A mostani gazdasági válságból innovációval lehetne eloremenekülni, csak nehéz elocsalogatni hozzá a pénzt – véli Martin Schuurmans, az új Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Budapesten járt holland igazgatótanácsi elnöke.

HVG: A tudományos sikereket emlegetve mindenki a nagy amerikai egyetem, a Massachussetts Institute of Technology, az MIT példájára hivatkozik. Tekintélye előmozdítása érdekében történetesen Abu-Dzabi is most készül a hasonló nevű MIST megalapítására. Efféle szuperintézetet képzeltek el az EU-ban is, de pár év elteltével úgynevezett tudásközpontok hálózatának hatvanfősre tervezett koordinációs hivatalaként alakult meg a budapesti székhelyű EIT. Miért hiúsult meg az eredeti ötlet?

M. S.: Ne engem kérdezzen, nem voltam ott, amikor ezt a döntést hozták. De azt hiszem, hogy az EU-ban rendkívül nehéz lenne ilyesmit megszervezni. Az EIT a második legjobb megoldás.

HVG: Talán az van a háttérben, hogy már vannak nagy egyetemek, például az oxfordi, illetve intézetek, mint a német Fraunhofer- vagy Max Planck-hálózatok, és egyiket sem akarták a többiek vagy más országok rovására fejleszteni, ezért a kompromisszum?

M. S.: Ez politikai vita volt, amelynél én nem voltam jelen.

HVG: Nyilván minden tudós és kutató azt kérdezi: vajon az EIT révén több pénzhez jutnak-e?

M. S.: Bizonyos, hogy több pénzhez jutnak, bár kisebb részben tőlünk: a pénz jelentős részét azoknak kell előteremteniük, akik csatlakoznak a programunkhoz. Most meglehetősen elégedett vagyok azzal a kereken 300 millió euróval, amelyet Brüsszeltől kaptunk a 2008 és 2013 közötti öt évre. De más forrásból is szükségünk van pénzre. Egyetlen tudásközpont – egyetemek és kutatóintézetek, iparvállalatok, akár magánbefektetők egyesülése – összesen évi 50–100 millió eurót költhet, mégpedig legalább hét, legfeljebb 15 év alatt. De nemcsak a pénzről van szó, hanem arról is, hogy az oktatás, a kutatás az üzlet felé forduljon.

HVG: Hogyan tudnak egyetemi embereket arra ösztönözni, hogy vállalkozóbbak legyenek?

M. S.: Elég az Egyesült Államokat megnéznünk. Az MIT, amelyet említett, elég jó példa. De jó példa India és Kína is.

HVG: A mostani gazdasági válság közepette úgy tűnik, Európában nem annyira a veszteséges iparágak megmentése a cél, hanem innovációval próbálnak kiutat keresni. Egy efféle műszaki ugrás éppen egybevágna az EIT céljaival.

M. S.: Bár az ehhez szükséges pénz meglenne, a mostani beruházási klímában nem könnyű előcsalogatni. A napokban egy pozsonyi találkozón, ahol 160 vezető volt jelen európai üzleti és egyetemi körökből, az volt az általános vélemény, hogy előbb éljük túl a válságot, aztán dolgozzunk a jövőn. Ez normális, de nem könnyíti meg a dolgunkat.

HVG: Milyen projekteket képzelnek el, ha mégis összejön a pénz?

M. S.: A három fő irány az energiatakarékosság, a klímaváltozás, valamint az információs és kommunikációs technológia társadalma. Két-három tudásközponttal indulunk, az első már 2010 februárjában működhet. A hálózatnak csomópontjai is lesznek, ezeket rendezőközpontoknak, collocation centereknek neveztük el.

HVG: Az EIT-projektekben részt vevő kutatók, tudósok átköltöznek ezekbe a központokba?

M. S.: Általában ott maradnak, ahol vannak, de ha kialakul egy-egy rendezőközpont, biztosra veszem, hogy a tudósok az idejük jelentős részét ebben a vezető intézetben töltik.

HVG: Mit lehet tudni a budapesti központról?

M. S.: A terv az, hogy Budapesten személyzeti központ lesz, a tudásközpontok lényegében autonómok. Egyelőre keressük, hol lesz a budapesti iroda, és hogy pontosan mire van szükség.

HVG: Hogyan alakul a finanszírozás? Még mindig csak annyit tudni, hogy Budapest beszáll valamennyivel az EIT költségeibe. De mennyivel?

M. S.: Erre nem tudok válaszolni.

HVG: A helyszín kijelölésekor a magyar politikusok és a közvélemény arra számított, hogy a budapesti EIT-központtal jól jár az ország. A magyar tudósoknak és kutatóknak – legalábbis egy részüknek – már most is megvannak a maguk szakmai kapcsolatai és információi. Milyen előnyük származhat ezen felül?

M. S.: Egyszerűen az, hogy ha az EIT sikeresnek bizonyul, egyfajta márkája lesz az európai innovációnak. Egyúttal nagyon jó jelzés az újabb EU-tagoknak, hogy ez a nagy vállalkozás nem csak az olyan régi, nagy tagállamoktól függ, mint például Franciaország vagy Németország. Ebben az értelemben fontos, jelképes lépés volt, hogy ez a nagy presztízsű intézmény az önök országába került. De az innováció az embereken múlik. Ha Magyarországon megvannak a megfelelő emberek – és biztos vagyok benne, hogy így van –, akkor bekerülnek egy-két tudásközpontba.

HVG: Ebben előny, hogy hol van az EIT központja? Végül is a tudásközpontok bárki előtt nyitva állnak.

M. S.: Nézze, ha az EIT itt működik, azért csak közelebb vannak a tűzhöz. De ez már nem az én dolgom, a magyaroknak kell odafigyelniük, hogyan hozzák ki ebből a legtöbbet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyar gazdaság

Beújítottunk

Az amerikai tudósközpontokhoz hasonló, nagy európai tudományos és kutatóközpont lebegett José Manuel Barroso európai...

Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani

Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani

Viccesen komoly: terepen nyúztuk az új Suzuki Jimnyt

Viccesen komoly: terepen nyúztuk az új Suzuki Jimnyt

Eladó egy darabka történelem, a nácik által pénzelt legelső Porsche

Eladó egy darabka történelem, a nácik által pénzelt legelső Porsche

A tények makacs dolgok, de Orbánék ugyanilyen makacsul hallgatják el azokat

A tények makacs dolgok, de Orbánék ugyanilyen makacsul hallgatják el azokat

800 ezer magyar szenved napi szinten, de alig van hatásos terápia ezekre a betegségekre

800 ezer magyar szenved napi szinten, de alig van hatásos terápia ezekre a betegségekre

Visszaszólt a Fidesznek Czeglédy Csaba

Visszaszólt a Fidesznek Czeglédy Csaba