Az uniós pénzek átcsoportosításán kívül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gondolatban már más fejlesztési célokra költötte el azt a 25 milliárd forintot is, amit a meghiúsulni látszó debreceni neutronkutatóra szánt.

Önkritikus hangulatban van az uniós támogatású gazdaságfejlesztési programokat irányító hatóság (ih), holott az Európai Bizottság épp a minap ismerte el a magyarországi gazdaságélénkítő projektek eredményeit azzal, hogy hozzájárult az uniós keretek átcsoportosításához. A válság hatásainak ellensúlyozására 111 milliárd forinttal, vagyis bő 15 százalékkal bővült a gazdaságfejlesztési operatív program (gop) eredetileg 730 milliárd forintos kerete; az itteni növekményt elsősorban a közlekedési és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésén spórolják meg. A 111 milliárd pluszforintból 105 milliárd jut kis- és középvállalkozások gép- és eszközberuházásaira, 6 milliárd pedig kockázatitőke-kihelyezésre.

A többletforrás ellenére a gazdaságfejlesztési programoknak éppen azok az elemei akadoznak, amelyek piaci jellegű és hosszabb távú befektetéseknek tekinthetők. A brüsszeli jóváhagyás apropóján készített jelentésében az ih maga is elismeri: gyér az érdeklődés a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatására, a különböző hitelprogramok „gyakorlatilag nem működnek”.

HVG
A válság Európa-szerte lökést adott az állami beavatkozásoknak, ennek megfelelően Magyarországon is előtérbe kerültek a vissza nem térítendő támogatások. A 105 milliárd forinttal a kormány annak a pályázatnak a keretét bővítette, amely nem több, mint egyszerű pénzjuttatás – és éppen ezért rendkívül kapós. A cégek technológiafejlesztéshez, vagyis gépek, eszközök beszerzéséhez kérhettek támogatást, méghozzá igen kedvező feltételekkel: az uniós forrás aránya a beruházási költség akár 70 százalékát is elérhette. A tendert a tavasszal fel kellett függeszteni, miután a vállalkozások 61 milliárdnyi igényt nyújtottak be a 18 milliárd forintos keretre. Ha a mostani átcsoportosításból nem jött volna friss pénz, már jövő tavaszra kiürült volna a 2013-ig szóló teljes keret. Így viszont október közepén újra kiírják a pályázatot, igaz, a támogatás maximális aránya a beruházás értékének legfeljebb 50 százaléka lehet.

HVG
Az eszközbeszerzésre adott szimpla tőkeinjekciónál jóval hatékonyabb lenne a kutatás-fejlesztés támogatása, az innovációs pályázatokon azonban a cégek még a rendelkezésre álló pénzt sem kötik le. Az ih tapasztalatai szerint a kis- és középvállalkozások jelentős részében fel sem merül, hogy ilyen célra is igényelhetne támogatást. Önmagában egy kis cég nem is tudja vállalni egy ilyen pályázat terheit – osztja meg tapasztalatait a HVG-vel az egri Eszterházy Károly Főiskola tudásközpontjának menedzserigazgatója, Kiss Attila. A főiskola és a térség élelmiszer-ipari cégeinek közös vállalkozása, az Egerfood Kft. olyan hatóanyagok, például pre- és probiotikumok kifejlesztésére nyert el 204 millió forintot, amelyeket a gyártók egészségmegőrző céllal juttatnak az élelmiszerekbe, elsősorban tej- és sütőipari termékekbe. Az uniós támogatás csak a beruházás 42 százalékát fedezi, a többit a tulajdonosok állják. A kutatás-fejlesztéshez ráadásul türelem kell, a péksüteményeket és más tésztaféléket gyártó Hesi Kft.-nek a tavaly januári alapítás óta egyelőre csak vitte a pénzét az Egerfood. Az innováció előbb-utóbb mégis meghozza gyümölcsét: a korábbi fejlesztések eredményeként a Hesi Kft. friss, nem fagyasztott réteslapjainak a szavatossága már tartósítószer nélkül is eléri az 50 napot. Az 1 milliárd forint éves forgalmú cég így a válság ellenére az idén is 15 százalékkal növelte a forgalmát.

„Az ingyenpénzt mindenki szereti” – magyarázza az ih vezetője, Kocsis Magdolna a technológiafejlesztési tender népszerűségét, jóllehet az EU a visszatérítendő támogatási formákat preferálná. Míg azonban a technológiafejlesztésre szánt pénzből a megemelt keret fele is elkelt, addig a visszatérítendő pénzügyi támogatásokra rendelkezésre álló 180 milliárdból még csak 11,5 milliárd forintot helyeztek ki a vállalkozókhoz. A pénzügyi támogatások közül az ih egyelőre csak a kockázatitőke-program felfutásában bízik, legalábbis erre utal, hogy a 111 milliárdnyi pluszpénzből 6 milliárddal ennek a forrását növelte. A nyári – idő előtt kiszivárgott információk miatt eredménytelennek nyilvánított – pályázaton 18 kockázatitőke-kezelő összesen 65 milliárd forint kihelyezésére adott be ajánlatot, holott a keret mindössze 30,5 milliárd forint volt (HVG, 2009. június 20.).

A mikrohitel, a kis- és középvállalatoknak szánt, valamint a forgóeszközhitelek, illetve a portfóliógarancia-program esetében azonban az ih gyakorlatilag teljes kudarccal szembesült. A hitelintézetek nem különösebben buzgólkodnak a pénz kihelyezésén, a cégek pedig vagy nem bővítik tevékenységüket, vagy ha gondolnak is forrásbevonásra, nem tudnak kellő garanciát nyújtani a visszafizetésre. Az ih jelentése egyenesen úgy fogalmaz, hogy a mikrovállalkozásoknak szánt hitelek célcsoportja annyira leszűkült, hogy nem éri el a bankok ingerküszöbét, és így „gyakorlatilag nem működik”.

HVG
A garanciák hiánya a vissza nem térítendő támogatások esetében is aggodalomra ad okot – ezek híján ugyanis nem lehet hozzájutni a támogatáshoz. Kevés az olyan vállalkozás, amely annyira biztos a dolgában, mint a Reagens Kft. „Beteg mindig lesz” – hárítja el a cégtulajdonos, Varga István azt a kérdést, veszélyezteti-e bármi a tervezett beruházásuk megvalósítását. A Reagens az emberi vér diagnosztizálásához készít teszteket, és az ehhez szükséges modern eszközök beszerzéséhez kapott 10 millió forint támogatást. Vele szemben egyre szaporodnak azok a cégek, amelyek nyertes pályázatuk visszavonására kényszerülnek. Romlik az arány a Start Tőkegarancia Zrt.-nél is: tavaly még az igények ötödét, az idén viszont már a 40 százalékát utasították el. Pedig a Starthoz azok a cégek fordulnak, amelyeknek sem ingatlanuk, sem bankgaranciájuk nincs a nyertes pályázat megvalósításához. Vagyis ha a Start is eltanácsolja őket, akkor valószínűleg le kell mondaniuk a beruházásról. Tény azonban, hogy a gop több mint 10 ezer pályázója közül eddig mindössze 2,6 százalék lépett vissza, ők 13 milliárd forintról mondtak le.

A kudarcok miatt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium arra készül, hogy jobban hozzáigazítsa a feltételeket a lehetséges kedvezményezettek igényeihez, például a kutatás-fejlesztés támogatása során a kis cégek helyett a nagyobb vállalkozások magasabb összköltségű beruházásai felé nyitnának. Erre a célra csoportosítanák át azt a 25 milliárd forintot is, amelyet eredetileg az Európai Neutronkutató Központra szántak, ám ez valószínűleg nem Debrecenben valósul meg, hanem a svédországi Lundban. A pénzügyi programok átalakításával pedig a bankok érdeklődését is felkeltenék; a forgóeszközhitelnél például igyekeznek elérni, hogy az uniós elvárásokkal szemben ezt a támogatást ne csak tevékenységbővítéshez lehessen igénybe venni, hanem szinten tartáshoz is.

Kormányra kerülése esetén az uniós gazdaságfejlesztési programok felülvizsgálatát ígéri a Fidesz is. Az ellenzéki párt alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó a HVG érdeklődésére elmondta, a hangsúlyt a kis- és középvállalatok megerősítésére akarják helyezni, például inkubátorházak és ipari parkok építésével, míg a nagy állami presztízsberuházásokat vissza akarják fogni. Utóbbiak közt elsősorban a közlekedési projekteket, így például a fővárosi metrót és a miskolci villamosfelújítást említette, és feleslegesnek ítélte a városszépítő beruházások támogatását is. Más kérdés, hogy az általa megnevezett közlekedési projektek helyszíne jelenleg nem fideszes irányítású, a városrehabilitációs projektek megkurtításához pedig a most ellenzéki polgármestereknek is lenne egy-két keresetlen szavuk. Szita Károly például a kaposvári belváros felújítási programját válságszlogenje szolgálatába állította, mely szerint „ha baj van, akkor nem elvenni kell, hanem adni”.

Az uniós támogatások azonban már most is fáziskésésben vannak ahhoz, hogy a gazdasági visszaesést jelentősen tompítsák. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség két és fél év alatt mindössze 60 milliárd forintot fizetett ki a gop nyerteseinek és további 377 milliárdot a többi fejlesztési program kedvezményezettjeinek, miközben az idei év első felében a hazai össztermék (GDP) 705 milliárd forinttal csökkent 2008 azonos időszakához képest. Kormányzati berkekben arra hivatkoznak, hogy a megítélt támogatás már csaknem 3 ezermilliárd forint, és a folyósítási arány csak azért olyan csekély, mert az Európai Unió csupán a projektek befejezése után fizet.

SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szijjártó Péter az EU-nak: Több tiszteletet a törököknek!

Szijjártó Péter az EU-nak: Több tiszteletet a törököknek!

Annyi bevétele lett a felcsúti akadémiának, mint egy évvel korábban a teljes NB I.-nek

Annyi bevétele lett a felcsúti akadémiának, mint egy évvel korábban a teljes NB I.-nek

Az Iszlám Állam vállalta magára a Srí Lanka-i merényleteket

Az Iszlám Állam vállalta magára a Srí Lanka-i merényleteket

Igazi csoda: 27 évig volt kómában, de felébredt

Igazi csoda: 27 évig volt kómában, de felébredt

Semjén Zsolt: Az európai identitás része az iszlámmal szembeni védekezés

Semjén Zsolt: Az európai identitás része az iszlámmal szembeni védekezés

Több baktériumot rejt a férfiak szakálla, mint a kutyák szőre

Több baktériumot rejt a férfiak szakálla, mint a kutyák szőre