szerző:
HVG

A Mercedes-beruházás után újabb dobásra készül a dél-alföldi régió: a lóversenysportban próbál alternatívát nyújtani az elavult és veszteséges fővárosi Kincsem Parkkal szemben.

A monstre kaszinótervek és a féllegális pókerversenyek rohamos terjedése után újabb szerencsejáték, a lóversenyfogadás kaphat lendületet Magyarországon. Kecskemét, Orosháza és öt kisebb település önkormányzata megalapította a Kincsem Dél-alföldi Lovas Klasztert, hogy a térség idegenforgalmi kínálatának és sportéletének színesítésére fellendítsék a lovas turisztikai programokat, különösen a sportversenyeket.

„Magyarország lovas fővárosa” – e jelmondat levédésével Kecskemét már 2005-ben megkezdte a szervezkedést, konkrét formát azonban csak most öltött az elképzelés. Ehhez hozzájárult, hogy a klaszter manapság divatos, sőt támogatott gazdasági együttműködési forma. Ilyen szervezetekben az azonos ágazatban tevékenykedő régiós cégek igyekeznek sutba dobni az érdekellentéteket, és – például – közös üzleti infrastruktúrát kialakítva vagy a kutatás-fejlesztési tevékenység összehangolásával próbálják növelni versenyképességüket a globális piacon. A gazdasági kooperáció támogatására az Unió több milliárd forintot szán, ebből a dél-alföldi régióban 2008-ban 559 millió forintnyi forrásra írtak ki pályázatot klaszterek részére. Így az önkormányzatok mellett a Kecskeméti Főiskola, valamint egy kecskeméti és egy orosházi középiskola, illetve a Kiskunsági Nemzeti Park is csatlakozott a pénzzel is kecsegtető Kincsem klaszterhez.

Már csak a lovak hiányoznak. A klaszteralapítók közül egyedül a nemzeti park birtokol néhány paripát, és a szervezetbe eddig egyetlen lovas vállalkozást sem hívtak meg. A különböző fajtájú lovakkal foglalkozó szakembereket ugyanis más-más szempontok vezérlik. A klaszter motorja és egyben elnöke az Angol Telivér Tenyésztők Országos Egyesületének vezetője, Klinger András. Vele szemben a Kiskunság lovas vállalkozásai, köztük a legnagyobb, a Bugac Puszta Kft., kisbéri félvérekkel és egyéb hazai fajtákkal dolgozna. Márpedig a lóversenyen belül a galoppsport teljes egészében az angol telivérre, az ügetősport pedig főleg az amerikai ügető nevű fajtára épül. A kiskunságiak ezért kivetették a klaszter nevéből az angol telivér megnevezést, hiszen – érvelt a hagyományos hazai lovas szolgáltatások mellett a HVG-nek az egyik alapító, Bugac polgármestere, Szabó László – a fogathajtás világsztárjai közül Abonyi Imre a hetvenes években lipicait hajtott, Juhász László pedig magyar félvér lovakkal lett világbajnok. A Bugac Puszta tulajdonosa, Kovács Zoltán nem is tudott a klaszter megalakításáról. Ő 1990-ben a megyei idegenforgalmi hivatal vezetői posztját cserélte fel egy saját utazási irodával, amely fokozatosan felvásárolta az egykori termelőszövetkezet lóállományát, napjainkban pedig a hagyományos csoportos turizmusról próbál áttérni az egyénekre szabott szolgáltatásokra.

A legnagyobb üzleti forgalmat világszerte az angol telivér generálja – tette le a voksát egyesületének fajtája mellett Klinger. A klaszter legfőbb célja pedig olyan infrastruktúra létrehozása, amely világszínvonalú lóversenyekre ad lehetőséget. Kecskeméten a város tulajdonában lévő 70 hektáron, a Csalánosi-parkerdőben tréningpályát akarnak kialakítani, Orosházán pedig egy meglévő versenypályát modernizálnának. A klaszter elnöke szerint a több százmillió forintos beruházásnak köszönhetően előbb-utóbb megjön a kedvük a tenyésztőknek, és növekedésnek indulhat az elmúlt években visszaesett csikószám, az ezres kancaállomány és a hatvan regisztrált telivér mén száma is. A közönségcsalogató lóversenyre pedig ráépülhet a teljes iparági vertikum a termény-előállítástól a lószerszámkészítésig, amelyek később a klaszter egyes tagozatait alkothatják.

Az ellentétek nem kibékíthetetlenek, erősítette meg a HVG-nek az Orosházi Lovas Egyesület elnöke, Németh András és a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke, Lóska János is. Orosháza, Békéscsaba, Gyula egyébként is klasszikus telivértenyésztő környék. Ráadásul a szomszédos Szerbiában már most is népszerű a lóversenyfogadás, vagyis a galopp- és ügetőfutamok a külföldi turisták számát is szaporítanák. Így a Magyarországon jelenleg mintegy évi 3 milliárd forintos üzletág a klaszterszervezők szerint 2-3 év alatt 15 milliárdosra duzzadhat – legalábbis elvileg.

A lóversenyzés felfuttatásában a szűk keresztmetszetet az állam jelenti. A fogadásszervezés ugyanis állami monopólium, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. és a Kincsem Parkot üzemeltető Magyar Lóverseny Kft. pedig évek óta fél–egymilliárd forintos veszteséget görget maga előtt. A korábbi privatizációs próbálkozások kudarca után egyelőre a fogadási rendszert sem sikerült modernizálni, pedig az informatikai fejlesztés legalább azt lehetővé tenné, hogy Magyarország is bekapcsolódhasson a globális lóversenysportba (HVG, 2009. május 2.). A két cég tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél a HVG érdeklődésére azt mondták, jelenleg is dolgoznak a lóversenyágazat jövő évi és középtávú koncepcióján. A magánosításról egyelőre lemondtak, viszont az ingatlanhasznosításból és a fogadásszervezésből származó bevételeket az állam is növelni akarja. A megvalósítás azonban vélhetően már a következő kormányra hárul – ami akár jól is jöhet a jobboldali vezetésű Kecskemétnek és Orosházának.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meleg, de esős idő lesz

Meleg, de esős idő lesz

Hagyjuk a terméketlen hazafiversenyt!

Hagyjuk a terméketlen hazafiversenyt!

33 214 milliárd forintnyi összeget költ el a Samsung, hogy övék legyen a világ legjobb processzora

33 214 milliárd forintnyi összeget költ el a Samsung, hogy övék legyen a világ legjobb processzora

A londoni értéktőzsdéhez ragasztották magukat környezetvédő aktivisták

A londoni értéktőzsdéhez ragasztották magukat környezetvédő aktivisták

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Vajna Tímea lett a férje utóda a luxuséttermet üzemeltető cég élén

Vajna Tímea lett a férje utóda a luxuséttermet üzemeltető cég élén