A Zeneakadémia rekonstrukciója a képzés teljes modernizálását is jelenti, sőt a zenei oktatás exportjáról is folynak tárgyalások – például Kínába és Görögországba.

Jövőre elkezdődhet végre a pesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem régóta esedékes felújítása. Legfőbb ideje, mert a Zeneakadémián méltatlan körülmények között folyik a tanítás, omladozik a vakolat, lepukkadt állapotban vannak a csövek és a kábelek, klímaberendezés híján nyaranta több tanteremben elviselhetetlen a hőség, ráadásul erős az áthallás a szobák között, a linóleum- és szőnyegpadló borítású padlózatok balesetveszélyesek, a tantermek belső akusztikai kialakítása előnytelen. Bár a rekonstrukció szándéka több korábbi kormány-előterjesztésbe bekerült, elegendő közpénz hiányában évekig halasztódott. Tavaly viszont a kormány az Új Magyarország fejlesztési terven belül kiemelt projektté tette a Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján épült, 1907 májusában átadott, magyaros szecessziós architektúrájú akadémia felújítását – a magyar zenei felsőoktatás modernizálásával együtt.

Az épületfelújításra az oktatási tárca és a Zeneakadémia már 2003-ban közösen írt ki tervpályázatot, amelyet az MNDP Építőművészeti Kft. tervezői – Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc – nyertek meg, őket később az időközben szükségessé vált közbeszerzési eljárással is megversenyeztették. A terveket 2007 júliusában fogadta el a kormány, elkészültek a műszaki és gazdasági hatástanulmányok, egyúttal azonban az is világossá lett, hogy a projekt csak akkor valósulhat meg, ha abba még egy épületet bevonnak. A választás a divatipari szakközépiskola Wesselényi utcai egykori otthonára esett, ahol a Zeneakadémia adminisztrációján és az elméleti oktatás bázisát jelentő tantermeken kívül egy hang- és videostúdió, továbbá 26 kisebb, gyakorlásra alkalmas helyiség – szarkasztikus megfogalmazással: „cella” – kapna helyet. Az erzsébetvárosi segédépületre nem csak a rekonstrukció idején lesz szükség, az végleg az egyetem birtokában marad.

Az ütemterv újabb lépcsőjeként 2008 júliusában a Zeneakadémia 360 millió forintos támogatási szerződést írt alá az előkészítésre a kulturális tárca támogatáskezelő igazgatóságával, de mivel műemlékről van szó, meg kellett kérni a felújításhoz szükséges építési engedélyt is a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. Összességében ötévnyi munka fekszik az előkészítésben – hangsúlyozza Závecz Ferenc, a kulturális tárca szakállamtitkára. A végleges támogatási szerződést 2008. október 22-én írták alá, így legkésőbb 2009 második negyedévében megkezdődhet a Wesselényi utcai ház korszerűsítése, 2009 végén pedig a felújítás a Liszt Ferenc téri főépületben is, amelyet gyönyörűen kiglancolva 2011 végén adnának vissza az oktatásnak, illetve a hangversenyeknek, a generálpauza ugyanis a koncertek hosszú szüneteltetését is jelenti a házban.

„Az utóbbi években egyesek jóvoltából olyan rémhírek is lábra keltek, miszerint az oktatás nem is költözik vissza a Zeneakadémiára, hanem rendezvényközpont vagy szálloda épül a helyén, amit ehelyütt is cáfolok. A cél ugyanis egyértelmű: az egykor Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leó nevével fémjelzett legendás zenei műhelynek a továbbiakban is az oktatást kell szolgálnia” – üzen a kétkedőknek Lakatos Gergely, a Zeneakadémia főmérnöke, projektmenedzser. Arra az időre, amikor az oktatásnak már ki kell költöznie a főépületből, szükség lesz egy „bérépületre” is – fűzte hozzá Batta András zeneakadémiai rektor. Ez a tervek szerint az üres Városligeti fasorbeli volt BM- kórház lehetne. Ily módon a Vörösmarty utcai régi Zeneakadémián, illetve a Semmelweis utcában lévő oktatói termekkel együtt fennakadás nélkül átvészelhető a tanítási intermezzo.

A zeneakadémiai projekt a közép-magyarországi operatív program emblematikus fejlesztéseként fut, egyike azon programoknak, amelyek céljával politikai hovatartozástól függetlenül mindenki egyetért. A támogatás mértéke 90 százalékos, és összegszerűen legfeljebb 9,8 milliárd forint – summázta Mosonyi Balázs, a regionális fejlesztési operatív programok irányító hatóságának főigazgatója. Ennek 85 százalékát az unió állja, a többit társfinanszírozásban a magyar állam. Ezen felül 10 százalékos önerőt is előírtak, amit szintén a büdzsé fordít e célra. Mivel az uniós támogatás utófinanszírozással történik, az állam folyamatosan megelőlegezi az esedékes százmilliókat – mondja Závecz. A mostani elképzelések szerint – teszi hozzá Mosonyi – nem lesz szükség pótlólagos forrás bevonására, a közel 11 milliárd elegendőnek látszik ahhoz, hogy a projekt „tokkal, vonóval” megvalósulhasson. Ha mégsem, akkor az orgona felújítására vagy a „történelmi tantermek” – ahol Bartók, Dohnányi, Hubay, Weiner tanított – új köntösbe öltöztetésére magántőke bevonása is szóba jöhet.

Megújulhat az oktatás is: a 2007-ben bevezetett „bolognai” szisztéma hatása máris érződik. Bár Batta szerint a három év után kiadott „kisdiploma”, a bachelor (BA) nem jelent semmiféle használható képzettséget, arra jó, hogy utána még módosítható a pálya. „A magyar rendszer hibája, hogy a tanári diplomát a master fokozatba tette” – fogalmaz a rektor. De ha például egy rendkívüli tehetség szépen zongorázik, ám erős benne az érdeklődés a zenetudományok iránt is, megteheti, hogy a BA diplomájával – a zongora szakot megtartva – felveszi főszaknak a zenetudományt. Eddig ilyen esetben mindent elölről kellett kezdenie, most pedig különbözetikkel beszámítják az eddigi vizsgákat is. Ha beindul a régi zene tanszék, arra is lesz mód, hogy a harmadik év után barokk hegedűn vagy fortepianón képezze tovább magát.

Differenciálni kellene a felsőoktatást – véli ugyanakkor Batta, mert szerinte nem jó, hogy a Zeneakadémián például ugyanazokat a pedagógiai és pszichológiai tárgyakat oktatják, mint bárhol másutt, mert ez egyértelműen a műhelymunka rovására megy. A zenészeknek gyakorolniuk kell, és közösen muzsikálni. „Weiner Leó annak idején reggel 8-kor elkezdett egy kvartettel foglalkozni, este 8-kor vitte a zenészeket magával a Király utcai lakására, és még éjszaka is gyakoroltatta őket. Ezt ma nem lehet megcsinálni, mert nyomban kipenderítik azt a hallgatót, aki nem megy el a kötelező órákra” – állítja a rektor. Perényi Eszter hegedűművész tanár ehhez azt fűzi hozzá, szeretné, ha a hallgatók 8 és 12 között kizárólag a hangszereiken gyakorolnának.

A doktoranduszokkal együtt a 2008– 2009-es tanévben a Zeneakadémián hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar diákok száma 752 fő volt. Rajtuk kívül 57-en külföldről érkeztek, e létszámhoz ugyanennyi részképzős hallgatót is hozzá lehet számítani – ők általában csak egy főtárgyat vesznek fel. A legtöbben Japánból jönnek. Perényi szerint inkább a magyar növendékekre kellene koncentrálni és megtartani a nemzeti jelleget. Batta viszont szívesebben fogadna még több költségtérítéses külföldi hallgatót, de azt nem szeretné, ha a mérleg serpenyője túlságosan a külföldiek felé billenne. Ebben a tanévben – a részképzősök nélkül – mindössze 29 millió forintra rúg az egyetemi kasszába befolyó költségtérítés összege. Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész tanár szerint a jövőben Kínából is érkezhetnek hallgatók, ráadásul szó van arról is, hogy odakint megalapítanák a Liszt-akadémia kihelyezett tagozatát. „Athénnal is folynak előkészítő megbeszélések ugyanerről, az lenne az ideális, ha ezek franchise formában működnének, és a pesti egyetem előkészítő iskolái lennének” – informál Batta.

Az is felmerült, ebből a rekonstrukciós pénzből nem lehetne-e az akadémia gyakorlóiskoláját, a Nagymező utcai Bartók Konzervatóriumot is felújítani. Bár az igazán kiemelkedő képességű növendékek leginkább az előkészítő tagozaton keresztül kerülnek az akadémiára, a Bartók-szakközépiskolából is évről évre érkeznek tehetségek. A projekt azonban a Zeneakadémia megújítását helyezte a középpontba, végtére is Liszt neve és akadémiája az igazi „márkanév”. Ráadásul a konzi felújítására 2 milliárdot kellene költeni ahhoz, hogy korszerű színvonalon működjön. Ezért az a döntés született, hogy a kasszából 500 millió forintot elkülönítenek eszközbeszerzésre, így a középiskolai képzés többek között új hangszerekhez juthat.

Megújul a Zeneakadémia nagyterme is. A legendásan jó akusztikára eközben úgy kell vigyázni, akár hímes tojásra – hangzik a kötelező krédó. Csakhogy rendkívül kicsi a pódiumot kiszolgáló terület, nem megfelelő a világítás, és hiányzik a fellépő művészek kulturált kiszolgálása, nincsenek megfelelő körülmények, például zuhanyzóval felszerelt szólistaöltözők, holott ezeket manapság minden jelesebb koncertteremben kötelezően előírják. Az épület legtetejét elfoglaló kupola alatti terem ugyanakkor a Zeneakadémia egyik legreprezentatívabb része, ott van a gyakorlóorgona; ez az ugyancsak jó akusztikájú helyiség szintén teljes klimatizálást kap. „Hiába az épület ékszere a kisterem, ha hanyagolják a koncertező művészek, mondván, beszűrődik az utcai zaj, és túlságosan sok a kárpit benne. Pedig a múltban kis operaterem volt, zenekari árokkal, amit vissza akarunk állítani, mint az időközben ugyancsak eltüntetett egykori zsinórpadlást is” – avat be a közelebbi tervekbe a főmérnök. Hozzáteszi, hogy a nagyterem pódiuma alatti kazánházat a tetőtérbe helyezik át, a helyére pedig megfelelő süllyesztőrendszerrel ellátott többszintes hangszertároló kerül. A pincerészben nagyobb, önálló vizesblokkal rendelkező zenekari öltözőknek adnak majd helyet, aminek a hiánya okolható azért, hogy a Zeneakadémián csak ritkán léptek fel nagy létszámú külföldi szimfonikus zenekarok. Átalakul a nagyterem nézőtere is, a spártaian szűk széksorokat szélesebb székekkel és kevesebb sorral kényelmesebbé alakítják, ami az 1200 fős közönségszám csökkenését jelenti ugyan, de ezt igyekeznek „behozni” földszinti és oldalerkélyi állóhelyek kialakításával. Az emeleti ruhatár helyére pedig visszakerülhet az egykori kávézó.

A felújítás körül sok még a bizonytalanság. Későbbi döntést igényel például, hogy „meghagyjuk-e a nagyterem barna díszítőfestését, vagy állítsuk vissza az eredeti alapszínt, amely eredetileg, mint a megkapart falaknál látszik, sötétebb tónusú és mélykék volt? Egy dolog a művészettörténeti eredetiség, és egy másik az eredetinek megismert érzés. Ebben egyedül nem is merek dönteni” – vacillál Batta. Az épület előtti Liszt Ferenc térnek is változnia kell, noha erre egyetlen uniós fillért sem költhetnek. A tér a VI. kerületi önkormányzat tulajdonában van, a projektet levezénylő csapatnak és az egyetem vezetésének azonban közös törekvése, hogy a Zeneakadémia előtt is sétálóövezet legyen. Nyaranta a hallgatók kimehetnének az épület elé térzenét adni – álmodozik a jövőről a rektor, aki arra is gondol, hogy a tér alatt kisebb zenei múzeumot vagy zenei relikviákat árusító kisboltokat nyissanak.

LINDNER ANDRÁS

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Nagy razzia lesz a pályaudvaroknál

Nagy razzia lesz a pályaudvaroknál

Orosz hackerektől próbálják megvédeni a magyar választási rendszert

Orosz hackerektől próbálják megvédeni a magyar választási rendszert

Hány négyzetméternyi luxusingatlan jön ki egymillió dollárból Budapesten?

Hány négyzetméternyi luxusingatlan jön ki egymillió dollárból Budapesten?

Húsbavágó lesz David Attenborough legújabb dokumentumfilmje

Húsbavágó lesz David Attenborough legújabb dokumentumfilmje

És akkor az Apple belép a videojátékos világba: 100 új játékkal jön az Arcade

És akkor az Apple belép a videojátékos világba: 100 új játékkal jön az Arcade

Kiszámolták, mekkora nyugdíj járhat az átlagmagyarnak

Kiszámolták, mekkora nyugdíj járhat az átlagmagyarnak