Legalább 4 millió tonna egyelőre eladhatatlan kukorica nyomja a hazai piacot. A veszteséget hozó árak miatt elégedetlenkedő termelők nyomására az agrárkormányzat brüsszeli támogatásért lobbizik.

Magyar javaslatra állapodtak meg múlt csütörtökön az Európai Unió szakértői, hogy Brüsszel valamennyi gabonafélére visszaállítja az importvámot. Ezt az Európai Bizottságnak még jóvá kell hagynia, így a vámok ismételt bevezetésének időpontja és mértéke lapzártánkig még nem ismert. A magyar kezdeményezést Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője azzal indokolta a HVG-nek, hogy az EU-n kívüli országokból importált gabona bejutásának megnehezítésével a belső piacon jobb értékesítési lehetőségekhez jutnának azok a tagországok, amelyek gabonatöbbletet produkáltak. "A belföldi termelés védelmében ez a lépés a jelenlegi világkereskedelmi szabályok szerint alkalmazható, az uniónak ehhez viszonylag tág mozgástere van. Vigyázni kell azonban arra, hogy a belső és a világpiaci árak ne távolodjanak el túlságosan egymástól" - kommentálta a hírt a HVG-nek Halmai Péter, a Szent István Egyetem Európai Tanulmányok Intézetének vezetője.

A gabonapiaci libikóka kilengésének mértékét és ütemét egyaránt jól jelzi, hogy az importvám visszaállításáról idén júniusban az uniós kormányok szakértői még egészen másként vélekedtek, s úgy döntöttek, 2009. június végéig meghosszabbítják a gabonafélék vámtarifáinak felfüggesztését. Ám nemcsak ők, de a piaci szereplők sem gondoltak akkora árszakadásra, mint ami bekövetkezett: az egy évvel ezelőtt még 60 ezer forintos tonnánkénti áron forgó kukoricát július elején több mint 46 ezer forintért jegyezték (novemberi szállításra) a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában, múlt pénteken pedig már csak 22 ezer forintos - a fuvarköltséget is tartalmazó - elszámolóárat regisztráltak ugyanott.

Kérdés persze, hogy az uniós importvámok visszaállítása mennyit használ a magyar termelőknek. A társas vállalkozások érdekeit képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) előrejelzése szerint a közel 1,2 millió hektár betakarítandó területről 8 millió tonna körüli kukoricát arathatnak le, amiből 4 millió tonnának nem lesz belföldi piaca. Az állatállomány a mélyponton van, a beharangozott bioetanol-üzemek nem épültek meg, exportkereslet egyelőre nincs a terményre. "A szabadpiacon már 20 ezer forint alá csökkentek a piaci árak, ami veszteséget hoz a termelőknek" - mondta Tóth István. A MOSZ titkára úgy számol, hogy hektáronként 200 ezer forintot költöttek a gazdák a kukoricára, ami a mostani árak mellett a területalapú támogatással és a 7 tonnás átlagterméssel legalább 20 ezer forint veszteséget okoz. Bár tavaly nyereséges volt a gabonatermelés, azon nem a termelők kaszáltak nagyot, mivel az elmúlt évi gabonapiaci árrobbanás a MOSZ-titkár szerint akkor következett be, amikor zömében már eladták terményüket. A termelőknek pedig néhol - mivel a kalászos gabonák is jó hozamot adtak, és abban a termékkörben is nehéz az értékesítés - raktározási gondjaik is lehetnek.

Az ilyen mértékű árzuhanást a szakértők szerint a jó termés önmagában nem magyarázza. A nyersanyagárak esése a pénzügyi válság közepette általános, ráadásul az USA-ban, ahol a kukoricatermés mintegy harmadát bioetanolként kívánják feldolgozni, a termény ára együtt mozog a kőolajéval. Az pedig még inkább magával rántotta a kukorica világpiaci árát. A magyar termelőknek az alacsony nemzetközi árakból még 30-40 eurót le is kell vonniuk, az áru tengeri kikötőkig való eljuttatása ugyanis tonnánként ekkora költséggel jár. A pénzügyi válság közvetetten is hat a gabonatermelőkre, mivel egyre nehezebben kapnak hiteleket, így nagy részük még ezeken a nyomott árakon is igyekszik szabadulni a terménytől, s az esetleges jobb árakig kitartó készletezés szóba sem jöhet.

A MOSZ azt javasolta az FVM-nek, forduljon Brüsszelhez a kukoricatermelők támogatása ügyében. Azt szeretnék, ha a magyar agrárdiplomácia kijárná nekik a nemrégiben szűkített kukoricaintervenciós rendszer visszaállítását. A tagállamok ugyanis tavaly úgy döntöttek, fokozatosan megszüntetik a kukorica közösségi felvásárlásának rendszerét. Ennek jegyében a 2007-es mezőgazdasági évben még 1,5 millió tonnát vett volna meg az unió - ám végül a keresleti piac miatt nem volt felajánlás -, az idén pedig már csak 700 ezer tonnát vásárolna (HVG, 2007. május 26.). Jövőre már nullára csökken ez a kvóta, azzal, hogy rendkívüli helyzet esetén a hároméves átmeneti időszak után is fennmarad az intervenció lehetősége. Az idei termésből felajánlható 700 ezer tonna akkor is hatástalan maradna a magyar piacon, ha azt az utolsó szemig itt vásárolnák fel, ezért a MOSZ az intervenció bővítését kéri. Az érdekképviseletnél úgy vélik, noha nagy volt a riadalom az unióban a magyar EU-tagság első két évében felhalmozott intervenciós gabonakészletek láttán, a közös kassza jól járt az üzlettel, mivel a 101 euróért felvásárolt készletek tonnáját tavaly 180-200 euróért tudta eladni. Az uniótól a gabonaszállításhoz is támogatást várna a magyar agrárkormányzat. Beszállt a gabonaügyi nyomásgyakorlásba a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) is, egyebek mellett arra ösztökélve az agrárkormányzatot, hogy érje el, a támogatással felépült tárolókban csak gabonaféléket lehessen raktározni.

Amilyen átok a gabonatermelőknek az olcsóság, olyan áldás lehetne az állattenyésztőknek. Csakhogy a megroggyant likviditású állattenyésztők nem tudnak bezsákolni az olcsó takarmánygabonából. Az FVM meghirdetett ugyan egy takarmányvásárlási hitelkonstrukciót, de abban csak azok vehetnek részt, akiknek fejlesztési hitelük van, ez a feltétel pedig az érdekképviseletek szerint sok termelőt kizár az akcióból. Az FVM-ben azt ígérik, a brüsszeli javaslatcsomagban benne lesz az intervenció kiterjesztésére, illetve a szárazföldi országok esetében a gabonafuvarozás támogatására szóló indítvány is, ennek számszerűsítése azonban csak az erre a hétre összehívott gabonatermékpálya-bizottsági ülés után várható.

Tény ugyanakkor, hogy nem csupán a kukorica és a gabonafélék, hanem az összes növényi termék ára csökkent az elmúlt időszakban, és június óta minden hónapban alacsonyabbak az előző havihoz mért élelmiszerárak is. A Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági árakról szóló augusztusi jelentésében az előző havi, éves szinten mért 12,8 százalékos agrárár-emelkedéssel szemben már csak 2,7 százalékos növekedésről számolt be. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala a 2007. augusztusihoz képest csökkent, méghozzá 4,6 százalékkal, a nagy árgaloppból kimaradt élő állatok, állati termékek köre viszont most hozza be a lemaradást: árszínvonaluk egy év alatt 12,4 százalékkal emelkedett.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák

Lengyelországban is jól fekszik a hatalomnál az, aki kormánypárti médiát működtet

Lengyelországban is jól fekszik a hatalomnál az, aki kormánypárti médiát működtet

A Bakáts téren rabolt és verekedett, keresi a rendőrség

A Bakáts téren rabolt és verekedett, keresi a rendőrség

Trumpot tényleg érdekli Grönland megvásárlása

Trumpot tényleg érdekli Grönland megvásárlása

Magyar orvoscsoport: Még évekig tarthat a szétválasztott ikrek rehabilitációja

Magyar orvoscsoport: Még évekig tarthat a szétválasztott ikrek rehabilitációja