Aktivizálta magát az élelmiszerpiacon az agrártárca, amely az import visszaszorítására és a beszállítói terhek csökkentésére megállapodást akar kötni a kereskedokkel – vagy ha ez nem megy, törvénnyel szabályozna.

Hézagosabb volt hétfőn reggel a solymári Auchan áruházban a bolti kínálatban frekventáltnak számító polcvég egyik fele. A magyarázat egyszerű: az egymás mellett árult két akciós termék, a magyar Tolle és a lengyel Sot trappista sajtok közül az utóbbit kilogrammonként 110 forinttal olcsóbban, 889 forintért kínálták, a vevők pedig láthatóan nagyobb mértékben ürítették ki a polc „lengyel” felét. Még durvább volt az árkülönbség a tejespulton, ahol a cseh Tatra UHT (ultrapasztőrözött, hosszú eltarthatósági idejű) 1,5 százalék zsírtartalmú literes tejet 148 forintért, a hasonló tulajdonságú, Székesfehérvárott gyártott Parmalat UHT-tejet pedig 256 forintért árulták. Olcsóbb volt a külföldi áru a zöldségesstandon is, ahol az első osztályú török paradicsom kilóját 469 forintért kaphatták meg a vevők, míg a hasonló minőségi kategóriába sorolt magyar terméket 529 forintért – igaz, tálcás kiszerelésben.

Nem feltétlenül örülhetett tehát az árérzékeny magyar élelmiszer-fogyasztó, amikor szembesült a hírrel, hogy az agrártermelői megmozdulások után a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is csökkenteni szeretné a hipermarketekben a sok termék esetében az olcsóság szinonimájaként szereplő külföldi áruk arányát. Ennek elérése érdekében a tárca egy megállapodástervezettel rukkolt elő, amelyet megpróbál elfogadtatni a magyarországi élelmiszer-kiskereskedőkkel. Ebbéli buzgalmában az agrárkormányzat egyaránt támogatókra találhatott az intézkedéseit egyébként általában támadó gazdaköri érdekképviselet mellett az agrár-, illetve élelmiszer-ipari birodalmakat építő befolyásos üzletemberek – mint például az OTP-vezér Csányi Sándor vagy Leisztinger Tamás – személyében is. A szöveget az FVM november végén tette közzé – bár ennek lényeges pontjairól a kereskedőket már augusztusban tájékoztatta. Nyilván nem függetlenül attól, hogy nyáron a zöldség- és gyümölcstermelők több tüntetést is szerveztek, egy részüket kifejezetten az áruházláncok köré, tiltakozva azok, úgymond, árletörő beszerzési és értékesítési politikája ellen. Az akciókat a tejtermelők vezetésével az állattartók vitték tovább, akik a Lidl és a Tesco logisztikai központjai előtt tüntettek novemberben, szintén az alacsony árakat és a külföldi áruk magas arányát kifogásolva.

Érzékenyen érinthette mindez Gráf József földművelésügyi minisztert, aki – amellett, hogy regnálása alatt leglátványosabb sikereit a tüntetők lecsendesítésében érte el – többször hangoztatta, célja a magyar élelmiszerek arányának növelése az üzletláncokban, s hogy e tekintetben már eredményeket is fel tud mutatni. „A magyar élelmiszerek aránya a főként a nemzetközi beszerzőhálózatára alapozó Lidl és Aldi kivételével az összes magyarországi kiskereskedelmi hálózatban eléri a 70 százalékot” – vont mérleget a HVG-nek Dékány András, az FVM szóvivője. Noha ez az arány nem tűnik drámaian alacsonynak, ezt kívánja 80 százalékra felvinni a tárca. Bár az FVM honlapján szereplő megállapodástervezet szerint ezt az arányt polcfelületben mérnék, vasárnap este Gráf József földművelésügyi miniszter egy tévéműsorban már forgalomarányos 80 százalékról beszélt.

Akárhogy mérnék is, a kereskedők ezt nem fogadják el. Ahogyan azt sem, hogy a hipermarketek saját márkás termékeinek ára ne lehessen 20 százalékot meghaladóan olcsóbb, mint a beszállító cég márkás cikkének az ára. A kereskedők azt is két fél szerződéses megállapodásába való beavatkozásként értékelik, hogy az FVM a beszerzési ár 5 százalékában maximálná az úgynevezett másodlagos kondíciók – mint például a polcpénz vagy a különböző marketing-hozzájárulások – mértékét, és azokat csak valós szolgáltatás ellenében köthetné ki a kereskedő.

Az olcsóbb importtermékek a kispénzű fogyasztók alapvető élelmiszerrel való ellátását szolgálják – áll az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében, amellyel az FVM megállapodástervezetére reagált. Hasonlóan nyilatkozott a HVG-nek Hackl Mónika, a Tesco szóvivője is, aki szerint üzletpolitikájukban elsődleges, hogy jó minőségű árukkal lássák el a fogyasztókat, és minél olcsóbban, ami az átlagos magyar vásárlónál kiemelt szempont. Bár a magyar és a külföldi élelmiszerek aránya termékkörönként változó, felméréseik szerint a friss áruknál – azaz a tej-, a hús-, a sütőipari és a zöldség-gyümölcs termékek között – a magyar készítmények aránya eléri a 80 százalékot. Már ha ezt mérni lehet – tette hozzá a szóvivő –, hiszen sokszor a magyarországi üzemek is importálnak alapanyagokat, másrészt pedig egyes, Magyarországon is előállított termékek esetében (például a sajtoknál) a vevők kifejezetten igénylik a kínálatbővítő külföldi termékeket – persze feltehetően nem a lengyel trappistát. A saját márkás termékek előnyeit pedig Hackl szerint nem csupán a fogyasztók, hanem magyar beszállítóik is érzékelhetik, hiszen több mint hetven magyar élelmiszergyártó több száz terméke talál ilyenformán piacot a hazai áruházak mellett Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is.

A kispénzű magyar fogyasztók iránti aggodalom meglehetősen álságos – állítják ugyanakkor az élelmiszer-feldolgozók. A vita valóságos számháborúba torkollott. Közleményében az OKSZ ugyanis a tavalyi tendenciát jellemezve a decemberi adatokat vetette össze az egy évvel korábbiakkal: míg egy év alatt a mezőgazdasági felvásárlási árak 11 százalékkal, illetve az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 6,6 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerek fogyasztói árai csupán 4 százalékkal. Ebből valóban az olvasható ki, hogy az élelmiszerek áremelkedését a kiskereskedelem tompította. Csakhogy – mutatta be a HVG-nek Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke – tavaly kizárólag a december mutatott ilyen képet, amikor a kiskereskedelmi forgalom jelentősen megugrott. Ha viszont az egész éves adatokat vizsgáljuk, már más a kép: a mezőgazdasági termelői árak 22 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 8,4 százalékkal, a cikkcsoport fogyasztói árai pedig 11,9 százalékkal emelkedtek. Idén január és szeptember között fordult a kocka: a termelői árak 11 százalékkal, az élelmiszer-ipariak 12,3 százalékkal, míg a fogyasztói árak 11,9 százalékkal nőttek. Az ÉFOSZ-elnök szerint ugyanakkor ez sem jelenti helyzetük javulását, ugyanis a statisztika nem tud mit kezdeni a másodlagos visszatérítésekkel, márpedig ezek a tényleges beszerzési ár 10–40 százalékát kitevő kondíciók évről évre növekednek. Nem magyar ügyről van szó – tette hozzá Éder –, az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a kiskereskedelmi láncok beszállítókkal szembeni magatartását.

Kérdés persze, hogyan lehetnek ennyivel olcsóbbak a külföldi élelmiszerek. Mivel szlovák, cseh és lengyel termékekről is szó van, a régi tagállamoknak juttatott több uniós agrártámogatás nem lehet magyarázat, viszont – állítják az élelmiszer-feldolgozók – a magyarországi cégek a magasabb adó- és járulékterhek miatt kevésbé versenyképesek. Vannak iparágak, ahol nem fejeződött be a strukturális átalakulás, ilyen például a húsipar, ahol éppen most ment meg az állam egy felszámolt céget – a Pápai Hús Zrt.-t (HVG, 2008. november 22.) –, amivel nem javítja a többi piaci szereplő versenyképességét. A magyar termelők egyéb költségeikben is hátrányban vannak: egyegységnyi villamos energiáért például Magyarországon többet kell fizetni, mint Németországban. A külföldi feldolgozók ráadásul általában feleslegeikkel jelennek meg a magyar piacon, s az egy-egy alkalomra kötött szerződésekben a másodlagos visszatérítések aránya jóval kisebb.

Az agrártárca által kitervelt szabályozás nem példa nélküli: Csehországban még tavaly, Szlovákiában pedig az idén hoztak törvényt az ügyben, utóbbiban például 3 százalékban maximálták a másodlagos visszatérítéseket. Romániában megállapodás született a hipermarketek és a termelők között, s ezt szeretné elérni az FVM is, ahol azzal azért tisztában vannak, hogy jogszabályban nem írhatják elő a magyar termékek 80 százalékos arányát. Ha mégsem sikerül megállapodni, jön a törvény. Már el is készült egy ötpárti országgyűlési határozati javaslat, amelyben felszólítják a kormányt, ha nem születik meg a megállapodás, nyújtson be törvényjavaslatot az agrár- és élelmiszertermékek kereskedelmével kapcsolatos tiltott magatartásról.

Miközben az élelmiszer-feldolgozók és a kiskereskedők az FVM közbeiktatásával vitatkoznak, a termelők elégedetlenek a megállapodástervezettel. „Ha aláírják a megállapodást, annak örülünk, de hiányoljuk a szövegből a garanciákat és a szankciókat” – mondta a HVG-nek Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége titkára, aki azt is hozzátette: ha nem változik meg a jelenlegi kereskedelmi gyakorlat, akár még karácsony előtt folytatják tiltakozó akcióikat.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Műtét vár Daniel Craigre

Műtét vár Daniel Craigre

Közel 18 millió forintból tartanak csapatépítőket az új paksi blokkokat építőknek

Közel 18 millió forintból tartanak csapatépítőket az új paksi blokkokat építőknek

A kórházban is legyen gyereknap

A kórházban is legyen gyereknap

Beto O'Rourke: demokrata sztárjelölt

Beto O'Rourke: demokrata sztárjelölt

Változik a Google mobilos keresője, érdemes lesz rá figyelni

Változik a Google mobilos keresője, érdemes lesz rá figyelni

A Velencei Biennálén is felbukkant Banksy

A Velencei Biennálén is felbukkant Banksy