban csupán egyetlen személynek kiváltania, az értékesítés és a költségszámlák gyűjtése is csak az ő nevére történhet, ám ezek az adóév végén továbbra is megoszthatóak a családtagok között.

Az adózási kötelezettség az őstermelők saját nyilvántartásain alapult. "Az eddigi szabályok szerint csak azoknak kellett adminisztrálniuk, akik rendszeresen és üzletszerűen értékesítettek, ami nem egyértelmű szabályozás" - mutatott rá a gumiszabályra Téli Róbert, a Magyar Agrárkamara főosztályvezetője. Szerinte most annyiban jobb lesz a helyzet, hogy az értékesítés feltétele az adószám, ami nyilvántartásra kötelezi az őstermelőt. Az igazolványban pedig fel kellene tüntetni, milyen termékek előállításával foglalkozik, és milyen termékeket értékesít. Most azok is árusítanak őstermelői igazolvánnyal, akiknek nincs saját gazdaságuk, a legnagyobb bevételkiesés miattuk éri a költségvetést - állítja Téli.

Jól látszik tehát, hogy azokat kellene kizárni az őstermelői körből, akik termelői háttér nélkül, jellemzően piacokon működő kereskedőként veszik igénybe a kedvezményeket, ezt pedig nem az adószám-kiváltási kötelezettséggel, hanem az igazolványok kiadásának szigorításával lehetne elérni. Jelenleg minden 16 éven felüli magánszemély válthat ki őstermelői igazolványt, csupán nyilatkoznia kell arról a falugazdásznál, hogy saját gazdaságában mezőgazdasági terméket állít elő. Ehhez még tulajdoni lapot sem kell bemutatnia a birtokában lévő földről, csupán azt kell bejelentenie, mit kíván termelni és értékesíteni. "Nincs kijelölve, hogy mindezeket ki ellenőrzi. A rendszer arra épült, hogy a területileg illetékes falugazdászok ismerik a környékbeli gazdálkodókat" - mondta a laza szabályokról Zsigmond Richárd. Ez azonban Budapesten vagy a nagyobb városokban már problémát jelent - ismeri el az MGSZH földművelésügyi igazgatója. A nyugtaadási kötelezettség betartatásával elvileg az adóhatóság számára most már követhetőek lesznek az őstermelői bevételek, ám továbbra sem kizárt, hogy adószám nélkül árusítson az őstermelő. Legalábbis egy decemberi adóhatósági közlemény szerint a saját szükségleten felüli termékeit alkalomszerűen értékesítő termelőnek nem kell adószámot kiváltania; azaz egyelőre maradt gumiszabály a rendszerben. Ezt a gyakorlatban minden bizonnyal sokan úgy értelmezik, hogy az ellenőröknek azt kell mondani, csak a megmaradt zöldséget, gyümölcsöt árulom éppen.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szigorítás: Még a viszonylag modern dízelek sem mehetnének Budapesten szmogriadókor

Szigorítás: Még a viszonylag modern dízelek sem mehetnének Budapesten szmogriadókor

Theresa May könnyek között jelentette be lemondását

Theresa May könnyek között jelentette be lemondását

Üthet vagy visszaüthet a Huawei elleni támadás?

Üthet vagy visszaüthet a Huawei elleni támadás?

EPP-kampányzáró: Merkel élesen bírálta a nacionalista politikusokat

EPP-kampányzáró: Merkel élesen bírálta a nacionalista politikusokat

Megtalálták az utolsó ismert rabszolgaszállító hajó roncsait

Megtalálták az utolsó ismert rabszolgaszállító hajó roncsait

Afrikában is terjeszkedik Oroszország

Afrikában is terjeszkedik Oroszország