Hiába övezte eufória az A csoportos világbajnoki szereplést kiharcoló magyar jégkorong-válogatott szereplését, új szponzorok alig jelentkeztek a sportágban, az állam pedig az ígértnél mérsékeltebben honorálja a sikereket.

Esélyesként vág neki a magyar jégkorong-válogatott a november 7-én kezdődő olimpiai kvalifikációs torna budapesti első körének a szerb, a horvát és a litván válogatott ellen. A szervezők a magyar sikeren kívül a három napra 15 ezer nézőt és nullszaldót várnak a Papp László Sportarénában sorra kerülő rendezvényen. "A belépők 40 százalékát egy mozijegynél is olcsóbban, 990 forintért kínáljuk, amiért két meccset is meg lehet nézni" - magyarázta a HVG-nek Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorongszövetség (MJSZ) főtitkára, miért reménykednek abban, hogy a várt nézőszám gond nélkül összejön. A többi jegyet 1500, 3500, illetve a VIP-belépőt 7500 forintért adják, s ezekből a remények szerint 15 millió forint folyik be. A torna költségvetését 32-33 millió forintosra tervezi a szövetség, amihez a remélt jegybevételen felül a fővárosi önkormányzat 1,5 millió, a sportot felügyelő önkormányzati tárca pedig 3 millió forinttal járul hozzá. A hiányzó milliókat szponzoroktól próbálja összeszedni az MJSZ.

A támogatók viszont nem tolonganak. Pedig amikor a válogatott megnyerte a szapporói divízió I-es világbajnokságot, és feljutott a sportág 16 csapatos elitjébe, a sportgazdaságban is járatos szakértők arra számítottak, hogy a nagy visszhangot kiváltó siker megmozgatja a szponzorok fantáziáját, s nemcsak a válogatott, hanem a klubcsapatok mellé is odaállnak (HVG, 2008. április 16.). Ez - bár a szövetség az osztrák tulajdonú Austrotherm Kft. és a Közgép Zrt. személyében új szponzorokat is szerzett - nem a remélt mértékben valósult meg.

"Sokszor előfordul, hogy egy-egy potenciális támogató cég píárcsapata nem tudja hová tenni a sportágat, viszont ha őket sikerül akár egy alacsonyabb összegű támogatásra is megnyerni, miután megismerik a jégkorongot körülvevő légkört, általában nagyobb összeggel is beszállnak" - összegzi eddigi szponzorszerző tapasztalatait a HVG-nek Kovács Zoltán főtitkár. A gazdasági klíma viszont most hosszabb távon is jóval zordabb lesz, mint egy-egy forró hangulatú hokimeccs, ami nem sok jóval kecsegtet a jégkorongozók számára sem.

Jó példa erre az osztrák bajnokságban, az Erste Bank Ligában (EBEL) már a második szezonját elkezdő székesfehérvári Alba Volán helyzete. A válogatott szapporói sikerében a szakemberek szerint nagy része volt annak, hogy a magyar bajnok a hazainál jóval erősebb osztrák ligában pallérozódott. Ugyanezt teszi az idei szezonban is, amelyben a tavalyinál lényegesen jobban, sorozatban négy győzelemmel rajtolt, s a 13. forduló után a rájátszást érő ötödik helyen áll. Ez különösen értékes, ha a költségvetések közötti különbségeket is számba vesszük. "Amíg a hazai bajnokságban és a 2007-ig működő Interligában elég volt évi 150-200 millió forintos költségvetés, az előző EBEL-szezont 300 millió forintból hoztuk ki, most pedig kellene minimum 350-360 millió forint. Ebből a bajnokság megkezdése után is csak 300 millió forint van meg" - jellemezte anyagi helyzetüket a HVG-nek Ocskay Gábor, az Alba Volán szakosztály-igazgatója. A jegybevétel ebből - a komoly hokitradíciókkal rendelkező országok csapatainál jellemző 10 százalékkal szemben - 15 százalékot tesz ki, a százat is meghaladó létszámú kis támogatón kívül az önkormányzat és az Alba Volán Zrt. a legjelentősebb szponzor. Ezek a forintosított számok is meglehetősen bizonytalanok, a kiadásaik zömét - mint például a 40 ezer eurós játékvezetői díjat - ugyanis a közös valutában teljesítik, a forintgyengülés pedig még átírhatja a költségvetést.

Messze az Alba Volán 1,3 millió euró körüli büdzséje a legszűkebb az EBEL-ben szereplő csapatok közül. Ocskay szerint 2 millió euró alatti költségvetése egyetlen csapatnak sincs, az élmezőny pedig 5-6 millió euróból gazdálkodik. Az Alba Volán és a szintén EBEL-résztvevő szlovén Ljubljana később csatlakozott a "klubhoz", őket a többiekhez képest pluszköltségek is terhelik. Így például nekik kell állniuk a vendégcsapatok szállásköltségét, amit ők nem kapnak vissza, ha idegenben játszanak. Ez a költségvetés nem teszi lehetővé, hogy a meccs előtti estét a helyszínen töltsék, sőt a visszaút miatt az általában a helyi pizzafutárral érkező vacsorát is a buszon fogyasztják el a játékosok.

Az Alba Volán ezzel együtt is az egyetlen piacképes magyar klub, a többiek jóval szerényebb körülmények között gazdálkodnak. Sokak szerint jót tenne a magyar hokinak, ha a fővárosi klubok is megerősödnének, ott viszont még nehezebb a szponzorszerzés. Az önkormányzatok nem vagy csak jóval kisebb mértékben támogatják a csapatsportokat, mint vidéken, ráadásul olykor éppen egymás elől viszik el a támogatót. Az NZ-Stars néven az idén először a felnőtt magyar bajnokságban induló, eddig utánpótlás-nevelésben utazó Budapest Stars támogatói között például a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (Főtáv), valamint a fővárosi önkormányzat mellett a ferencvárosi helyhatóság is megtalálható, utóbbi viszont nem támogatja saját kerületének jégkorongcsapatát, az FTC-t.

A magyar jégkorongsport elmúlt néhány évben elért fejlődésének és a világbajnoki sikernek tulajdonítható, hogy a Mol is beszállt a sportág finanszírozásába. Az olajcég lett a névadó szponzora az újonnan indult ligának, amelyben négy romániai - köztük két csíkszeredai - csapat is elindult. A Mol-ligában 12,5 ezer eurós rajtpénzt kapnak a csapatok, ami utazási költségeik nagyobb részének fedezésére elég, az első három helyezett pedig sorrendben 10 ezer, 5 ezer és 2 ezer eurós díjra számíthat. A magyarországi sportcsatornák a korábbi éveknél több - 14-15 - meccset közvetítenek, s bár sem a csapatok, sem a szövetség nem kapnak jogdíjat, a televíziós nyilvánosságra hivatkozva nagyobb eséllyel lehet értékesíteni a hirdetési felületeket.

A csodaszámba menő szapporói siker lelkessé tette az állami sportirányítást is, és sportágfejlesztési koncepció kidolgozására kérte az MJSZ-t. Ezt a szövetség májusra elkészítette, majd - miután júniusban az Országgyűlés szakbizottsága is megtárgyalta - úgy tűnt, feledésbe merül a dolog, és nem kerül a kormány elé az MJSZ által megpályázott 2014-es A csoportos világbajnokság megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztési tervet is tartalmazó előterjesztés. A szövetség egy 7500 főt befogadó, új multifunkciós csarnok építését képzelte el Székesfehérváron. Mivel azonban nincs reális esély egy ilyen szuperaréna megépítésére, Sárközy Tamás, a néhány hete a Nemzeti Sporttanácsot vezető korábbi jégkorong-szövetségi elnök jogászprofesszor azt vetette föl, a világbajnoki pályázatban legyen a Budapesten kívüli másik lehetséges helyszín Debrecen, ahol a Főnix-csarnok átalakításával olcsóbban lehet megfelelő helyszínt prezentálni.

"Azt kértük a jégkorongszövetségtől, döntsenek arról, hol és milyen csarnokot építenének, és ehhez milyen állami szerepvállalás szükséges" - mondta a HVG-nek Török Ottó, az önkormányzati tárca sportért felelős szakállamtitkára. Egy csupán jégkorongozásra alkalmas csarnok kihozható 1 milliárdból, a multifunkciós épület viszont akár 6 milliárd forintba is kerülhet - érzékeltette a különbséget. A kérdés mindkét esetben az, miből lehet egy jégkorongcsarnokot fenntartani - vélhetően az MJSZ is ezért gondolkodik a nem csupán jégpályát magában foglaló variációban.

Az MJSZ a jövő évi A csoportos vb-re történő felkészülésre 65 millió forintot kért, ami miatt nem kell kormányülést összehívni, ezt az összeget a tárca is ki tudja gazdálkodni, méghozzá úgy, hogy 20-25 millió forint még az idén befolyik az MJSZ számlájára - ígérte a szakállamtitkár. Megoldódni látszik a hokisok és a korcsolyázók vitája a Puskás Ferenc Stadion közelében lévő gyakorló jégpálya jéghasználata ügyében, ahonnan októbertől kitiltották volna a jégkorongozókat. Most úgy tűnik, addig maradhatnak, amíg nem jutnak másik jégfelülethez, amit a tárcánál vagy a Kisstadion sátras befedésével, vagy pedig szintén a Budapesti Olimpiai Központ területén egy mobil jégpálya felállításával képzelnek el.

Ez vészmegoldásként megfelel ugyan, de a magyar jégkorongsport helyzetének stabilizálásához kevés. Ahhoz az MJSZ által szorgalmazott létesítményfejlesztési tervekből annak is meg kellene valósulnia, hogy legalább minden megyeszékhelyen legyen egy fedett jégpálya, a fővárosban pedig Budán épüljön meg egy új jeges csarnok.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A bencés szerzetesek is megtippelték, ki éli túl a Trónok harcát

A bencés szerzetesek is megtippelték, ki éli túl a Trónok harcát

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Benyúlt a rácson, hogy megsimogassa a tigrist, majdnem elvesztette a karját

Benyúlt a rácson, hogy megsimogassa a tigrist, majdnem elvesztette a karját

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről

A jet-skik ellen tiltakoznak a Balatonnál

A jet-skik ellen tiltakoznak a Balatonnál

Kémvád ide vagy oda, kilőtt a Huawei

Kémvád ide vagy oda, kilőtt a Huawei