Csődközeli helyzetbe került tíz borsodi település, miután a bíróság 800 millió forint megfizetésére kötelezte őket a tíz éve elkezdődött csatornaberuházás kivitelezőjével szemben.

Duplán fizetik meg a folyékony hulladék kezelésének modern változatát a Hernád menti települések lakói, pedig látszólag ingyen - vagy legfeljebb néhány ezer forintért - csatornáztathatták lakásaikat a kilencvenes évek végén. Tízéves pereskedés után ugyanis a Legfelsőbb Bíróság május elején jogerős ítéletben kötelezte Hernádnémeti, Berzék, Sajólád, Sajóhídvég, Köröm, Ónod, Hernádkak, Sajópetri, Onga és Gesztely önkormányzatát, hogy a kamatokkal együtt összesen mintegy 800 millió forintot utaljon át az 1997-ben elkezdődött építkezés kivitelezőjének, az Olajterv Zrt.-nek.

A települések számlája így a kétszeresére nőtt, hiszen a nettó 2 milliárd forintos beruházásból eredetileg alig 400 millió forintot kellett volna saját erejükből előteremteniük, a többit állami támogatásokból és pályázati pénzekből tervezték megszerezni. A települések azonban úgy fogtak bele a munkálatokba, hogy egyetlen fillérjük sem volt a csatornaépítésre, miközben még az ingatlantulajdonosok hozzájárulásáról is részben vagy teljesen lemondtak. Igaz, a tét 3500 lakás csatornázása volt egy olyan hátrányos helyzetű térségben, ahol ma is 12-15 százalékos munkanélküliséggel küszködnek. Így az Olajtervvel kötött szerződés kiszolgáltatottá tette az önkormányzatokat, amelyek az idő múlásával egymással is összevesztek.

A falvak nem kerteltek: az Olajtervvel aláírt finanszírozási megállapodásban tényként közölték, hogy a források "együttesen sem lesznek mindenkor elegendőek ahhoz, hogy a vállalkozónak a vállalkozási szerződés szerint benyújtott részszámláját a megrendelő az ott rögzített határidőre kifizesse", ezért az Olajterv vállalta, hogy az önkormányzatok hiányzó pénzét, valamint az általános forgalmi adó összegét megelőlegezi. A többször módosított, 1998 decemberében már 820 millió forintról szóló kölcsönszerződést 234 millió forintig kamatmentesen, az a fölötti részt a jegybanki kamat másfélszeresére, a késedelmi kamatot pedig az akkor szokásosnak tekinthető évi 41 százalékra kötötték meg. A folyamatos finanszírozás közös érdek volt, hiszen ha a saját erő hiánya miatt meghiúsult volna a beruházás, az önkormányzatoknak még az állami támogatásokat is vissza kellett volna fizetniük.

A házibankár és a települések látszólag harmonikus kapcsolatának az vetett véget, hogy 1999 elején az önkormányzatokat képviselő úgynevezett gesztortelepülés, Hernádnémeti két számlát nem fizetett ki, emiatt a kivitelező leállította az építkezést. Az önkormányzatok ekkor Hernádnémeti irányításával beperelték az Olajtervet, mondván, a kivitelezés csúszik, hiszen a szerződés szerint 1999. április 30-áig be kellene fejeznie a csatornaépítést, februárban viszont még csak 75 százalékon állt a teljesítés. Hernádnémeti április 18-án kiegyenlítette ugyan a számlákat, és az Olajterv két nap múlva folytatta az építkezést, de a jó viszony már helyreállíthatatlanul megromlott, ami a végső elszámolásnál a pereskedés folytatásába torkollott.

A beruházás az eredeti határidőnél bő két évvel később, 2001 júliusában fejeződött be, ezért az önkormányzatok 318 millió forint kötbér megfizetését kérték, az Olajterv viszont 601 millió forintot követelt a településektől. Bár a vállalkozó felajánlotta, peren kívüli egyezségben a kötbér mintegy egynegyedét kitevő 85 millió forintot hajlandó elengedni a tartozásból, és időközben az önkormányzatok is több mint 400 millió forintot törlesztettek, az Olajterv végül mégis ellenkeresetet indított, amelyben már pótmunkákat is felszámított. Az elsőfokú ítélet öt év múlva, 2006-ban született meg, amely elismerte ugyan a 318 millió forint kötbért, ám jogosnak ítélte az Olajterv 558 millió forintos követelését is, ráadásul a vállalkozó 41 százalékos késedelmikamat-követelésével szemben a kötbérre csak 12 százalékos kamatot állapított meg. Ezért az önkormányzatok fellebbeztek. A 2007-ben meghozott másodfokú és a 2008. május 5-én megszületett legfelsőbb bírósági ítélet azonban még azt is elvette, amit addig a magukénak hittek a települések.

A jogerős verdikt nem tartotta megalapozottnak, hogy a beruházás elhúzódását számon lehet kérni az Olajterven, mondván, amikor 1999 tavaszán a kivitelező a nem fizetés miatt leállította, majd újrakezdte az építkezést, az önkormányzatok elmulasztották módosítani a kontraktust. Márpedig az eredeti vállalkozási szerződés kimondta, "amennyiben a munkák újraindítására az anyagi fedezet megteremtődik, megrendelő a munkák folytatására az Olajterv Rt.-vel megkötött szerződést az új helyzetet rögzítő kondíciókkal aktualizálja". Így az 1999 tavaszán történt két hónapos kiesés legalizálta a kivitelező kétéves késését, és a magas kamatok, valamint a tíz éven át elhúzódó igazságszolgáltatás 800 millió forintra duzzasztotta a települések által fizetendő summát.

A tartozás még a térség legnagyobb, 3500 főt számláló településének, Hernádnémetinek a költségvetését is felborítja. Az évi 600 millió forintból gazdálkodó községnek 119 millió forintot kellene átutalnia az Olajterv számlájára, és bár a falunak eddig nem volt adóssága, ezt a pénzt csak hitelfelvéttel tudja előteremteni. A települések mindenképpen rendezni akarják az adósságot, mert ha csődöt jelentenek, elesnek az uniós pályázati lehetőségektől. Az 1350 lelkes Körömnek - ahová a szennyvíztisztító épült - az idén eleve 23 millió forintos forráshiánya van, a rá jutó 40 millió forint kiegyenlítéséhez hosszú lejáratú kölcsönt kell felvennie. Az ottaniaknak azonban egyéb panaszuk is van: a faluban állandósult a bűz, amit a rendszert üzemeltető GW Borsodvíz Kft. főmérnöke, Vouszka Zoltán is megerősített. A problémát szerinte a "gigantikus méretű" szennyvízcsatorna okozza, a csaknem 20 kilométer hosszú gerincvezeték nem szokványos, a szennyvíz így sokáig marad a rendszerben, és már ott bomlásnak indul.

Onga polgármestere viszont egészen más megvilágításba helyezi az ügyet. Madzin Tibor azt mondja: lehet szidni a bíróságot, amiért a maratoni per idejére is kamatot számolt, de véleménye szerint a kialakult helyzetért a gesztor a felelős. Az elsőfokú ítélet után Madzin egyezséget javasolt az Olajtervvel, amely erre hajlott is. Csakhogy Hernádnémetivel az élen hat község mégis másképp döntött, ami újabb több tízmilliós kiadással járt. Onga polgármestere tudni véli, hogy Hernádnémeti több alkalommal is egyéb célokra használta a számlájára érkezett állami pénzeket ahelyett, hogy átutalta volna az Olajtervnek. Ezért Onga, Gesztely, Sajópetri és Sajólád károkozás címén néhány napja büntetőfeljelentést tett a beruházás gesztora ellen. Ha Onga megnyeri a pert, visszakaphatja 141 millió forintját, Hernádnémeti viszont biztosan csődöt jelenthet.

KOVÁCS ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg amerikai kutatók egy csúnya betegséget

A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg amerikai kutatók egy csúnya betegséget

Gergely Márton: A ti asszonyaitok, a Miasszonyunk

Gergely Márton: A ti asszonyaitok, a Miasszonyunk

Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek

Magyarok terveztek egy orvosi navigációs rendszert sebészeknek

Csak és kizárólag dízel: itt a 347 lóerős új Audi S5

Csak és kizárólag dízel: itt a 347 lóerős új Audi S5

Párosban is győzött Fucsovics Monte-Carlóban

Párosban is győzött Fucsovics Monte-Carlóban

Kormány: Demszky akarta, mi nem támogatjuk a dugódíjat

Kormány: Demszky akarta, mi nem támogatjuk a dugódíjat