szerző:
HVG

Immár egy éve szünetel a vastagbélrákszurés programja. A minisztérium és az orvosszakma egymásra mutogat, miközben az évi 5 ezer áldozat fele – optimális esetben – mentheto lenne.

„A finanszírozó és az egészségpolitika kihasználja azt, ha a szakma nem ért egyet bizonyos dolgokban, rájátszik a konfliktusra, és nem ad pénzt” – morgolódott egy hazai sztársebész a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium szeptember végi ülésén, amelyen az egybegyűltek megpróbáltak közös álláspontot kialakítani a vastagbél- és végbélrákszűrés ügyében. A szakma képviselőinek – onkológusoknak, labororvosoknak, sebészeknek, gasztroenterológusoknak, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal képviselőinek – egy évük volt arra, hogy közös nevezőre jussanak a bevezetendő országos szűrés mikéntjéről: vajon a daganatos betegségre utaló jeleket laborvizsgálattal – a székletmintából –, vagy pedig a meglehetősen kellemetlen beavatkozással járó béltükrözéssel állapítsák-e meg.

Az igény már évekkel ezelőtt megfogalmazódott: a 2001-ben, Mikola István minisztersége idején elfogadott Egészséges nemzetért népegészségügyi program az emlő- és a méhnyakrákszűrés után harmadikként a vastagbéldaganatok időben történő felfedezését tűzte ki célul. Az akkori elvárás szerint 2010-ig 10 százalékkal csökkenteni kellett volna a vastagbéldaganatok okozta halálozást, vagyis az áldozatok számát évi 5 ezerről 4500-ra remélték mérsékelni. A Medgyessy-kormány 2003-ban nyilvánosságra hozott Egészség évtizede programja ezt a célt megduplázta. Ennek ellenére a vastagbélszűrés egészen a múlt év végéig csak modell- vagy kísérleti program címkével futott. A csúcsévet jelentő 2005-ben közel 200 ezer székletvérvizsgálatra került sor, tavaly pedig már csak 135 ezren vettek részt ezen a szűrésen, holott a leginkább veszélyeztetett 45–65 év közötti korosztály létszáma megközelíti a 2,5 milliót. Mivel a labortesztek megismétlése kétévente ajánlott, optimális esetben – ha mindenki eleget tenne a hívásnak – évente legalább 1,2 millió tünetmentes ember vizsgálatát kellene elvégezni.

A hívó szóra azonban még a férfiaknál bátrabb és egészségtudatosabb nők közül sem sokan reagálnak. A sokat propagált és a vastagbélszűrésnél jóval közismertebb emlőszűrésre kiküldött invitálást is csupán a címzettek 30 százaléka fogadta el, a méhnyakrákszűrésen pedig 2006-ban 3,8 százalékos volt a megjelenési arány – olvasható az Állami Számvevőszéknek az onkológiai szűrőprogramok ellenőrzéséről szóló, idén elkészült jelentéséből. Kevésbé lehangoló a kép, ha ezeket az adatokat a diagnosztikus célú emlővizsgálat, illetve a nőgyógyászati magánrendeléseken kérésre elvégzett citológiai kenetvétel számaival együtt vesszük figyelembe. Az előbbinél 50 százalék, az utóbbinál 30 százalék körülire becsülhető az érintett korosztályok átszűrtsége. Így aligha várható, hogy a vizsgálatra invitált kuncsaftok ennél nagyobb arányban mutassanak hajlandóságot székletmintáik laborba szállítására. Például a már lezajlott kísérleti programok egyikén, Nagyatádon – a jól szervezett akciónak köszönhetően – a behívottak fele jelent meg a laborban. Ugyanakkor több mint elgondolkodtató, hogy azoknak a pácienseknek a kétharmada, akiknek a mintájában vért találtak, nem ment el a kolonoszkópiás vizsgálatra, holott ez a kellemetlen, időnként fájdalmas beavatkozás a vastagbélbe juttatott száloptikával 90 százalékos pontossággal képes felismerni az emésztőszervben növekvő polipokat, a rákot megelőző állapotot, valamint a már kifejlődött, rosszindulatú daganatokat.

A rákos megbetegedések között az egész unióban a második leggyakoribb halálok a vastagbél- és végbéldaganat – évente 200 ezer áldozattal –, mégis csupán minden második tagországban folyik valamilyen szűrés. A hazai szakmai vita azzal a kompromisszummal zárult, hogy a kolonoszkópia nem tekinthető népegészségügyi szűrésnek, az klinikai diagnosztikai célokat szolgál, és alternatív lehetőségként kell felkínálni azoknak, akik úgy döntenek, hogy a kevésbé megbízható eredményt adó, kétévente esedékes laborvizsgálat helyett ezt választják – tíz évben egyszer (a béltraktust a lassan, sok év alatt kifejlődő tumorok miatt elegendő ilyen sűrűséggel szemrevételezni).

Egyelőre sokismeretlenes az egyenlet, amelyet meg kell oldani – mondta a HVG kérdésére Kovács Attila, az országos tiszti főorvos népegészségügyi szűrésekért felelős helyettese. A költségek attól függnek, milyen széles körben indul el program, hányan veszik igénybe, hányan választják a kolonoszkópiát a székletvizsgálat helyett vagy a nem negatív laborlelet birtokában, mindehhez mekkora laborberuházás szükséges, és kell-e fejleszteni a kolonoszkópiás eszközparkot. Az e mellett lobbizó szakmai körök a legszívesebben sok milliárd forintos fejlesztést igénylő gasztoenterológiai centrumokat hoznának létre – ami nyilván nem lenne ellenére a berendezéseket gyártó cégeknek sem. Ugyanakkor a számvevőszéki jelentésből az derül ki, hogy a finanszírozott feladatok számához képest jelenleg túlkínálat van: egy kolonoszkópiás munkahely csupán átlagosan napi másfél vizsgálatot végez. A térítési díjak nem is teremtenek különösebb érdekeltséget: egy székletvérvizsgálatért – amely nem automatizálható, munkaigényes eljárás – 430 forintot, a közel egyórás béltükrözésért pedig nem egészen 5 ezer forintot ad az egészségbiztosító.

Évi 600 ezer ember szűrését és a hálón fennakadt betegek gyógyítását az Országos Tisztifőorvosi Hivatal korábbi költségkalkulációja évi mintegy 4 milliárd forintra taksálta, miközben 2007-ben a ténylegesen kifizetett vizsgálati összeg 632 millió forint volt 135 ezer páciensre. Ugyanakkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2001-ben készült adatgyűjtése szerint az évi 9 ezer újonnan jelentkező vastagbél- és végbéldaganatos beteg kezelése 10 milliárd forintba került. Mivel az időben elkapott vastagbéldaganatok csaknem 100 százalékban gyógyíthatók, a szűrés szüneteltetése csak átmeneti lehet. A szakmai konszenzust követően most az egészségügyi minisztérium térfelére került a labda – a tárcának arról kell döntenie, jövőre milyen körben kezdődhet meg a szűrés. Erre amúgy Székely Tamás miniszter még júliusban – amikor programját ismertette – ígéretet tett (HVG, 2008. július 19.), csakúgy, mint a bőrfelszíni és a szájüreg-elváltozások szűrésére.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy köpés mutatta meg, milyen most az izraeli–lengyel viszony

Egy köpés mutatta meg, milyen most az izraeli–lengyel viszony

8-féle magyar főnök létezik – melyik az öné?

8-féle magyar főnök létezik – melyik az öné?

Tévés személyiségekkel töltötte fel hivatalát az ukrán elnök

Tévés személyiségekkel töltötte fel hivatalát az ukrán elnök

Gyónás után kirabolta és megfenyegette a táti plébánost

Gyónás után kirabolta és megfenyegette a táti plébánost

Szlovénia nyilvános pályázat útján keres titkosügynököket

Szlovénia nyilvános pályázat útján keres titkosügynököket

Videó: Felvette a kamera, ahogy raktárba csapódik egy F–16-os repülőgép

Videó: Felvette a kamera, ahogy raktárba csapódik egy F–16-os repülőgép