Tavaly radikálisan, még a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkent az államháztartás hiánya. A költségvetési kiigazítás fő terheit a lakosság adó- és járulékfizető kisebbsége viselte.

HVG
Tisztán pénzügyi szempontból hovatovább mulatságos, hogy az idén a kórházi napidíjról, vizit- és tandíjról lesz népszavazás, ezek a tételek ugyanis a 2006. nyáron meghirdetett gazdaságpolitikai fordulatot követő adó- és járulékemelésekhez viszonyítva elenyésző súlyúak az államháztartásban. Tavaly egyetlen év alatt csupán a személyi jövedelmekre és a lakossági vásárlásra kivetett adókból húszszor akkora bevételnövekményre tett szert a büdzsé, mint amekkora összeget a politikai viták kereszttüzébe került tarifáktól vár.

Vizitdíjból és kórházi napidíjból a február 15-ei bevezetésétől szeptember végéig 13,3 milliárd forint folyt be, ez az összeg az év egészében 20 milliárd forint körül alakulhat, 2008-ra pedig 17,3 milliárd forint szerepel az előirányzatokban. Képzési hozzájárulásból az első, csonka évben - azaz szeptembertől decemberig, amikor még csak a tavaly felvett hallgatókat terheli tandíjfizetési kötelezettség - 2,6 milliárd forintra számít az oktatási tárca. Ezzel szemben a béreket terhelő, minden munkavállaló által leginkább érzékelhető közteherből, azaz a személyi jövedelemadóból (szja) mintegy 220 milliárd forinttal - csaknem 14 százalékkal - nőtt 2007-ben az államháztartás bevétele (lásd grafikonunkat). Más olvasatban a bérek közterhei olyannyira megugrottak, hogy a január-novemberi időszakban (a decemberi adatot csak februárban közli a Központi Statisztikai Hivatal) a bruttó átlagkeresetek 8,3 százalékos növekedése dacára a nettó átlagkeresetek csupán 2,9 százalékkal nőttek, 8 százalékos infláció mellett.

Ha azt vesszük alapul, hogy évente mintegy 4,4 millió szja-bevallás érkezik az adóhatósághoz, egy adózóra átlagosan 50 ezer forint többletteher jutott tavaly. Összehasonlításképp, vizitdíjfizetésre egy-egy évben elvileg senki nem költhet 6 ezer forintnál többet, a vizsgálati beugró ugyanis a huszadik alkalom után visszaigényelhető. A valóságban azonban az adózók az átlagos 50 ezer forintnál is lényegesen nagyobb többletelvonást szenvedtek el, mivel az elkészített bevallásoknál százezrekkel, akár 1-1,5 millióval is kevesebb lehet a tényleges adófizetők száma (például a minimálbér adómentessége miatt). Ehhez adódik, hogy a legmagasabb jövedelműek 4 százalékos úgynevezett különadójából csaknem 21 milliárd forint folyt be az államkasszába. Mivel e kategóriába a pénzügyi tárca előzetes becslése szerint mintegy 120 ezer adózó tartozik, ők összességében s csak ezen a címen átlagosan 175 ezer forintnyi többletadóterhet kényszerültek elviselni az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében. Bár részletes kimutatás a tényleges szja-fizetőkről a 2007-es évre vonatkozóan még nem készült, kockázat nélkül megállapítható, hogy a költségvetési kiigazítás a legnagyobb mértékben a lakosságnak azt a kisebbségét sújtotta, amelynek legális, bejelentett munkája és jövedelme volt, az után tisztességesen adózott, pontosan fizette társadalombiztosítási (tb) járulékait.

Munkáltatói és egyéni járulékbevételekből 2905 milliárd forint folyt be a tb kasszájába, szemben a tavalyelőtti 2466 milliárd forinttal. A tervezettet is jó 100 milliárd forinttal meghaladó bevétel a magasabb járulékterheken kívül a járulékfizetők körének kiszélesítéséből adódik, ami a pénzügyi kormányzat sajátos sikerágazatának tekinthető. Igaz, e tekintetben nagy úr volt a kényszer is. A kilátásba helyezett ellenőrzési és utólagos járulékbehajtási félelmek következtében tavaly novemberig csaknem 200 ezer munkáltató jelentette be mintegy 1,3 millió foglalkoztatott jogviszonyát. Az szja- és járulékbefizetések 2007-ben mintegy 200 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet, ennek negyedét a pénzügyi tárca a gazdaság kifehérítésének tulajdonítja. A minden várakozást felülmúló mennyiségű járulékbevétel következtében a központi költségvetés kevésbé szorult rá arra, hogy a tb-alapokat kisegítse, mint egy évvel korábban. Némi leegyszerűsítéssel ez azt jelenti, hogy míg 2006-ban nagyjából szeptember közepéig tudta volna a tb a beszedett járulékokból a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátást fedezni, addig tavaly már október közepéig képes lett volna erre, adóbevételek igénybevétele nélkül.

HVG
Bár a legális adózói körben s bizonyos jövedelemhatár fölött már járulékot, adót, vizitdíjat és hálapénzt is fizettek a páciensek az egészségügyi ellátásért, a vizitdíj bizonyos értelemben hatásos eszköznek bizonyult: az orvos-beteg találkozók mérséklődése következtében az egészségügyi tárca mintegy 25 milliárd forint kiadáscsökkenést írt a javára (sőt egyes közvélemény-kutatások szerint a kórházi hálapénz is mérséklődik valamelyest, bár ezek pontosságát maguk a felmérők sem veszik túl komolyan). Az egészségügyi kassza korábban megfékezhetetlennek bizonyult hiányának zsugorítására amúgy a kormányzat minden eszközt bevetett: a kórházi ágyak számának csökkentését, a gyógyintézetek teljesítményének korlátozását, a gyógyszertámogatás mérséklését - ami persze a medicinák árának, pontosabban térítési díjainak két számjegyű emelkedésével járt -, illetve a tb-nek szállító gyógyszeripari cégek extra megadóztatását. Ezek eredményeképpen a tb egészségügyi kiadásai tavaly összességükben csökkentek, amire emberemlékezet óta nem volt példa. S bár ugyanakkor a tb-nyugdíjak együttesen (a kisnyugdíjak korrekcióját is beleértve) mintegy 10 százalékkal nőttek, a társadalombiztosítás a tervezett 27,5 milliárd forintos mínusz helyett 28,2 milliárd forintos bevételi többlettel zárta a tavalyi évet. Summa summarum, a nagyobb nyugdíjak egy részét a tb az egészségbiztosítási kiadások rovására teremtette elő.

A pénzügyi tárca úgy kalkulál, hogy az államháztartás egyenlegének a hazai össztermék (GDP) 3,6 százalékára tehető tavalyi javulása nagyjából fele-fele részben adódik bevételnövelésből, illetve kiadáscsökkentésből. Utóbbi téren azonban nem egyértelmű a siker. A Magyar Államkincstár adataiból kiderül, hogy az állam önmagára és fejlesztésekre mintegy 448 milliárd forinttal költött többet a tervezettnél - hívta fel a figyelmet múlt pénteken a Nyitott szemmel a közterhekről című liberális fórumon Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint egyetlen forint túllépés sem volna megengedett. A tényleges kiadásokat-bevételeket regisztráló, az önkormányzati szektor hiányát nem tartalmazó pénzforgalmi deficit a 2006-os 2036,3 milliárd forintról 1291,4 milliárd forintra csökkent, ekkora hiány pedig az egyik napról a másikra nem dolgozható le következmények nélkül. Legfeljebb annak szerkezete alakítható át, s ezt bizonyítja a tavalyi év is. A gyógyszerkassza kiadásainak drasztikus megnyirbálását például - legalábbis részben - a gyógyszergyártók és -forgalmazók 31,4 milliárd forintos befizetése tette lehetővé, ami nyereségük tekintélyes részét elvitte. A gyógyításra-megelőzésre szánt egészségügyi kiadások megfékezésével pedig a kórházak adósságállománya ugrott meg, ami 50-60 milliárd forintra tehető.

Nem járt jobban a jövedelme értékvesztésére szintén eladósodással reagáló lakosság sem. A korábbi fogyasztás szinten tartása érdekében a háztartások hitelállománya 2006 decembere és 2007 szeptembere között a GDP 26 százalékáról annak 28 százalékára nőtt, ami a jegybank statisztikája szerint mintegy ezermilliárd forintos többletadósságot jelent. Ez azért meghökkentő, mert a felmérések szerint a lakosság várakozásai nem éppen rózsásak, mind saját maguk, mind az ország gazdasági kilátásait az egész évben pesszimistán ítélték meg. Bár a lakossági bizalmi index a 2006 nyarán bekövetkezett hatalmas zuhanás után alacsony szinten ingadozik, tavaly a második és a harmadik negyedévben a lakosság kölcsönfelvételei már meghaladták megtakarításaikat, amire 2003 óta nem volt példa.

Kellő mennyiségű belföldi megtakarítás hiányában a 2007 folyamán 14 706 milliárd forintról 15 585 milliárd forintra növekvő államadósságnak változatlanul nagyjából a felét külföldi befektetők finanszírozták - annak is a nagyobbik hányadát devizában, ami a mostani nemzetközi pénzpiaci zavarok közepette nem túl megnyugtató. Igazán jókor jön tehát az Európai Bizottság értékelése, amely hivatalos formában lapzártánk után, szerdán jelenik meg, ám a kiszivárgott hírek szerint a hiánycsökkenés eddigi menetét és a kormány által felvázolt menetrendjének 2009-ig tartó szakaszát reálisnak tartja.

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Több mint egy órás késések a pusztaszabolcsi vasútvonalon

Több mint egy órás késések a pusztaszabolcsi vasútvonalon

A Mokkában ma reggel anyatejes palacsintát sütöttek

A Mokkában ma reggel anyatejes palacsintát sütöttek

Egy hónapon belül elindítják a mobiljegyrendszer tesztüzemét

Egy hónapon belül elindítják a mobiljegyrendszer tesztüzemét

Eljárás indult az M7-esen szaladgáló lovak miatt

Eljárás indult az M7-esen szaladgáló lovak miatt

Marabu FékNyúz: Bécsi sár

Marabu FékNyúz: Bécsi sár

Egy köpés mutatta meg, milyen most az izraeli–lengyel viszony

Egy köpés mutatta meg, milyen most az izraeli–lengyel viszony